Wikipédia

„Sasvár–Morvaőr” változatai közötti eltérés

Laptörténet interaktív böngészése
[nem ellenőrzött változat][nem ellenőrzött változat]
← Régebbi szerkesztésÚjabb szerkesztés →
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
VizuálisWikiszöveges
DorganBot (vitalap | szerkesztései)
botok
99 820 szerkesztés
a képlinkek javítása, magyarítása
bővítés
1. sor:
{{Szlovák település infobox
[[Kép:Sastin bazilika 1.jpg|250px|jobbra|bélyegkép|A kegytemplom]]
|név = Sasvár-Morvaőr
|helyi név = Šaštín – Stráže
|kép = Sastin bazilika 1.jpg
|képaláírás = A kegytemplom és kolostor épületegyüttese.
|címer = Coat of arms of Šaštín-Stráže.png
|régió = Erdőháti
|kerület = Nagyszombati
|járás = Szenicei
|kistérség =
|rang = község
|alapítás éve = 2003
|polgármester = Ján Hladký
|irányítószám = 908 41
|körzethívószám = 034
|népesség = 4934
|népesség éve = 2006
|népsűrűség = 117,6
|tengerszint feletti magasság =
|terület = 41,95
|koordn_fok = 48
|koordn_perc = 38
|koordn_mperc = 00
|koorde_fok = 17
|koorde_perc = 08
|koorde_mperc = 30
|weboldal = www.msu-sastinstraze.sk
}}
'''Sasvár–Morvaőr''' ([[szlovák nyelv|szlovákul]] ''Šaštín – Stráže'') nagyközség [[Szlovákia|Szlovákiában]] a [[Nagyszombati kerület]]ben a [[Szenicei járás]]ban. [[Sasvár]] és [[Morvaőr]] községek egyesítése.
 
10 ⟶ 37 sor:
 
==Története==
[[Kép:Sasvár_kegyszobor.jpg|150px|bélyegkép|A sasvári Pieta kegyszobor]]
'''Sasvár''' az egykori, [[1323]]-ban említett Sasvár megye székhelye, székely határőrvidék központja. Vára a Morva melletti határvédelem része volt, helyette később [[reneszánsz stílus|reneszánsz]] várkastély épült. Voltépült. [[pálosok|pálos1287]]-ben templomaAlbert híresosztrák búcsújáróhelyherceg foglalta el, de [[III. KegyszobrátAndrás]] magyar király [[15641291]]-ben Czoborvisszavette. ImreA neje[[13. készíttetteszázad]] hálábólvégén és a [[14. század]] elején a Pázmány családé, amiértmajd a Szentgyörgyi és Bazini grófoké volt. [[1392]]-től [[Beckó]] várának ura Stíbor birtokolta, majd halála után az egész házsártosuradalommal férjeegyütt a SzűzanyaCzobor segítségévelcsaládé megszelidültlett. A szobrot[[16. század]] második felétől a csodásCzoborok eseménymellett helyéna állíttattaRévay felés Bakics családok voltak birtokosok a községben. Sasvárt a hadak továbbra sem kerülték el. [[1605]]-ben csata dúlt a határában. [[1685]]-ben pestis pusztított, majdmelyben sokan meghaltak. [[1705]]-ben nagy csata zajlott itt Rákóczi serege és a császári csapatok között, melyben 700-an estek el. [[1831]]-ben [[kolera]] pusztított, mely kápolnátismér issok építtetettáldozatot föléjeszedett.
 
Volt [[pálosok|pálos]] temploma híres búcsújáróhely. Kegyszobrát [[1564]]-ben Czobor Imre neje készíttette hálából, amiért házsártos férje a Szűzanya segítségével megszelidült. A szobrot a csodás esemény helyén állíttatta fel, majd kápolnát is építtetett föléje. A későbbiekben a szobornál több csoda is történt, melyeket kivizsgáltatva Esterházy Imre hercegprímás [[1732]]-ben a szentélyt kegyhellyé nyilvánította. [[1733]]-ban pálosok telepedtek ide, s egy nagyméretű templomot és kolostort építettek. Az építkezést a hely kegyuraiként az uralkodópár jelentős összegekkel és adományokkal támogatta. (Lotaringiai Ferenc 1736-ban megvásárolta Czobor Józseftől a holicsi és a sasvári uradalmat, ahol rendszeresen szervezett nagyszabású vadászatokat.) A szobrot [[1762]]-ben vitték át a régi kápolnából az újonnan felépüt templomba, ahol azt a Mária Terézia által adományozott főoltáron helyezték el. Az ünnepségen Mária Terézia és Lotaringiai Ferenc is jelen voltak. Ma Sasvár a szlovákok nemzeti kegyhelyeként ismert.
 
1736-ban [[Lotharingiai Ferenc]] és [[Mária Terézia]] lett az uradalom birtokosa és ez nagy fellendülést hozott a településnek. 1736 és [[1848]] között Sasváron textil manufaktúra, majd [[1743]] és [[1890]] között cukorgyár is működött. A vasútvonal [[1897]]-ben épült meg és Nagyszombattal kötötte össze a települést. A várost [[1902]]. [[szeptember 12]]-én [[I. Ferenc József]] is meglátogatta és megtekintte a búcsúját ünneplő híres kegytemplomot is.
A kéttornyos, hosszházas templom Vépi Máté pálos szerzetes építész tervei szerint épült fel, a mennyezeti freskókat a lotaringiai származású bécsi udvari festő, Jean Jopseph Chamant festette (1754-57), a mellékoltárképek Johann Lucas Kracker és Joseph Ignaz Mildorfer művei.▼
 
