Wikipédia

Darkness

Csatlakozott ekkor: 2007. február 24.
Laptörténet interaktív böngészése
← Régebbi szerkesztésÚjabb szerkesztés →
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
VizuálisWikiszöveges
→‎Tüzérségi anyagok: militiahungaroru.extra.hu
A lap tartalmának cseréje erre: {{archívum | /2007/, /2008/}}
1. sor:
{{archívum | [[/2007/]], [[/2008/]]}}
 
== Hadtudományi lexikon ==
Üdv! Küldtem egy 100 oldalas pdf-et a lexikonból, most szkenneltem kajaidőben... Óriásfile, úgyhogy csak linket fogsz látni lent, ahonnan le tudod szedni. Főként a tüzérségre koncentráltam, de van benne ''ez + az'' más is. --[[User:Gyantusz|Gyantusz]] <sup>[[User vita:Gyantusz|vita]]</sup> 2008. május 15., 13:09 (CEST)
 
Igen, bocs ez kimaradt. Tehát:<br>
Szabó József (1995, főszerk.): Hadtudományi lexikon. Magyar Hadtudományi Társaság, Budapest. ISBN 963 04 5226 x (I–II. kötet) ISBN 963 04 5227 8 (I. kötet), ISBN 963 04 5228 6 (II. kötet) – a leírását nem biztos hogy így kell, ha megnézel 3 kiadót, mind másképpen írja le a forrásiat (még az MTA-n belül is).<br>
Elküldöm majd az elejét is, hogy meglegyen. Szkennelni meg lehet betűnként fogom, a ''T'' már majdnem kész... xD<br>
Az MTA MHTT-ről: [http://www.zmne.hu/kulso/mhtt], lejjebb láthatod a ''Hadtudomány'' c. lapjukat is. --[[User:Gyantusz|Gyantusz]] <sup>[[User vita:Gyantusz|vita]]</sup> 2008. május 15., 22:13 (CEST)
 
== Belgrádi tüzérmúzeum ==
 
Üdv! Ha majd egy úgy hozza a sorod, menj (menjetek) el Belgrádba a tüzérmúzeumba (a várban van). Van annyi löveg ott, hogy rengeteg (meg pár harckocsi is). Vigyél fotómasinát és hozzá állványt is. Én a hétvégén ott kolbászoltam, megnéztük még a Nikola Tesla repmúzeumot is a reptér mellet. Az sem kispályás! --[[User:Gyantusz|Gyantusz]] <sup>[[User vita:Gyantusz|vita]]</sup> 2008. május 19., 08:48 (CEST)
 
: Hello! Még a boldog békeidőkben jártam a régi Jugoszláviában, de Belgrádba nem jutottam el. Ha arra vetődök - amire azért kicsi az esély -, akkor elmegyek. Képek? :-) Valami webes tárhelyre feltehetnél párat. Úgy tudom egyébként, hogy a múzeumok csak magáncélre engednek fényképezni és mondjuk ide a wikipediára már csak engedéllyel lehet képet feltenni. Igaz ez?
 
: – [[User:Darkness|Darkness]] <sup>[[User vita:Darkness|vita]]</sup> 2008. május 19., 16:12 (CEST)
 
:: Nem tudom, szerintem nem. Ha én az enyémet odaadom, mint szerző, fújhat a fülembe. Mellesleg meg ha úgy vesszük teljesen non-profit a wiki, tehát még közvetve sem valósul meg anyagi haszonszerzés (legalább is reméljük...). Nem mellesleg pl. az [http://www.aranysas.hu Aranysas] vígan és dalolva vesz át és közöl le az [http://www.airliners.net airliners.net]-ről képeket, természetesen a feliratokat levagdalják róla (ami annyira nem probléma, csak néha szembesülök egyik másik publikált képpel az airliners-en). Gondolom lópikulát se fizetnek érte... (bár ettől még jogsértő) A képekből kapsz, csináltam jópárat. Meg majd megy a wikibe is pár típushoz, előbb-utóbb. ;) --[[User:Gyantusz|Gyantusz]] <sup>[[User vita:Gyantusz|vita]]</sup> 2008. június 2., 23:19 (CEST)
 
