„Elsőrendű logika” változatai közötti eltérés

a
→‎Ágak, területek: ures reszek kikommentezese
a (→‎Ágak, területek: ures reszek kikommentezese)
Viszont emiatt nincsenek bennük „nem-logikai változók”, azaz függvényszimbólumok sem, hisz a függvények individuumokon hatnak, és ha egy nyelv nem képes az individuumok jelölésére, akkor olyan függvények jelölésére sem, melyek ezeken hatnak (pontosabban: ettől még nullváltozós függvényszimbólumok, azaz konstansjelek lehetnének bennük, de az előbb mondtuk, hogy ezek sincsenek). Nincsenek továbbá egy- vagy ennél többváltozós predikátumszimbólumok sem, hisz ezek is az individuumokon hatnak, argumentumaik individuum- és függvényjelek, és ha utóbbiak nicnsenek, ezek nélkül az előbbiek sem értelmesek.
-->
<!--
 
=== Az elsőrendű nyelv és nyelvbázis ===
 
==== Az elsőrendűség ====
 
<!-- First-order logic is distinguished from [[higher-order logic]] in that it does not allow quantification over properties; i. e. it cannot express statements such as "for every ''property'' P, it is the case that…" (<math>\forall P</math>) or "there exists a property P such that…" (<math>\exists P</math>).
 
Nevertheless, first-order logic is strong enough to formalize all of [[set theory]] and thereby virtually all of [[mathematics]]. Its restriction to quantification over individuals makes it difficult to use for the purposes of [[topology]], but it is the classical logical theory underlying mathematics. It is a stronger theory than [[sentential logic]], but a weaker theory than [[second-order logic]].