„Matematikai struktúra” változatai közötti eltérés

a
formazas
(\dots)
a (formazas)
A [[matematika]]i '''matematikai struktúra'''fogalom fogalma a modern huszadik századi [[matematika]] egyik legfontosabb fogalma ([[#Története|volt?]]) a [[halmaz]] fogalma mellett, és teljesen átalakította a matematikát. Maga a struktúra is [[halmazelmélet]]i fogalom, lényegében egy [[halmazrendszer]]t jelent: bármilyen objektumok olyan halmazát vagy halmazait, mely(ek)ből más halmazokat, halmazrendszereket – [[topológia|topológiát]], [[reláció]]kat, [[művelet]]eket, [[függvény (matematika)|függvény]]eket – lehet konstruálni. A pontosabb definíciót ld. [[#Definíció(k)|lentebb]].
 
A struktúrafogalom alapjául szolgáló [[halmazelmélet]]et a 19. század 70-es éveiben fedezték fel, ahogyan az első struktúratípusokat is ez időszakban kezdték vizsgálni (pl. a [[csoport (matematika)|csoportok]] elméletének alapjait az 1830-as években rakta le [[Evariste Galois|Galois]], és halála miatt [[1846]]-ban publikálta [[Joseph Liouville]]); a struktúrafogalom felfedezésének és fontossága felismerésének (a strukturalista irányzat megalapításának) évét pedig az [[1935]]-re, a francia [[Bourbaki-csoport]] megalakulásának időszakára tehetjük. A Bourbaki-csoport strukturalistái rájöttek, hogy a matematika minden tudományága és minden elmélete szinte kivétel nélkül felfogható, mint egy speciális struktúra vagy egy struktúratípus vizsgálata (a legkomolyabb, de nem súlyos kivétel a [[kombinatorika]]). A matematika ilyen felfogását nevezzük ([[matematikadidaktika]]i) '''''strukturalizmus'''''nak.