== Tüzérség ==
 
{{díj
|kép=Military barnstar Artillery.JPG
|cím= Tüzérségi Barnstar
|üzenet=Gratulálok a [[Tüzérség]] cikkhez, szép (és hosszú[[Kép:Gnome-face-wink.svg|25px]] ) munka volt! – [[User:Bonepeter88|Bonepeter88]] <sup>[[User vita:Bonepeter88|vita]]</sup> 2008. június 2., 18:13 (CEST)
}}
 
== Re:Automobilágyú ==
 
Ez nagyon remek, a légvédelmi tüzérség első eszközei! :) A járgány ráadásul már le is van talpalva, úgyhogy ez már valszeg nem az első példány. (gondolom az elsőkkel jól fejre álhattak, oldalra tüzeléskor... xD) A korabeli francia egyenruhákat és autókat nem ismerem, de az biztos, hogy nem osztrák-magyar, a sapkáikat megnézve. Körülbelül 5-7 cm-es lehet a jószág. Jó kép, megpróbálok jobban utána nézni. Kösz az infót! :) --[[Szerkesztő:Gyantusz|Gyantusz]] <sup>[[Szerkesztővita:Gyantusz|vita]]</sup> 2008. június 29., 12:12 (CEST)
 
Patent anyag! :) Érdekes látni, hogy a [[lőszer]], mint szó sehol sem szerepel, csak a [[töltény]]... A másik érdekesség az „automatikus pisztoly” emlegetése 1912-ben (francia és német). Ez csak azért furcsa, mert tudtommal az első hadrendi az 1915-ös olasz Villar Perosa. Ezek szerint mégsem... :-S Kösz hogy szóltál, később is szívesen olvasok ilyesmit! ;) --[[Szerkesztő:Gyantusz|Gyantusz]] <sup>[[Szerkesztővita:Gyantusz|vita]]</sup> 2008. július 18., 16:51 (CEST)
 
== Tüzérségi anyagok ==
 
A fentebbi barnt azért csak nem rondítom össze... :) Ha nem baj, majd ide linkelek pár cuccot, amikre ráakadok. Az első az ARTHUR [http://www.youtube.com/watch?v=eZxQ-RJu_DU] (az sg-ről). Az en.wikin is van róla cikk: [http://en.wikipedia.org/wiki/ARTHUR_Artillery_Hunting_Radar], csehek gépei [http://www.army.cz/scripts/detail.php?id=6667], gyártó [http://www.saabgroup.com/en/ProductsServices/products_az.htm?url=http%3A//products.saabgroup.com/PDBWebNew/Generic.aspx%3FEntrance%3DProduct%26ProductCategoryId%3D268%26ProductGroupId%3D281%26ProductId%3D1578]. --[[Szerkesztő:Gyantusz|Gyantusz]] <sup>[[Szerkesztővita:Gyantusz|vita]]</sup> 2008. július 7., 21:41 (CEST)
 
: Rendben. Én most a [[Magyar Honvédség]]et fogom kiemeltre fabrikálni, mert megígértem Szajcinak. Augusztus 20-ára már biztosan nem lesz kint a főoldalon, de remélem azért október 23-ára, vagy későbbre be lehet tuszkolni (még idén, mondjuk karácsonyra). Ezügyben láttam a hadtörténetet is, eléggé el van cseszerintve... írtam a vitalapjára is. Most meg csinálok egy [[CH–47 Chinook|Chinook]]-ot, mert a szígyen megöl, hogy még ilyen sincs... A többiben megteszem, amit tudok. A múzeumben voltam futólag (beszereztem egy pár Hadtörténelmi közlemények-et) júni. 24-én, viszont bent fotózni csak fotójeggyel lehet (nem baj, 700 HUF), de szigorúan vaku nélkül! Úgyhogy olyan fényáteresztésű objektívet pakloj fel, ami erre jó (és vagy a záridőkkel és rekesznyílás méreteivel is lehet játszani - vagy később a PC-n gamma-t állítani, „utómunka”). Kint viszont azt fotózol, amit akarsz, van is mit (egy vagon löveg). :) Viszont a portálban én idén biztosan nem tudok részt venni... :( csak szócikkek fabrikálását tudom bevállani, meg esetleg ha meglesz a repülős műhely, akkor oda is kell energy. ;) --[[Szerkesztő:Gyantusz|Gyantusz]] <sup>[[Szerkesztővita:Gyantusz|vita]]</sup> 2008. július 9., 23:52 (CEST)
 
