„Szilágyság” változatai közötti eltérés

[nem ellenőrzött változat][nem ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
jav.
aNincs szerkesztési összefoglaló
2. sor:
 
==FekvéseFöldrajza==
===Fekvése===
 
Északról a [[Szilágysági-Bükk]] hegység, keletről a [[Lápos]] folyó, délről a [[Meszes-hegység]] és a [[Réz-hegység]], nyugatról az [[Érmellék]] és az [[Érmelléki-hegység]] (Érszőlősi-dombság) határolják.
Felépítése üledékes kőzet, mészkő.
 
===Domborzata===
A Szilágysági -medence területén az harmadkor kezdetén tenger hullámzott. Máig kerülnek itt felszínre tengeri csigák maradványai, mint például a Szilágyságban levő [[Füzespaptelek]] határában a ''Hodobastynie'' nevű hegy, mely megszámlálhatatlan mennyiségű megkövült csigát tartalmaz.
 
A tájat még a [[honfoglalás]] előtt is mindenütt erdő borította, melyek helyén ma nagyrészt szántóföldek, legelők vannak.
 
==Nevének eredete==
 
Nevét a '''Szilfa[[szilfa]] és a [[Szilágy-patak]] nevéből származtatják.
 
A régi magyar nyelv szerint a ''gy'' képzővel egykor leginkább fanevekből alkottak folyó és erdő elnevezéseket például: ''Fyzeg'' (Füzegy), '''Egreg''' (Egregy), ''Zylag'' (Szilágy) folyóneveket, vagy
''Nyaragh'' (Nyárágy), ''Harsag'' (Hárságy) erdőneveket.
 
Nevét már [[1231]]-ben említették egy oklevélben, mint a '''Szilágy''' erdejével határos részt: "tenet metam cum Silva Zylag".
Kazinczy Ferenc is így értelmezte nevét '''Erdélyi leveleinek''' bevezetésében:
 
:::"A föld neve [[1130]]-ig [[Erdély]] vala, tovább '''Transilvania''', mivel királyainknak túl fekvék a Szilágyságon".
 
A ''Szilágyság'' neve a latin nyelven ''Sylva'', ''Sylvania'', azaz „erdőség”, feltehetőleg innen nevezték később Erdélyt ''Transsylvaniának'', „erdőnSzilágyságon túli, azaz „erdőn túli” területnek”területnek.
 
==FöldrajzaTörténete==
 
A fennmaradt adatok szerint a Szilágyságot a magyarok a honfoglalás után nem sokkal már benépesítették. Előttük itt gyér számú szlávság élt.
Felépítése üledékes kőzet, mészkő.
 
A középkorban a Szilágyság lakossága magyar volt, egészen a [[15. század|15.]]-[[16. század|16.]] századig, mikor a román lakosság beköltözése megkezdődött.
A Szilágysági medence területén az harmadkor kezdetén tenger hullámzott. Máig kerülnek itt felszínre tengeri csigák maradványai, mint például a Szilágyságban levő [[Füzespaptelek]] határában a ''Hodobastynie'' nevű hegy, mely megszámlálhatatlan mennyiségű megkövült csigát tartalmaz.
 
A [[18. század]]ban német lakosság is letelepedett itt. Ilyen német telepítésű község itt [[Hadad]] is.
A tájat még a [[honfoglalás]] előtt is mindenütt erdő borította, melyek helyén ma nagyrészt szántóföldek, legelők vannak.
 
==Néprajzi tájegységei==
===Tájegységei===
A Szilágyságon belül több kisebb tájegység is kialakult:
 
* [[Kővárvidék]] - ennek egy részéből alakították ki Szilágy megyét.
41 ⟶ 46 sor:
* [[Tövishát]] - Ez a Szilágyság középső vidéke. A [[Kraszna|Krasznába]] és a [[Szamos]]ba folyó patakok
hátsága: [[Diósad]], [[Vérvölgy]], [[Désháza]] környéke.
 
==Története==
 
A fennmaradt adatok szerint a Szilágyságot a magyarok a honfoglalás után nem sokkal már benépesítették. Előttük itt gyér számú szlávság élt.
 
A középkorban a Szilágyság lakossága magyar volt, egészen a [[15. század|15.]]-[[16. század|16.]] századig, mikor a román lakosság beköltözése megkezdődött.
 
A [[18. század]]ban német lakosság is letelepedett itt. Ilyen német telepítésű község itt [[Hadad]] is.
 
==Források==