„Vad (vadászat)” változatai közötti eltérés

nincs szerkesztési összefoglaló
a (link)
Nincs szerkesztési összefoglaló
Az emberek többsége minden szabadon élôélő állatot a vadnak gondol. A [[vadászat]]i és [[természetvédelem|természetvédelmi]] jogszabályok azonban meglehetôsenmeglehetősen éles határt húznak, és hazánkban [[jog]]i értelemben csak a [[vadászható faj]]ok minôsülnekminősülnek vadnak.
 
A Föld különbözôkülönböző részein a természeti adottságok, az adott társadalom kultúrája, a történeti hagyományok és a gazdasági feltételek határozzák meg, hogy mely vadon élôélő állatokat hasznosítják és tekintenek vadnak. Európában a [[vadgazdálkodás]] és a [[vadbiológia]] hagyományosan a vadászható emlôsökkelemlősökkel és madarakkal foglakozott, de az újabb felfogás a halakat kivéve már valamennyi szabadon élôélő gerinces kutatását idesorolja. Ennek a változásnak számos oka volt:
* A vadászható fajok köre az elmúlt évszázadban sokat változott, mivel egyes fajok elszaporodtak, mások pedig megfogyatkoztak. A csökkenôcsökkenő, esetenként veszélyeztetett fajok kutatása különösen sok figyelmet kapott, fôlegfőleg helyzetük javítása érdekében. Ezek a vizsgálatok a [[vadvédelem]] és tágabb értelemben a [[természetvédelem]] megalapozói voltak.
* Európa országaiban a természeti adottságok nagyon eltérôekeltérőek és így a vadászható fajok köre és a vadászat módszerei is nagyon változatosak. Egy faj ott, ahol vadászható, egyértelmûen a szûken vett [[vadbiológia]] tárgya, máshol viszont állatökológiai vagy természetvédelmi kutatások foglalkozhatnak vele.
* Az emlôsökönemlősökön és madarakon kívül a világban számos más gerincest (kétéltûek és hüllôkhüllők) vadásznak és csapdáznak, sôtsőt gerinctelenek (például csigák, kagylók, rovarok) is fontos állati fehérjeforrások lehetnek. [[Ökológia]]i, módszertani szempontból ezek vizsgálata, védelmük vagy hasznosításuk megalapozása módszertani alapjait tekintve nem válik el a vadászható fajoktól.
A [http://net.jogtar.hu/jr/gen/hjegy_doc.cgi?docid=99600055.tv/ vad védelmérôlvédelméről, a vadgazdálkodásról és a vadászatról szóló LV/1996. törvény] (Vtv.) megfogalmazása szerint:
<blockquote>''Vtv. 1. § (1)'' E törvény a Magyar Köztársaság területén <u>vadon élõ állatfajok közül a vadászható állatfajok természetes állapota fenntartásának igényével tartalmazza</u> a vadászati jog gyakorlásának, hasznosításának, a vadászható állatfajok és élõhelyük védelmének, a vadgazdálkodás, a vadászat, továbbá a vad által és a vadászat során, valamint a vadban okozott károk megtérítésének szabályait, továbbá a vadászati jog jogellenes hasznosítása során alkalmazható bírságokat és egyéb szankciókat, a vadászati igazgatással összefüggõ állami feladatokat és hatásköröket.<br>
''(2)'' A földmûvelésügyi miniszter (a továbbiakban: miniszter) - a természetvédelemért felelõs miniszterrel egyetértésben - rendeletben állapítja meg a Magyarországon honos, elõforduló, engedéllyel telepített, vagy átvonuló, természetvédelmi oltalom alatt nem álló [[nagyvad]]nak, illetve [[apróvad]]nak minõsülõ vadászható állatfajokat (a továbbiakban: '''vad''').<br>
568

szerkesztés