: Önéletrajzokban meg besegíthetek majd, de főként magyarokéban és mostanában újra előbukkant belőlem a japán kultúra (és hadtörténet) iráni érdeklődés is... --[[Szerkesztő:Gyantusz|Gyantusz]] <sup>[[Szerkesztővita:Gyantusz|vita]]</sup> 2008. július 9., 23:55 (CEST)
 
* Nem tűnik rossznak: [http://militiahungarorum.extra.hu/1920_f_k_tu_r_l_105.html A 10,5 cm-es tarackok lőszerei] a [http://militiahungaroru.extra.hu/index.php Regia Militia Hungarorum-ban]. --[[Szerkesztő:Gyantusz|Gyantusz]] <sup>[[Szerkesztővita:Gyantusz|vita]]</sup> 2008. augusztus 24., 12:05 (CEST)
 
== Kiemelt cikkek ==
 
Szia! Kérlek szavazz a kiemeltszavazáson a szócikkekre. Segítséged előre is köszönöm. [[Kép:Vendvidéki zászló.PNG|30px]] [[User:Doncsecz|Doncsecz]] <sup>[[User vita:Doncsecz|Töj njaš spor.]]</sup> 2008. július 9., 10:11 (CEST)
 
== Re: Magyar Légierő és MH ==
 
Ja, anno olvastam Kárpáti cikkét az Aranysasban és én is „megörültem” a [[JAS_39_Gripen|Gripennek]], hogy ilyen jól szerepeltek. Ráadásul épp akkor zajlott az ominózus svéd spontán katapultálás vizsgálata is, ami a gép vesztét okozta (a pilótának nem lett baja), így a teljes Gripen-flottára repülés-korlátozási tilalmat rendeltek el (a magyar gépekre is). Emiatt a Spring Flag 2007-en +3 g-s túlterhelésig le lettek szabályozva a kormányvezérlő rendszereik, ami gyak. „útvonalrepülési” szintre degradálta a gépek mozgásterét. Aztán a probléma meg lett oldva, azt hiszem a katapultülés szíjrendszerét kellett módosítani (nem tudom, a [http://www.martin-baker.com Martin-Baker] hogy tudott ekkora bakit lőni...) az összes legyártott példányon. Aztán a berepüléseket követően a korlátozásokat feloldották mindenhol. Ettől függetlenül észlelhetőség és elektronikai felderítés szempontjából remekül szerepelnek a ''„C/D”'' Gripenek. Ha jól rémlik, 2006-ban négygépes svéd kötelék települt át az USA-ba a RED FLAG-ra és az amcsik is meglepődtek a gép véltnél kisebb (elektromágneses) kisugárzásán és felderíthetőségén. A külföldi példányok közül pedig a mi 14 db-unk a legjobban felszerelt elektronikailag, úgyhogy ezzel nem lehet panasz. Ami panasz illetheti a dolgot, az maga a gép. A kiválasztás Orbánék zsebét „dícséri” (szakadjon szét az összes *** akinek a keze benne volt). A 61/2000. (VI. 21.) OGY határozattal szögesen ellentétes képességű gépet rendeltünk meg 2001 őszén. Orbánék elve az volt, hogy „hátha” ki tudjuk húzni magunkat a prágai képességfelajánlás alól, ne kelljen egy deka katonát se kivinni, nullát kelljen a Honvédségre költeni. Értsd: ha alkalmatlan eszközökkel szerelik fel a sereget, eleve nem mehetnek ki, alkalmatlanok lesznek a kinti önálló szolgálatra. Csakhogy ez nem így működik, látszik, egyik fatökű sem volt korábbi életében se katona. A megrendelt 14 db Gripen A/B nem NATO-kompatibilis semmilyen szinten. Emiatt kellett Juhászéknak jelentős költséggel a szerződést módosítani 2003-ban. Gyak. a gyártásba vett A/B törzsrészek felhasználásával és a C/D-k törzsrészeinek beépítésével egy hibrid altípus jött létre. Tetézve az A/B változat gyenge szárnyait rendeltük meg értelemszerűen a költséghatékonyság végett. Ezért az a hivatalos neve a magyar gépeknek, hogy JAS 39 EBS HU Gripen. Gyakorlatilag A/B gépek, a NATO-szabványoknak megfelelő C/D-részegységekkel vegyítve: pl. a légiutántöltő csonkot is tartalmazó törzsközép-szekció. Azt, hogy a gyenge A/B szárnyaival lettek szerelve a gépek, mutatja, hogy ha megfigyeled majd pl. a jövő hétvégén rendezendő Kecskeméti Repnapokon, a törővégekre szerelt Sidewinder-ek hátsó vezérsíkjairól le vannak szerelve a „Rolleron”-ok ([http://upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/f/fa/Operation_Desert_Strike_-_Fighter_Squadron_31_Tomcat_on_the_flight_deck_of_the_aircraft_carrier_USS_Carl_Vinson_%28CVN_70%29.jpg a kép] bal részén levő rakéta alsó vezérsíkján jól látható fém lamellázott tárcsa), hogy csökkentsék az általuk keltett rezonanciákat. De van jó hír is: Juhászék úgy sakkoztak, hogy egy szerkezetileg gyengébb, de elektronikailag kiemelkedő gépváltozatot rendelnek. Úgy gondolták, hogy ahhoz, hogy az országon belül elröpködjünk, nem kellenek új típusok, arra jók a MiG–29-esek is. => Avionikailag a legjobbak a külföldi gépek közül, azaz a C/D-k rendszereit képviselik. Képesek precíziós csapásmérésre (most már) és korlátozott elektronikai felderítésre/lefogásra is, korrekt zavarvédelemmel és zavarórendszerekkel vannak ellátva, továbbá megvesszük/-tük a Link 11/11B és 16 titkosított NATO adatátviteli rendszert is ([[STANAG]] 5516, 2006-ban két LEPK-intézkedés is született ez ügyben: 183/2006. (HK 21.) és 