„Ókori görög művészet” változatai közötti eltérés

nincs szerkesztési összefoglaló
A klasszikus kor legnagyobb temploma a [[Parthenon]], melyben [[Athéné]] aranyból, és elefántcsontból készült szobrát őrizték. A másik építészeti remekmű az [[Erektheion]], az oszlopokat emberi alakok váltják fel. A késői klasszikus korban új templomformát ''(tholosz)'' vezettek be, kör alapú, oszlopokkal körülvett épület.
 
A [[Parthenon]] bejáratát keletere tették. Az embereknek tehát, hogy megnézhessék Athéné szobrát, körül kellet járniuk a Partheneon északi oldalát. [[Iktinosz]] és [[Kallikratész]] által emelt épület a görög építészet egyedülálló remekműve. A görög templomtípus itt nagyon szép értelemzést nyert. A Pharteneon megőrizte a hagyományokat: a háromlépcsős alapot, a barázdált oszlopokat és a methopoékkel díszített gerendázatot és a tetőt. A hagyományos formákat az épület alkotói szabadon alakíthattották ki.
 
====Hellenizmus====
A [[halikarnasszosz]]i mauzóleumot [[Szkopász]] és társai görög jellegű reliefekkel díszítették. A plasztikai dekorációt [[Mausszolosz]] királynak és feleségének szobra koronázta, ez a szoborpár az [[i.e. 4. század]] szellemét tükrözi. De a gondolatot, hogy az uralkodónak és hitvesének síremlélet építsenek, az már a keleti szokásokból ered. Az egész építmény egy sima, kétlépcsős talpazaton emelkedett, s az oszlopok közé szobrokat állítottak. Az épületet sátortető zárta le, ennek a csúcsán állt [[Mausszolosz]] szobra. A belső térbe a szarkofágot helyezték, ami csaknem olyan szűk volt, mint a piramisok sírkamrái. A mű a méreteivel hatott elsősorban, 50 méter magas volt.
 
Az [[i.e. 4. század]]ban épült a [[milétosz]]i ''Diüpaion'', kétszer akkora volt mint a ''Parthenon'', kölünösen bonyolult volt a formája és a kompozíciója. Minden túlzott volt rajta, túlzsúfolt és elnagyolt. Hét lépcsős alapon állt, hatvan oszlop vette körül. A bejárat előtt négyzet alakú térség fogadta a látogatót, ebben 17 oszlop volt. Ebbál vezette fel a lépcső az embert a kis előcsarnokba, egy másik lépcső az előcsarnokból pedig az udvarba. A templomnak nem volt teteje. Középen válaszfal vonult végig, ez mőgött volt a szent forrás és a szent fák.
 
[[Hippodamosz]] városokat tervezett. A terv alapját a két főtengely akotta, amely egymásra merőlegesen szelte át a várost. E két fő út iránya mindig az ott jellemző széljárástól függött. Csak a városfal vonulata volt szabálytalan, [[Hippodamosz]] által tervezett városokat szabályos, egyenes utcák jellemezték.
 
 
====Ión stílus====
[[Kép:Epidaurus Theater.jpg|thumb|350px|Epidauroszi színház|left]]
Az egyik legszebb görög színház [[Epidaurosz]]ban épült [[i.e. 6. század]]ban. A színházakat többnyire olyan kultikus hely szomszédságában építették, amely [[Dionüszosz]]nak volt szentelve. A görög színházban érvényesül a természet kapcsolata, annak ellenére, hogy megtartották a művészi formák hangsúlyozását. Színházaikat meredek dombon építették fel, ahonnan szépes kilátás nyílt. Középen kerek emelvény állt, az ''orkhésztra'', melyen eredetileg egy oltár emelkedett, itt oglalt késbőbb helyet a kar (kórus). A színészek és a kar eredetileg egy szinten helyezkedtek, el a nézők pedig letelepedtek a földre. A cselekmény a szabad ég alatt játszódott. A néző és a színház határát a lapos ''poroszkénion'' jelentette, a színpad. A görög színház formái [[i.e. 5. század]] elején alakultak ki.
 
 
 
=== Szobrászat ===
962

szerkesztés