„Csillóshasúak” változatai közötti eltérés
| [nem ellenőrzött változat] | [nem ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
23. sor:
== Testfelépítés ==
Testalakjuk megnyúlt, henger vagy palack alakú. Hasi oldaluk kissé lapos. Testükön fej, nyak és törzs
Testvégük változatos morfológiájú: lehet lekerekített vagy hegyes, rajta tapadómirigyekkel és az ezek nyílását viselő tapadócsövekkel. Az ''Euichthydina'' alrendbe tartozó fajok testvége villás, farkszerű, melyen tapadó mirigyváladék jut a szabadba. Az ''Apodina'' alrend fajainak testvége azonban nem villásan végződő, hanem lekerekített vagy beöblösödő.
A fejükön csomókba vagy sorokba rendezett csillk találhatók, amelyek a nyíláshoz sodorják a táplálékot.
Testüket rugalmas kutikula borítja, mely salétromsavban oldódik, de a lúgoknak ellenáll. A kutikula az ''Ichthydium'' nem fajain sima, míg a többi génusz esetében tüskékkel, pikkelyekkel borított. A tüskék némely esetben tekintélyes hosszúságot is elérhetnek.
Az ún. ''homloksapka'' és a test két oldalán található ''oldalmezők'' felülete sima.
Izomzatuk hosszanti és körkörös és hát-hasi izmokból áll. A száj csúcsi helyzetű, de lehet a háti és a hasi oldalon is. A garat izmos, a bélcsatorna egyenes.
Az állatok hasi oldalán két párhuzamos hosszanti sávban csillókból álló szalag van. Ezek a csillók a helyváltoztatásban játszanak nagyon fontos szerepet. Mert állatkáink úszása gyakran nem igazi úszás, hanem kúszás. Az elölről hátrafelé verő csillók az alzaton tovamozgatják az állatka testét.
Minthogy csak egy irányban vernek, azért a helyváltoztatás is csak előrefelé lehetséges: a hátraúszás olyan módon, mint pl. a Ciliata-véglényeknél, lehetetlen. A csillók munkájának lehetővététele céljából az állatka fején hasoldalt két kúp alakú nyújtván fekszik, melyek a farok villás végeivel az alzattól fölemelik a testet.
Úszás közben a fejük állandóan táncol s minden irányban tapogató mozgást végez. Az irányt állandóan változtatják. A legkisebb háborgatás vagy akadály esetén fejüket és nyakukat oldalt hajlítják most jobbra, majd balra s közben törzsüket villámgyorsan ide-oda mozgatják. A Dasydytes és Stylochaeta-nem fajai hosszú sörtéik hirtelen kimerevítése által suhannak tova.
| |||