217/2006. (HK 21.) a Honvédelmi Közlönyben lett kihírdetve [http://www.hm.gov.hu/files/9/6736/21.pdf 1636. oldal]), amivel lehetővé válik a „hálózatalapú” harcászati alkalmazás: egy-két gép (pl. kétülésesek) elektronikai felderítést, célbefogást végeznek, miközben másik két társuk (pl. együlésesek) más irányból megtámadja a légi célokat, passzív üzemmódban (lokátor kikapcs.). Azaz a felderítő gépek a Link 16-tal a célok koordinátáit átadják a tényleges támadó csoportoknak. A célok csak a felderítőket észlelik és váltanak ki ellentevékenységet, viszont a passzívan közelítő többiek „rejtett” támadással érhetnek el sikereket. Azt hiszem, még NVG-knek (Night Vision Goggle) megfelelő a belső-külső világításuk is. Szóval nem rossz gépek, de szar a hajtóművük (RM 12, az [[F/A–18 Hornet]] F404-éből moddolva). Kicsi a gép fajlagos teljesítménye (tolóerő/tömeg (vagy súly) aránya lufi), így nem képes komoly légiharc-manőverekben eredményesen szerepelni (és műrepülni sem, figyeld meg majd, hogy nagyobb sebességből lendületből, „erőből” fognak majd manőverezni, mert kaka a hajtómű, nagy állásszögnél nem képes kellő tolóerőt produkálni). Vannak tervek a Super Hornet F414-ének adaptálására, viszont, mivel annak több levegő kell, át kell tervezni a kétolali beömlőnyílásokat (nő a radarreflexió és a légellenállás és a tüzelőanyag-fogyasztás). Ráadásul ha már megerősítik a gép törzsét és szárnyait is szerkezetileg, így ez újabb kilokat eredményez a szerkezeti tömegben. => Az új, erősebb hajtóművel is ott vannak, ahol a „kicsi Gripen” manőverező légiharc esetén... Szóval ez egy érdekes dilemma. Egyébként az F–16A és a F–16C is ezzel a gondokkal küszködött és a többi típus is, azaz a megerősített, nehezebb gépbe épített erősebb hajtóművel nem nőttek jelentősen a manőverezési képességek (csak az egyéb harcászati paraméterek, ill. több fegyver stb.). Ráadásul azon izraeli pilóták, akik repülték az A F–16-ost és a C-t is, állítják, hogy egyes magassági és sebességtartományokban a régi A-k jobban teljesítenek. Érdekes.<br>
A másik elbaszott döntés a darabszám. Ez a 14 db gép elég hajmeresztő mennyiség (holott az eredeti katonai tervezetekben 2-szer 12 db gép beszerzése szerepelt). Ha a 4 db NATO-felajánlott gépet kivesszük, marad 10 db. Ebből 2-3 db mindíg a földön lesz időszakis vizsgálatokon, javításokon, software-frissítéseken és berepüléseken. Marad aktívan 7-8 db. Ezt nevezik hadrafoghatósági aránynak (általában, normális esetben ez 75-85 % között szokott lenni). A magyar MiG–29-esek esetén ez „komoly”(talan) szám: a megmaradt 25 db gépből 4 db hardafogható, azaz ez kőkeményen 16 % hardafoghatósági arány!!! (x=400/25) Ez lófing. Ha a 14 db felújítotthoz viszonyítjuk, akkor ez 29 %. Persze fontos, hogy a megkívánt hadafoghatósági értékhez kell a beszerzendő alkatrészmennyiséget megrendeltetni. Csak ezt a csököttagyú politikusok nem képesek felfogni, pedig tök egyértelmű. Ha tudom, hogy egy géptípusnak mennyi alkatrész kell x repült órára, és azt akarom, hogy a 14-ből 12 repüljön akítvan, olyan alkatrész és szerelő/műszaki állomány(munkaórát) kell beszervezni a rendszerbe, hogy ezt a rátát biztosítani tudjuk. Ehhez pedig értelemszerűen olyan típust kell kiválasztani, ami a legkisebb felkészítési munkaórával bír (a MiG–29 nem ilyen, sőt!).<br>
A 14 db géphez még legalább 6-8 db kellene, mert ez a 7-8 db-os aktív gépállomány ez életveszélyes! A másik, hogy a srácok alig repülnek. 16&nbsp;800 repórát vettünk a gépekkel 10 évre (pontosabban ennyi repidőre béreljük ki őket), de még így is alig tudjuk tartani a repülési ütemet (és tankolni „keróval” a gépeket). Ennek pedig a készültségi (becenevén „keszi”) MiG–29-állomány issza meg a levét. Évente alig repülnek 20-30 órát a minimális 60-70-hez képest, mert nincs pénz a kerozinra (ugye a 29-es két hajtóműve szipákolja erősen a „naftát”...). Ennek eredménye lett az április 17-ei Fulcrum-koppanás, Peszeki nem nyitott futót és odaverte a gépet, ami aztán kiszáguldott a reptérről [http://hu.wikipedia.org/wiki/Rep%C3%BCl%C5%91esem%C3%A9nyek_%C3%A9s_katasztr%C3%B3f%C3%A1k_a_magyar_rep%C3%BCl%C5%91csapatokn%C3%A1l_(1948-t%C3%B3l)#MiG.E2.80.9329 ].<br>
Szóval mindezeket figyelembe véve, lehet, hogy nem a legjobbak, de hogy a legbátrabbak egyikei, az ténykérdés... Mindazonáltal kellő minőségű katonai munkát képesek még így is elvégezni, és ez nem kis teljesítmény. Azaz fele-harmadannyi repidővel képesek megfelelő minőségű munkát produkálni. Egyébként is mihez képest a „legjobbak”? A legjobb fagyievők? ;) Lehetne itt fakítani, ha értelmes emberek kezében lenne az országpénz költése...
 
