„Stark Adolf” változatai közötti eltérés

[nem ellenőrzött változat][nem ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Új oldal, tartalma: „'''Stark Adolf''' (Bártfa, 1834. december 28. - Békéscsaba, 1910. augusztus 26. kereskedő, szőlész-borász. ==Élete== Édesapja, Stark Mih...”
 
6. sor:
Elemi iskoláit Bártfán végezte. Középiskolai tanulmányait a [[miskolc]]i evangélikus esperességi Középtanodában folytatta. Az 1848-49-es tanévben a [[1848-as szabadságharc]] miatt tanulmányait többször megszakította, és a következő félév végén végleg abba is hagyta.
 
Az iskolából való kimaradása után előbb inaskodott, majd más városokban igyekezett tudását gyarapítani, így [[Eperjes]]en, [[Nagybánya|Nagybányán]], [[Kolozsvár]]on, [[Debrecen]]ben, [[Nagyvárad]]on dolgozott különböző kereskedőknél. 1859-ben [[Békéscsaba|Békéscsabán]] nemcsak önálló üzletet nyitott, hanem négy évmúlva megházasodott és végleg letelepedett. A szőlészetet, borászatot jó pénzbefektetésnek tekintette. A századforduló éveiben már 16 hold szőlőültetvénye és szőlőiskolája volt. A mintegy 300-fajt szőlőt[[szőlő]]t nagy szorgalommal és komoly anyagi áldozatok árán szerezte be a legkülönbözőbb bel- és külföldi szőlőtelepekről. Életének legjelentősebb tevékenységét a szőlőnemesítés terén fejtette ki. Világhírűvé a [[Csabagyöngye|Csabagyöngyével]] vált, amely közel egy évszázad óta hazánkban és világszerte a legkorábbi érésű, finom zamatú csemegeszőlő-fajta.
 
A [[Békés megye]]i Gazdasági Egyletben ismeretterjesztő munkát végzett. Kezdetben mint tag, rövidesen mint vezetőségi tag működött 1896-ban történt visszavonulásáig. Tisztségében kiállításokat szervezett; a tagok számára vevőkört szerzett; a [[főispán]] felkérésére szőlőhegy-szabályzatot készített; a [[Borászati Lapok]] munkatársaként pedig tudósításokat küldött a szerkesztőségnek. Az egylet megbízásából elkészítette a gyümölcs-elárusító csarnok tervezetét. Javaslatot tett a megyei kosárfonás és háziipar fejlesztésére.