„Cîteaux-i ciszterci apátság” változatai közötti eltérés

[nem ellenőrzött változat][nem ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Doncsecz (vitalap | szerkesztései)
Nincs szerkesztési összefoglaló
Doncsecz (vitalap | szerkesztései)
Nincs szerkesztési összefoglaló
1. sor:
[[Kép:Citeaux1674.jpg|bélyegkép|jobbra|200px|A kolostor [[1674]]-ben.]]
A '''Cîteauxi ciszterci apátság''' vagy '''Côteauxi ciszterci apátság''' ([[francia nyelv|franciául]] ''Abbaye de Cîteaux,'' [[latin nyelv|latinul]] ''Cistercium'') a [[Föld|világ]] első [[ciszterciek|ciszterci]] kolostora. [[Dijon]]tól 25 km-re található délre, [[Saint-Nicolas-lès-Cîteaux]] mellett, [[Burgundia]] tartományban. Napjainkban a [[Trappisták]] birtokában áll.<br>
Itt alakult meg a [[12. század]]ban a ciszterci szerzetesrend, amely rövidesen [[Európa]] legtöbb katolikus államában apátságokat hozott létre. apátságokatÉrdemeik között szerepel a mezőgazdaság fejlesztése. [[Magyarország]]ra a Cîteaux egyik filiájából, [[Clairvauxi ciszterci apátság|Clairvauxból]] telepítettek először szerzeteseket.
 
== Története ==
[[1098]]-ban a burgund [[Molesme]] [[bencések|bencés]] kolostorából három ifjú [[Cîteauxi Szent Alberik|Szent Alberik]], [[Harding Szent István|Szent István]] és [[Molesmei Szent Róbert|Szent Róbert]] kiváltak, mert azt kellett tapasztalniuk, hogy a kolostor lezüllött. Cîteauxban alapítottak új kolostort. A kolostor vezetője Szent István volt,ápátsága amikoridején [[1112]]-ben csatlakozott hozzáaz apátsághoz [[Clairvaux-i Szent Bernát]], aki a rendháztovábbi alapjait tette le a rendháznak [[1115]]-ben és ez már ténylegesen is az új szerzetesrend megalakulását jelentette, amelyhez István megírta az alapokmányát, a ''Carta Caritatis''-t is.
[[Kép:Abbaye de Cîteaux - Bâtiment Lenoir.jpg|bélyegkép|balra|200px|Az új kolostor.]]
[[1140]]-ben a kolostor nagytemploma már felépült, de a munkálatok teljes befejezése még [[1193]]-ig tartott. Ide kezdtek temetkezni aztán a burgund hercegek.<br>
A kolostor később jelentős szerepet vállalt az [[albigensek]] ideológiai visszaszorításában, akik hemzsegtek azon a vidéken.<br>
A [[13. század]]ban már ötszáz rendházzal bírt a rend és ez volt a központja a külföldi kolostoroknak is, akik apátjai eljártak a nagykáptalanra. [[1244]]-ben [[IX. Lajos francia király]] és anyja [[Kasztíliai Blanka]] személyesen keresték fel a kolostort.