A többi (kiképzők, szállítók és helikopterek) meg egy más tészta (plusz a légvédelmi tüzérség: csöves és rakétás). Mivel 2010–2013 között újabb fegyverzetbeszerzési tenderek lesznek kiírva, ami egy másik kormányzati ciklus teljes ideje, így el lehet képzelni, hogy mi fog történni idehaza... :-S --[[Szerkesztő:Gyantusz|Gyantusz]] <sup>[[Szerkesztővita:Gyantusz|vita]]</sup> 2008. augusztus 9., 20:25 (CEST)
 
 
Elég jók-e az EBS HU-k a NATO-ra? Szeritnem igen. Ha átveszik a készültséget (2009. jan. 1-től váltva, 2010. jan. 1-től teljesen) a Fulcrum-októl, nőni fog a gyakorlat is. Elektronikailag és fegyverzetileg is maradéktalanul képesek együttműködni a többi NATO-tagállammal, lévén a C/D altípusok éppen ezért lettek kifejlesztve az A/B-kből. Ugye a Gripen-tenderezés az 1990-es évek elejére nyúlik vissza, amikor még csak az együléses A-k és a kétüléses B-k voltak meg. Mivel rendre „elbuktak” a pre-tendereken (1993-ban már nálunk is voltak, mikor a 29-eseket kiválasztottuk) rájöttek, hogy ezzel semmi érdemit nem fognak elérni, NATO-kompatibilissé kell tenni a madarakat. Tudták azt is, hogy az ezredfordulóra és azutánra a 29-eseket üzemeltetők (lengyel, cseh, szlovák, magyar, jugó, román, bolgár) újabb típusváltásra fognak kényszerülni, mert a Fulcrum minden, csak nem jó, hatékony fegyver... (orosz viszonylatban viszont de) Kidolgozták a terveket és a svéd kormánytól koldultak zsozsót, plusz a Saab és a BAE is erősen meghúzta a nadrágszíjat. Közben a program haladt előre, párszor a svéd kormányok majdnem bebuktatták a költségmegvonásokkal (ne felejtsük, ekkor még a [[Viggen]]ek is hadrendben voltak náluk) de csak kiízzadták. Gyakorlatilag 2003-ban, mikor Juhász HM módosította a szerződést, a JAS 39C/D még nem rendelkezett azokkal a képességekkel, amikkel a hadrendbe állításig kellene rendelkeznie (ezért nevezték „papírsárkánynak”). Szóval nem kis „kockázati tényezőt” vontunk be a rendszerbe a 2001. szept. 10-i kihírdetéssel... Na igazából ekkor, 2003-tól indult be a svédeknél a verkli, megkaptak minden pénzt a fejlesztésekre, de szigorú politikai kontrol alatt. Szó szerint „belegyűrték” az A/B sárkányába a tankerrendszert (bal oldal), módosítottak kicsit a gázturbina kompresszor- és turbinasorainak nyomásviszonyain, a lokátort tovább fejlesztették, az elektronikai rendszert úgyszintén, integrálták az [[IRIS-T]]-t, a [http://www.taurus-systems.de/html/kepd350.html TAURUS KEPD 350] robotrepülőt, a [[en:MBDA Meteor|Meteor]]-nak egy C a tesztgépe és nem a [[Typhoon]], új, önálló siskacélzót fejlesztettek ki, integrálták a [[LANTIRN]]-t és az izraeli Litening konténert is (mi utóbbiból vettünk pár darabot az „expedíciós erőnek”) és 2006 ősze körül befejezték a GBU-bombák és a Litening integrációs tesztjeit, bombavetések is megtörténtek. Lévén 2007 tavaszára rendszerszinten kész lett a C/D, tán 4 gépet felajánlottak a svédek NATO-műveletekre. És ezek a gépek azóta is járják a golyóbist. Azt nem tudom, kint vannak-e Afganisztánban, gyak. erről a svéd Gripen-kontingensről a meglétén kívül nemsokat hallottam/olvastam. De vannak. A NATO-nak van évenként megrendezett kooperációs