'''Morvaőr''' a [[13. század]]ban már létezett. [[1287]]-ben Albert osztrák hercegé volt, akitől [[1291]]-ben [[III. András]] visszaszerezte. Ezután a Hont-Pázmány nemzetségé és a tőlük származó Bazini és Szentgyörgyi grófoké.
[[Kép:Sasvár_pálos_templom.jpg|bélyegkép|Sasvár, volt pálos templom]]
Morvaőrt írott forrásban [[1392]]-ben ''Ewr'' néven említik először, amikor [[Luxemburgi Zsigmond]] más birtokokkal együtt a lengyel Stiboric Stíbornak adja. A település fontosságát igazolja, hogy itt vezetett át a [[Nagyszombat]]ból [[Prága|Prágába]] menő út. A Stíbor család kihaltával [[1435]]-ben a Czoborok zálogbirtoka lett. A [[16. század]] második felében a Czoborok mellett a Révayak és a Bakicsok birtokosok a településen. Ekkor délről a török elől menekülő magyarok és a Morván túlról habánok költöztek a településre. Később ezek a népek beolvadtak a környező szlovákságba. 1605-ben a közelében ütköztek meg [[Bocskai István]] hajdúi a császári csapatokkal. A visszavonuló császáriak felgyújtották a települést. A török is kétszer égette fel Morvaőrt. [[1620]]-ban [[pestis]] pusztított. [[1703]]-ban [[Károlyi Sándor (hadvezér)|Károlyi Sándor]] kuruc serege foglalta el. [[1749]] és [[1762]] között Mária Terézia férjének Lotaringiai Ferenc hercegnek a birtoka volt és később is királyi birtok maradt. 1831-ben [[kolerajárvány]] pusztította lakosságát, [[1876]]-ban pedig árvíz öntötte el. [[1886]]-ban nagy tűzvész pusztított.
 
Ma Sasvár a szlovákok nemzeti kegyhelyeként ismert.
 
[[1910]]-ben [[Sasvárnak]] 2433, [[Morvaőr]]nek 1453 túlnyomórészt szlovák lakosa volt. A [[trianoni békeszerződés]]ig mindkét település [[Nyitra vármegye]] [[Szenicei járás]]ához tartozott.
25 ⟶ 51 sor:
 
[[2001]]-ben 5005 lakosából 4777 szlovák, 103 cigány, 75 cseh volt.
[[Kép:Straze1.jpg|200px|bélyegkép|jobb|Morvaőr temploma]]
 
==Nevezetességei==
▲A*Sasvár kéttornyos, hosszházas templomkegytemploma Vépi Máté pálos szerzetes építész tervei szerint épült fel, a[[1734]] és [[1786]] között. [[1764]]-ben szentelték fel. A mennyezeti freskókat a lotaringiai származású bécsi udvari festő, Jean Jopseph Chamant festette (1754-57), a mellékoltárképek Johann Lucas Kracker és Joseph Ignaz Mildorfer művei. A főhajó 13 m széles. A templom déli részét és a kolostort arkád folyosó köti össze. A kolostor három szárnyú épülete a negyedik oldalról a bazilikában végződik. [[VI. Pál pápa]] a Hétfájdalmú Szűz Mária templomot 1964-ben Szlovákia első tükör bazilikájává avatta.
*Sasvár erdetileg gótikus stílusban épített, majd [[1685]]-ben átépített temploma.
*A sasvári [[klasszicista]] kálvária [[1798]]-ban épült.
*A sasvári zsinagóga a [[19. század]] második felében épült.
*A asavári [[Szentháromság]]-oszlop a [[18. század]]ban készült.
*A sasvári egykori [[reneszánsz]]-[[barokk]] kastély a [[17. század]] első felében épült, a 18. században textilüzemmé, majd az 1870-es években cukorgyárrá építették át.
*Morvaőr római katolikus temploma [[1739]]-ben épült, a 19. század első felében átépítették.
[[Kép:Sastin1.jpg|250px|bélyegkép|A sasvári Felszabadulás tér]]
 
==Külső hivatkozások==
*[http://www.sastin.sk Hivatalos oldal]
*[http://www.bazilika.sk/ A kegyhely honlapja]
*[http://www.obce.info/index.php?make=mapa&id=2&obec=2550 Obce info.sk]
*[http://mapy.zoznam.sk/index.pl?zoom=6&pos_x=-565567&pos_y=-1226520&size=full&lang=sk&sipka=1&name=%8Aa%9At%EDn%2C%20Senica Sasvár Szlovákia térképén]
*[http://www.zahorie.info/Default.aspx?id=73 A régió honlapján]
*[http://www.msu-sastinstraze.sk/o-meste/historia-spolocnej-obce.html Az egyesített Sasvár-Morvaőr története]
*[http://www.e-obce.sk/obec/sastinstraze/sastin---straze.html E-obce.sk]
*[http://www.slovakia.travel/entitaview.aspx?l=4&ami=308044&smi=308044&llt=1&idp=3920 Sasvár mint búcsújáróhely]
*[http://gymsastin.edupage.org/text8/?lang=pl A Bosco Szent János Gimnázium honlapja]
*[http://www.hrady.sk/sastin.php Sasvár várának története]
*[http://www.picsearch.com/pictures/travel/cities/eastern%20europe/slovakia/cities%20m-z/Šaštín-stráže.html Képek a településről]
*[http://www.gazarka.sk/ A Gazárka rekreációs park honlapja]
 
{{Szenicei járás}}
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/wiki/Sasvár–Morvaőr”