„Devotio moderna” változatai közötti eltérés

A ''devotio moderna'' [[14. század]] végén Nyugat-Európában jelent meg mint önálló jámborsági irányzat. A korábbi vallási reformoktól eltérően a ''devotio moderna'' nem egy [[szerzetesrend]]ben alakult ki, hanem - férfi és női - laikus mozgalomként jött létre. Kezdeményezőjének [[Geert Groote]] tekinthető, aki egy javadalomhalmozó kanonok volt, de [[1370]] körül egy [[Karthauzi rend|karthauzi szerzetes]] hatására megtért, és elvonult a [[monnikhuizen]]i kolostorba. Groote misztikus olvasmányaiból arra a következtetésre jutott, hogy az Istennel való egyesülés útja a felebaráti szeretet gyakorlása a világban, és nem a világtól való elfordulás. Ezen tapasztalata alapján bűnbánati prédikációkat tartott, és [[1374]]-ben egy fogadalom nélküli, azaz nem szerzetesi női közösséget alapított [[Deventer]]ben ([[Közös Élet Nővérei]]), amelynek ideálja egy mindenki számára megvalósítható közös élet (Ghemeyn Leven) lett. Groote hatására [[Florens Radewijns]], egy [[Hollandok|holland]] [[diakónus]], [[1380]] után megalapította a mozgalom férfi közösségeit ([[Közös Élet Testvérei]], [[hieronimiták]]), valamint Groote végakaratának megfelelően [[1387]]-ben az [[Szent Ágoston regulája|ágostonos regulát]] követő [[windesheimi kanonokrend]]et. Ezek után hamarosan további 90 házalapítás történt többnyire Németalföldön és Németországban. Különösen híres volt a [[Jan Standonck]] által [[Párizs]]ban alapított [[Montaigu kollégium]], ahol olyan egyéniségek tanultak, mint [[Rotterdami Erasmus|Erasmus]], [[Kálvin János|Kálvin]] és [[Loyolai Szent Ignác]], vagy a [[magdeburg]]i iskolájuk, ahol [[Luther Márton]] tanult. A mozgalom lelkiségének magyarországi elterjedéséről tanúskodik [[Kempis Tamás]] művének a népszerűsége ([[Pázmány Péter]] fordította le magyar nyelvre), de ugyanez az eszme felbukkan a [[Jordánszky-kódex]] előszavában is.<ref>{{cite book | title = A magyar irodalom története | id = ISBN 963 -05 -1639 -X | editor = Sőtér István, Klaniczay Tibor, Pándi Pál, Szabolcsi Miklós | url = http://mek.oszk.hu/02200/02228/html/01/91.html | accessdate = 2008-09-20 | publisher = Akadémiai Kiadó | location = Budapest }}</ref> A "modern" elnevezést a kortársak adták a lelkiségnek, először [[Johann Busch]], a [[windesheim]]i kolostor krónikása utal rájuk így.

* Sz. Jónás Ilona: A reneszánsz és a humanizmus kibontakozása, in: Európa ezer éve. A középkor. II. kötet. szerkesztette [[Klaniczay Gábor]], Osiris Kiadó, Budapest, 2005, ISBN 963 -389 -319 -6 Ö, 300-304. oldal

* Gárdonyi Máté: Bevezetés a Katolikus Egyház történetébe, JEL Könyvkiadó, Budapest, 2006, ISBN 963 -9670 -11 -1

* Johanna Lanczkowski: Szerzetesség kislexikona, Athenaeum 2000, 1999, ISBN 963 -85966 -7 -8

* Christian Schütz: A keresztény szellemiség lexikona, Szent István Társulat, Budapest, 1993, ISBN 963 -360 -647 -0