hadgyakorlatai. A repülőcsapatok esetében összeröffen szinte az összes légierőből egy-két géppáros kötelék (2-4 gép) és a vendéglátó országban közös kiszolgálási gyakorlatot hajtanak végre. Tán 2006-ban, vagy 2007-ben itthon volt ez Kecsón. Ilyenkor az előre felkészített műszaki állomány kimegy a gépekkel és a magyaroknak pl. brit, vagy német Tornado-kat, az olaszoknak MiG–29-et, a németeknek spanyol F–18-asokat kell üzemeltetni a gyakorlat végéig. Aztán levonják a konzekvenciát és mindenki hazamegy a dolgára. Egy év múlva máshol van a „buli”. Tudtommal a Fulcrumjaink még nem voltak máshol (nincs zsozsó áttelepülni velük). Ugye ezért (is) káromkodott pár brit politikus, hogy a magyarok nem tesznek semmit a NATO-egység fenntartására, nem költjük a haderőre minimálisan előírt GDP-2 %-ot sem, ki kéne zárni minket a szövetségből... Persze ez is hülyeség, mert több másik tagország se teszi. Ráadásul az is kész vicckabaré, hogy (állítólag) nincs az egész NATO-n belül olyan szintű szárzföldi (mobil) víztisztító rendszer, mint ami nekünk van... (szinte el se hiszem, de nem kizárt)
A Gripenekre kicsit visszatérve, irreálisan magas árért béreljük a gépeket. Ezek ugye svéd tulajdonúak, a svédek állják a szerződésben vállalt hadrafoghatósági értéket és az ehhez szükséges műszaki, logisztikai eszközöket, hogy ezt a rátát tartani tudják. Ha lejár a bérlet 2016-17 körül, maradványértéken megvehetjük. Hozzáteszem, remélem meg is fogjuk. Mivel utánuk más 4. generációs típus újbóli bevezetése a rendszerbe teljesen felesleges költség lenne (ezalatt értsd más alkatrészállomány, más üzemeltetési eszközök, szerszámok, technikai/műszaki/üzemeltetési dokumentációk - mert rendre elfelejtik sokan, hogy bizony ezekért is tetemes költségeket kell kifizetni), így ekkor kaphatnának egy teljes MLU-t (Mid-Life Update), mint ahogy a holand-belga-norvég [[F–16]]-osok (már M6-nál járnak, és a jordánok is megveszik a felújított gépeket!), vagy a svájci, finn [[F/A–18 Hornet|F–18C/D]] gépei F/A-ra tuningolva (ld. szócikket utóbbiból lesz Kecsón is). Miután kaptak egy MLU-t a 14 db (és reméljük még 6 db) gép átalakítását 2 év alatt simán el lehet végezni. Ezzel olyan 2025-30-ig kitolható lenne a Gripenjeink üzemideje. Az a kor pedig már bőven az 5. generációsok kora lesz, amit már most az [[F–22 Raptor]] képvisel, kb. 3-4 év múlva követi az [[F–35]] is. 2030-ra ezek kiforrott típusok lesznek, nem is beszélve az épülő kínai, japán és orosz típusokról.<br>
Alkatrészhiányra és az agyatlanságra elég csak megnézni, mi lett a Fulcrum-flottánkból azáltal, hogy 1999–2002 között csesztünk az alkatrészutánpótlásról gondoskodni (ld. pl. [[MiG-29#Magyar_L.C3.A9gier.C5.91|2001-es „filmhiány” esetét]]), holott legalább 3 konzorcium is felajánlotta a segítségét (egy izraeli, egy német-brit-orosz és egy orosz), persze „Viktorkáéknak” nem tetszett. Miután 2001 őszén a ruszkik beintettek (Putyin ül már a székben), a magyar kormány durcásan az orosz államadóság tetemes részét (ha jól rémlik 200 milló USD-t 79-ért) továbbadta egy osztrák bankcsoportnak... (bár [http://www.origo.hu/itthon/20030729nyomoznak.html itt] 150 a 46,5-ért és csak próbát írnak, jó a 2. oldal!). Tehát Gripen esetében a lényeg, drágán vettünk kevésbé olyan jót, mint az új lengyel F–16-osok ugyanazokra a feladatkörökre. De ez már így maradt.<br>
