„Sávszélesség” változatai közötti eltérés

[nem ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
?Idézet?
a korr, rendezés
6. sor:
A sávszélességre nincs egyetlen, átfogóan pontos meghatározás, általában lényeges a környezet és a mérési módszer. Például egy bizonyos meghatározás{{forr}} szerint a sávszélesség a frekvenciáknak egy olyan tartománya, amelyekre igaz az, hogy e tartományon kívüli frekvenciákra egy bizonyos függvény értéke nulla. (Ebben az értelemben a matematikai jelentés, mármint egy függvény nullától különböző „hossza”, még valamilyen értelemben kapcsolatba is hozható a „szélesség”-gel.)
Más meghatározások nem ennyire pontosak, és nem is utalnak arra a frekvenciára, amelynél egy függvény értéke kicsi{{forr}}. A ''kicsi'' ebben az esetben azt jelenti, hogy kisebb, mint 3 [[dB]], azaz a maximális érték felénél is kisebb, de egy pontosan meghatározott értéknél kisebbet is jelenthet (a dB egy viszonyszám). Röviden, aA meghatározás általában valamilyen szélesség jellegű tulajdonsághoz kapcsolódik, az alkalmazási területtől függő értelemben.
 
== Analóg rendszerek ==
 
[[Kép:bandwitdh.png|jobbra]]
Az [[analóg jel]]ek esetén, amelyek matematikai értelemben idő függvényei, a sávszélesség egy olyan [[hertz]]-ekben mért frekvencia tartomány szélessége, amelyben a jel [[Fourier-transzformált]]ja nem nulla. Egy jel sávszélességét mérhetjük azzal, hogy milyen gyorsan ingadozik idő szerint: minél nagyobb a sávszélesség, annál gyorsabban változhat a jel. A sávszélesség kifejezést alkalmazhatjuk jelekre, de alkalmazhatjuk rendszerre is. Ebben az esetben ha a rendszernek van egy adott sávszélessége, akkor ez azt jelenti, hogy a rendszer [[átviteli függvény]]ének is van egy adott sávszélessége.
 
Az [[analóg jel]]ek esetén, amelyek matematikai értelemben idő függvényei, a sávszélesség egy olyan [[hertz]]-ekben mért frekvencia tartományfrekvenciatartomány szélessége, amelyben a jel [[Fourier-transzformált]]ja nem nulla. Egy jel sávszélességét mérhetjük azzal, hogy milyen gyorsan ingadozik idő szerint: minél nagyobb a sávszélesség, annál gyorsabban változhat a jel. A sávszélesség kifejezést alkalmazhatjuk jelekre, de alkalmazhatjuk rendszerre is. Ebben az esetben ha a rendszernek van egy adott sávszélessége, akkor ez azt jelenti, hogy a rendszer [[átviteli függvény]]ének is van egy adott sávszélessége.
Például 3 dB-eles sávszélesség az ábra szerinti függvény esetében nem más, mint <math>f_2-f_1</math>, viszont más meghatározások alapján a sávszélességre más értéket is kaphatunk.
 
Például 3 dB-eleses sávszélesség az ábra szerinti függvény esetében nem más, mint <math>f_2-f_1</math>, viszont más meghatározások alapján a sávszélességre más értéket is kaphatunk.
Tény, hogy a valódi [[alapsávi rendszer]]eknél létezik negatív és pozitív frekvencia is, ami zavarokat okozhat a sávszélesség értelmezésénél. Ilyen esetben a pozitív oldalt (síknegyedet) vesszük csak figyelembe, és a sávszélességet a <math>B = 2W</math> képlettel számoljuk, ahol <math>B</math> a teljes sávszélesség, és <math>W</math> a pozitív sávszélesség. Például a jelet egy [[aluláteresztő szűrő]], amelynek a vágási frekvenciája legalább <math>W</math> változatlanul hagyja.
 
Tény, hogy a valódi [[alapsávi rendszer]]eknél létezik negatív és pozitív frekvencia is, ami zavarokat okozhat a sávszélesség értelmezésénél. Ilyen esetben a pozitív oldalt (síknegyedet) vesszük csak figyelembe, és a sávszélességet a <math>B = 2W</math> képlettel számoljuk, ahol <math>B</math> a teljes sávszélesség, és <math>W</math> a pozitív sávszélesség. Például a jelet egy [[aluláteresztő szűrő]], amelynek a vágási frekvenciája legalább <math>W</math>, változatlanul hagyja.
 
Egy [[elektronikus szűrő]] sávszélessége az a frekvenciatartomány, amelyen belül a kimenő frekvencia a [[középfrekvencia]] (fközép) csúcsértékénél 3dB-el nem kisebb.
29. sor:
* néhány egyéb jelenség tartományának a szélességét (például visszaverődés, rezonancia, egy nemlineáris eljárás fázistolása);
* egy optikai modulátor maximális modulációs frekvenciáját (vagy a modulációs frekvenciák tartományát);
* azt a frekvenciatartományt, amelyet néhány mérőberendezés (például telkjesítménymérőteljesítménymérő) kezelni képes;
* az optikai kommunikáció esetén elérhető adatrátát (Gbit/s-ban).
 
===Lásd még===
* [[Keskeny sáv]]
* [[Műsorszóró sáv]]
* [[Moduláció]]
 
== Digitális rendszerek ==
 
A sávszélességnek a digitális kommunikációs rendszerekben két jelentése is van. Technikai értelemben a sávszélesség megfelel a [[baud]]rátának, azaz az időegység alatt átvitt szimbólumok számát jelenti. Használják ugyanakkor a [[csatornakapacitás]] meghatározására, azaz annak a bitekben mért információmennyiségnek a meghatározására, amennyit időegység alatt a rendszer átvinni képes. Ennélfogva egy 66 MHz-es [[digitális]] [[adatbusz]]ra a 32 elkülönített adatvonalával mondhatjuk, hogy a sávszélessége 66 MHz és a kapacitása 2.,1 Gbit/s – de nem kell meglepődni azon sem, ha valaki azt mondja a buszra, hogy „2.,1 Gbit/s-os a sávszélessége”. Hasonlóan zavaró lehet a kétféle jelentés az analóg [[modem]]ek esetében, ahol minden szimbólum több bit információt hordoz, így a modem képes a 56 kbit/s átviteli sebességre egy olyan [[telefonvonal]]on, amelynek a sávszélessége csak 12 kHz.
 
A [[diszkrét idejű rendszer]]eknél és a [[digitális jelfeldolgozás]]nál, a sávszélesség a szoros kapcsolatban van a [[mintavételi ráta]] értékével, a [[Nyquist-Shannon mintavételi elv]]nek megfelelően.
 
Sávszélesség használatos [[közösség]]i értelemben, valaminek a határára, korlátjára vonatkozóan. Ilyen értelemben a kommunikációs költségek sávszélessége, valami más megengedhetetelenmegengedhetelen használata nevezhető [[sávszélességlopás]]nak is.
 
===Lásd még===
* [[Shannon–Hartley-elmélet]]
* [[Eszközökeszközök sávszélessége]]
* [[Áteresztőképességáteresztőképesség]]
* [[Áteresztőképességáteresztőképesség mérése]]
* [[Adatrátaadatráta]]
* [[Keskenykeskeny sáv]]
* [[Műsorszóróműsorszóró sáv]]
* [[moduláció]]
 
 
[[Kategória:Jelfeldolgozás]]