„Viski János (festő)” változatai közötti eltérés

[nem ellenőrzött változat][nem ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
XZeroBot (vitalap | szerkesztései)
a Bot: pl. javítása példáulra, Replaced: pl. → például
formázás
1. sor:
Szokolya'''Viski másikJános''' híres([[Szokolya]], szülötte[[1891]]. (az[[szeptember első12.]] Mányoki Ádám[[Budapest]] [[1985]].), akifestő; elsősorban állatfestőként és a falusi élet hiteles tolmácsolójaként vált ismertté világszerte.
{{lektor|2006 júniusából}}
{{forma}}
 
Szokolyán született, bognármester fiaként. Elemi iskoláit a szokolyai református iskolában végezte. Rajztehetségére hamar felfigyeltek, így került 1905-ben, 14 évesen Budapestre, az [[Iparos Rajziskola|Iparos Rajziskolába]], majd az [[Iparművészeti Főiskola|Iparművészeti Főiskolára]]. Tanulmányi végeztével a [[Képzőművészeti Akadémiára|Képzőművészeti Akadémia]] iratkozott be.
'''Viski János''' ([[Szokolya]], [[1891]]. [[szeptember 12.]] – [[Budapest]] [[1985]].)
 
1923-29-ig [[Dél-Amerika|Dél-Amerikában]] dolgozott. Amerre csak járt, mindenütt kiállították képeit, ünnepelték. Hazatérése után, 1944-ig a budapesti tárlatokon nyolc kitüntetést nyert. 1961-beben a Képzőművészeti Alap tagja lett.
Szokolya másik híres szülötte (az első Mányoki Ádám), aki elsősorban állatfestőként és a falusi élet hiteles tolmácsolójaként vált ismertté világszerte.
 
Szokolyán született, bognármester fiaként. Elemi iskoláit a szokolyai református iskolában végezte. Rajztehetségére hamar felfigyeltek, így került 1905-ben, 14 évesen Budapestre, az Iparos Rajziskolába, majd az Iparművészeti Főiskolára. Tanulmányi végeztével a Képzőművészeti Akadémiára iratkozott be.
 
1923-29-ig Dél-Amerikában dolgozott. Amerre csak járt, mindenütt kiállították képeit, ünnepelték. Hazatérése után, 1944-ig a budapesti tárlatokon nyolc kitüntetést nyert. 1961-be a Képzőművészeti Alap tagja lett.
 
Minden alkotása a magyar múlt, a magyar élet egy-egy kiragadott és megörökített darabja. A falusi tájat, a magyar pusztát jelenítette meg, de előtérbe kerülő fő alakjai mindig a lovak. Mozgásérzetet keltő kompozícióin – a ménes vad fújtatásában, erőtől duzzadó, feszülő izmaikban is – a könnyed lágyságot kereste.
 
Festett arcképeket és történelmi témákat is, például ''Koppány leveretése'' (1938), ''Rákóczi búcsúja'' (1941). ''Várakozó kocsi'' című képét a [[Magyar Nemzeti Galéria]] őrzi.
 
==Forrás==
forrás:* Szokolyai útikalauz
 
[[Kategória:Magyar festők]]