A szárazföldi történet megint egy jó dolog. Nemrég néztünk utána, hogy a 2003-tól folyamatosan megvett Mercedes „Wolf” terepjárók is kicsit borsos áron lettek beszerezve (elvileg 35 millió HUF/db áron), ugyanis egy „fullos” polgári Hummer H2 valami 58 ezer USD az USA-ban (testvérek között is 8-9 millió HUF). Mire ideér a katonai változat, legyen 16-20 millió HUF/db. Azért a két kocsi mobilitásában vannak különbségek. A Wolfhoz hasonszőrű fapados Land Rover Defender pedig 6-7 millió és ez EU-n belüli termék, nincs védővám, ahogy a Wolf-okon sincs. Viszont a „német csodák” csak és kizárólag márkaszervízben javíthatóak, különben ugrik a gar. Hogy az ISAF-ban kintlevőket hogy javítják ilyen feltételekkel, el se tudom képzelni... A lokátorokat lengyel segedelemmel a [http://www.hmarzenal.hu/modules.php HM Arzenál] modernizálta, alkalmasak a NATINADS-ban (NATO integrált légvédelmi rendszer) való integrált működésre, ahogy a [http://www.hm.gov.hu/hirek/gyori_siker_az_elite_2008_gyakorlaton 2K12 Kub] légvédelmi rakétáink is. Csöves légvédelmünk gyak. nincs, a rakétások feladatkörei pedig nincsenek tisztázva, lejegyezve. Jelenleg az az „eljárásrend”, amit anno a Magyar Néphadseregben kitapasztaltak és amiket egymás között az Arrabonások Veszprémmel kitaktikáztak és -nak (ill. a nemzetközi tapasztalatokat is figyelembe veszik). Ennek tetejébe jön ez a mecseki NATO-radarral való agybeteg huzavona, amibe a pécsi (építész) Műszki Osztály is beleszólt (építési vétó)... Tüzérségünk van, ugyanis 12 db [[D–20]] vontatott tarackot hadrendben tartunk, ahogyan 12-15 db T–72-t is. Mindezeket pusztán azért, hogy a kiképzési módszerek taníthatóak legyenek és az állomány hadrendi szintje megüsse a minimum alatti szintet (gondolm a tenderkiírásig és az új típus rendszeresítéséig). A két típus a [http://www.hm.gov.hu/honvedseg/mh_25._klapka_gyorgy_konnyu_loveszdandar tatai 25-ösök] egy-egy századát képviseli. Szóval igen, ez egy komoly haderő. Amire ki lett hegyezve a rendszer, az a [http://www.nato.int/issues/nrf/index.html NRF] és az [[en:European Union battlegroups|EU BG-ok]] állományába tartozó alakulatok. A többi le lett építve. A NATO-EU kontingens magyar részét főként az [http://www.hm.gov.hu/honvedseg/mh_5._bocskai_istvan_loveszdandar 5. Bocskai] képviseli. Náluk sincsenek tüzérek se harckocsik, a legkomolyabb tűzerőt a BTR–80A-k 30 mm-es 2A42 gépágyúja képviseli (gyak. 3500 m-nél messzebbre nem tudnak lőni)... Szóval lufi-hurka az egész. Erre jön a gyalogság egyéni lőfegyvereinek kiválasztása, amik lassan, de annál bizonytalanabbul folydogálnak (5,56×45-re és 7,62×51-re áttérve), no és a harckocsik... Ruházatok, felszerelések, utász/műszaki/híradástechnikai eszközök beszerzései, váltásai, cseréi szintén esedékesek és zajlanak(?)... A járműtechnika viszont újul (ld. Rába-járgányok). Szóval lesz mire majd odafigyleni 2009-2010-től (gyak. 2010-13 körülre majd' minden eszköz elavult). Szép kis kiadás lesz.
 
