Békéscsabán született, zsidó származása miatt nem járhatott egyetemre, lakatosnak tanult. 1944-ben egyike a kevés fegyveres antifasisztának. 451945 után belépbelépett a kommunista pártba, újságíróként dolgozikdolgozott a csabai Viharsarok-nál, majd 1947-től Pesten a [[Szabad Nép]]-nél. 1954-ben a lap viharos október 22-24-iki pártgyűlésén nyíltan bíráljabírálta [[Rákosi Mátyás]]t, [[Gerő Ernő]]t és az MKP vezető klikkjét (amiért, több kollégájával együtt, kidobjákkidobták a laptól). Az [[561956-os forradalom]] aktív résztvevője volt, személyesen interveniálinterveniált Rákosinál az október 23-i felvonulás betiltása ellen. Október végén [[Gimes Miklós]]sal és [[Kende Péter]]rel megindítjamegindította a [[Magyar Szabadság]]ot, melynek csak néhány száma jelenikjelent meg a forradalom leverése előtt. Nyolc évet kapkapott, az 1962-es amnesztiával szabadulszabadult, de az újságírói pályára nem engedikengedték vissza. Az MTA Szociológiai Intézetében [[Hegedüs András]] adadott neki munkát. Részt veszvett az ellenzéki értelmiség [[szamizdat]] tevékenységében, 1988-ban alapító tagja avolt a [[Történelmi Igazságtétel Bizottság]]nak, beszédet mondmondott [[Nagy Imre (politikus)|Nagy Imre]] újratemetésén.
