„Nagyrőce” változatai közötti eltérés
| [nem ellenőrzött változat] | [nem ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a takarítás AWB |
infobox |
||
1. sor:
{{Szlovák település infobox
'''Nagyrőce''' ([[szlovák nyelv|szlovákul]] ''Revúca,'' korábban ''Veľká Revúca,'' [[német nyelv|németül]] ''Gross-Rauschenbach)'' egy város [[Szlovákia|Szlovákiában]]. A [[Besztercebányai kerület]] [[Nagyrőcei járás]]ának székhelye, [[Kisrőce]] tartozik hozzá.▼
|név = Nagyrőce
|helyi név = Revúca
|kép =
|képaláírás =
|régió = Gömör
|kerület = Besztercebányai
|járás = Nagyrőcei
|kistérség = Közép-Gömör
|rang = város
|alapítás éve = 1357
|polgármester = Eva Cireňová
|irányítószám = 050 01
|körzethívószám = 058
|népesség = 12961
|népesség éve = 2006
|népsűrűség = 333
|tengerszint feletti magasság = 352
|terület = 38,87
|koordn_fok = 48
|koordn_perc = 41
|koordn_mperc = 00
|koorde_fok = 20
|koorde_perc = 07
|koorde_mperc = 00
|weboldal = www.revuca.sk
}}
▲'''Nagyrőce''' ([[szlovák nyelv|szlovákul]] ''Revúca,'' korábban ''Veľká Revúca,'' [[német nyelv|németül]] ''Gross-Rauschenbach)''
==Fekvése ==
5 ⟶ 32 sor:
==Története==
A városkát [[németek|német]] telepesek alapították a [[13. század]]ban. A Murány-völgy központi települése. Első írásos említése [[1357]]-ből származik ''"Nagy Reucze"'' alakban. [[1435]]ben ''"Rewcze"'', [[1453]]-ban ''"Noghrewche"'' néven említik. [[1427]]-ben 70 adózó portája volt. A felvdéki vasgyártás egyik központja volt, [[1556]]-ban 8 vaskohó működött a településen, ebben az évben a török kirabolta és felégette Nagyrőcét. Ezután [[1690]]-ig a töröknek is adózott. [[1557]]-ben városi rangot kapott. Német telepesei a [[17. század|17.]]-[[18. század]]ra a pusztítások és a [[szlovákok|szlovák]] betelepülés miatt elszlovákosodtak. 1690-ben már csak 33 család élt a településen, közülük 20 zsellér és 13 parasztcsalád volt. Ebben az időben alakultak első céhei, [[1694]]-ben a csizmadiák, [[1697]]-ben a molnárok alapítottak céhet. Jelentős vasércbányászattal, posztó- és szövőiparral rendelkezett. [[1862]]-ben itt nyílt meg az első szlovák gimnázium és a szlovák kulturális élet egyik központja lett. A város a szlovák nemzeti mozgalom egyik központja is volt, szlovák gimnáziumát [[1874]]-ben a magyar hatóságok betiltották.
Vályi András szerint ''"Kis Rõcze, Nagy Rõcze, Revucza, Rausenbach. Két népes tót helységek Gömör Várm. földes Uraik Gr. Koháry, és más Uraságok, lakosaik katolikusok, és evangelikusok, fekszenek Csetnekhez 1 mértföldnyire; vas hámorjai nevezetesek, hegyein kristály, és más jóféle kövek találtatnak. Nagy Rõczénak határja jelesebb, javai külömbfélék; amannak határja pedig hegyes, és nehezebb mívelésû, réttyei jók, legelõjök elég, fája mind a’ kétféle; a’ vashámoroknál módgyok van a’ keresetre."'' <ref>{{Vályi}}</ref>
| |||