„Repülősávos rádiófrekvencia” változatai közötti eltérés

A '''repülősávos rádiófrekvencia''' gyűjtőfogalom egy világszerte azonosan meghatározott és elfogadott [[frekvencia]]tartományt jelent, amelyet a [[repülés]]ben alkalmaznak, az ott elfogadott [[kétirányú kommunikáció|half-duplex]] rendszerű rádiózás megvalósításához. AzA jelmoduláció típusa AM, azaz [[amplitúdómoduláció]], lévén az így modulált magasfrekvenciás hullám jól tűri az irányítatlan, nagy távolságú és magasságú jelátvitel sajátosságait.

Az egyes frekvenciákat 25 kHz lépésközzel különítik el egymástól, így például a 118,100 MHz-et a 118,125 majd 118,150 MHz követi sorban. Az adott ország konkrét frekvencialistáját az országban működő irányítószolgálat hivatalos fórumain teszik közzé. MagyaroszágonMagyarországon a [[Hungarocontrol]] látja el a légiforgalom irányításával járó felelősségteljes feladatokat.

A civil szférában használatos repülőgépeken (amelybe értendő az összes nem katonai repülőgép) nincs is lehetőség a fentebb említett polgári frekvenciákon kívül másmilyen frekvencia beállítására, a beépített rádióberendezések csak a megadott tartományban üzemelnek.

A kommunikációs tartományban egyezményesen meghatározott frekvenciák kerültek rögzítésrevannak, amelyek közül az egyik kiemelkedően fontos és nemzetközileg ismert: a '''121,5 MHz'''. Ez a '''vészhelyzeti frekvencia''', amelyen kezdeményezett adásokat a keresőszolgálatok bemérik, így próbálják meg lokalizálni a vészhelyzet pontos földrajzi koordinátáit. Ezen a frekvencián kezdeményezett rádióadás mindenképpen vészhelyzetet feltételez, ezért a pilóták csakis kizárólag vész esetén használhatják. Egyes rádiók automatikusan adásra kapcsolnak a 121,5 MHz beállításakor, megkönnyítve ezzel egy szorult helyzetben lévő pilóta dolgát, illetve így a folyamatos jel könnyebben bemérhető.

A '''123,1 MHz''' az előbbit kiegészítendő, a kutató és mentőszolgálatok által használatos frekvencia.

Léteznek még repüléstájékoztató frekvenciák is, amelyek országonként változóak, de abban mind közös, hogy az adott ország területén átjátszóállomások segítségével az adott körzetben repülő összes repülőgép hallja a repülésirányítót, még akkor is, ha az egyes gépek már egymáshoz képest kívül esnek a repülőgép beépített rádiójának hatósugarán. Így az irányító mindenkit hall, és őt is mindenki hallja, de az egymástól távolesőtávol eső gépek egymást nem feltétlenül, amire a gyakorlatban nincs is igény, hiszen a repülésben a rádiózás elsődleges célja a biztonságos elkülönítés megteremtése. A közös kommunikációra elsősorban az azonos körzetben repülő gépeknek van igazán szükségük a forgalmi sorrend meghatározásához, illetve az ütközéses balesetek elkerüléséhez akár a földön, akár a levegőben.

A kétirányú half-duplex kommunikáció sajátosságai miatt úgynevezett „rádiófegyelem”-re van szükség a repülős sávon történő verbális („szóbeli”) forgalmazás során. A rádióadást kezdeményező fél minden esetben előbb belehallgat a frekvencián esetlegesen éppen zajló forgalomba és csak akkor kezdeményez adást, ha az előbbi „beszélgetés” befejeződött, illetve előreláthatólag szünetel annyi ideig, hogy az ő közleménye szabadon beleférjen. Mivel az egymáshoz viszonylagosan közel eső (akár igen nagy távolságon illetve magasságon repülő gépek esetében) az azonos frekvencián lévő valamennyi állomás hallja az adást, így mindenki azonosítani tudja, hogy éppen van-e lehetősége a körzetben adást kezdeményezni, avagy sem. A rádiófegyelem megköveteli, hogy csakis a repüléshez konkrétan szükséges és elégséges információcsere történjen, megelőzve ezzel az adott frekvencia túlzott foglaltságát. Amennyiben egy frekvencián valaki éppen adást kezdeményezett és egy másik állomás „összead” vele, egyik állomás sem lesz hallható, hanem jellegzetes statikus zörej vagy az „egymára adó” rádiók jelének összegerjedéséből eredő sípoló hang lesz hallható. Ilyenkor a vevő fél (többnyire a repülésirányító, vagy egyéb földi szolgálat) az első adandó alkalommal közli ezt a tényt és megszólításos alapon kér forgalmat az egyik féltől. A megszólítás, illetve a forgalmazás minden esetben a [[repülőgép lajstromjel]]ének bemondásával történik, ezzel azonosítható egyértelműen a légijármű.

A repülősávon történő civil adások kódolatlanok, így bárki számára hozzáférhetőek. [[Rádióamatőr]]ök kedvelt időtöltése az országok felett áthaladó gépek kommunikációjának megfigyelése. Annyira elterjedt hobbi ez, hogy a rádiókészülékeket gyártó cégek felismerve a piaci igényt, olcsó kézi vevőket gyártanak, amelyek adó hiányában csak hallgatózásra használhatók, de kedvező áruk miatt a repülést kedvelők könnyen hozzájuthatnak. A belföldi forgalom magyar nyelvezetét viszonylag könnyebb megérteni, bár itt is szükséges a megfelelő szakmai ismeret, az elhangzottak teljes megértéséhez. A nemzetközi forgalom nyelve az [[angol nyelv|angol]], de egy sajátságos szabályrendszer szerint folyik a kommunikáció, amit a repülőszakma [[angol fónia|angol fóniának]] nevez. Erről bővebben a [[szakszolgálati engedély]] szócikkben lehet olvasni.

* [http://www.nhh.hu A Nemzeti Hírközlési Hatóság weblapján elérhető dokumentumok]