„Szilágyság” változatai közötti eltérés
[nem ellenőrzött változat] | [nem ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
jav. |
aNincs szerkesztési összefoglaló |
||
2. sor:
==
===Fekvése===
Északról a [[Szilágysági-Bükk]] hegység, keletről a [[Lápos]] folyó, délről a [[Meszes-hegység]] és a [[Réz-hegység]], nyugatról az [[Érmellék]] és az [[Érmelléki-hegység]] (Érszőlősi-dombság) határolják.
Felépítése üledékes kőzet, mészkő.▼
===Domborzata===
A Szilágysági
A tájat még a [[honfoglalás]] előtt is mindenütt erdő borította, melyek helyén ma nagyrészt szántóföldek, legelők vannak.▼
==Nevének eredete==
Nevét a
A régi magyar nyelv szerint a ''gy'' képzővel egykor leginkább fanevekből alkottak folyó és erdő elnevezéseket például: ''Fyzeg'' (Füzegy),
''Nyaragh'' (Nyárágy), ''Harsag'' (Hárságy) erdőneveket.
Nevét már [[1231]]-ben említették egy oklevélben, mint a '''Szilágy''' erdejével határos részt: "tenet metam cum Silva Zylag".
Kazinczy Ferenc is így értelmezte nevét
:::"A föld neve [[1130]]-ig [[Erdély]] vala, tovább
A ''Szilágyság'' neve a latin nyelven ''Sylva'', ''Sylvania'', azaz „erdőség”, feltehetőleg innen nevezték később Erdélyt ''Transsylvaniának'',
==
A fennmaradt adatok szerint a Szilágyságot a magyarok a honfoglalás után nem sokkal már benépesítették. Előttük itt gyér számú szlávság élt.▼
▲Felépítése üledékes kőzet, mészkő.
A középkorban a Szilágyság lakossága magyar volt, egészen a [[15. század|15.]]-[[16. század|16.]] századig, mikor a román lakosság beköltözése megkezdődött.▼
▲A Szilágysági medence területén az harmadkor kezdetén tenger hullámzott. Máig kerülnek itt felszínre tengeri csigák maradványai, mint például a Szilágyságban levő [[Füzespaptelek]] határában a ''Hodobastynie'' nevű hegy, mely megszámlálhatatlan mennyiségű megkövült csigát tartalmaz.
A [[18. század]]ban német lakosság is letelepedett itt. Ilyen német telepítésű község itt [[Hadad]] is.▼
▲A tájat még a [[honfoglalás]] előtt is mindenütt erdő borította, melyek helyén ma nagyrészt szántóföldek, legelők vannak.
==Néprajzi tájegységei==
A Szilágyságon belül több kisebb tájegység is kialakult:
* [[Kővárvidék]] - ennek egy részéből alakították ki Szilágy megyét.
41 ⟶ 46 sor:
* [[Tövishát]] - Ez a Szilágyság középső vidéke. A [[Kraszna|Krasznába]] és a [[Szamos]]ba folyó patakok
hátsága: [[Diósad]], [[Vérvölgy]], [[Désháza]] környéke.
▲A fennmaradt adatok szerint a Szilágyságot a magyarok a honfoglalás után nem sokkal már benépesítették. Előttük itt gyér számú szlávság élt.
▲A középkorban a Szilágyság lakossága magyar volt, egészen a [[15. század|15.]]-[[16. század|16.]] századig, mikor a román lakosság beköltözése megkezdődött.
▲A [[18. század]]ban német lakosság is letelepedett itt. Ilyen német telepítésű község itt [[Hadad]] is.
==Források==
|