Igen, az imént érintett szócikkek bővítése is esedékes, de a [[Magyar Honvédség|MH]] megírása is, ami körül mostanában sertepertélnék... :-S
 
A makettfestés elnapolva, a tartály megfelelően CNC-zett alkatrészeire várok (nem akarom hegesztetni). Egyéb szerelvényeket beszerztem a héten. Villamosbekötés ügyében majd kapsz egy CAD-es rajzot a jövő hét közepén. ;) --[[Szerkesztő:Gyantusz|Gyantusz]] <sup>[[Szerkesztővita:Gyantusz|vita]]</sup> 2008. augusztus 10., 01:33 (CEST)
 
 
Hát igen. A békeaktivistákkal csak annyi a bajom, mint a Green Peace-esekkel. Egyszerűen nem adnak működő alternatívákat, csak állandóan tiltakoznak. Tiltakozni a legegyszerűbb, elvetni bármit, ami nem tetszik. Valami jobbat, újat alkotni, na az a meló. De ez tényleg más tészta. Az, hogy az amerikai gyártók miért költöznek ki Mexikóba és Kínába... stb. lásd a Moore-filmeket. Utóbbival is az a bajom, hogy nem objektív, célzottan vágja a filmjeit, de azért vannak bennük érdekes tények. Hadseregre mindíg is szükség lesz, mert vannak olyan politikai irányzatok kis hazánk környékén, amiket nem lehet figyelmen kívül hagyni. Illetve lehet, de nem szabad. Figyelmen kívül hagyni az „összes lehetőséget” egy esemény elemzésekor, csak azért, mert „nekem” van egy hibás véleményem, az szűklátókörűség. Manapság is fel-felröppennek civilek szájából, hogy minek hadsereg, mikor már nincs semmi fenyegetés? Ugye [[Linder Béla]] néhai HM máig ható pacifista szavaira emlékszünk 1918. nov. 2-áról: a ''„Soha többé katonát nem akarok látni!”''. Ez persze sarkítás, de az eredményét tapasztaltuk (a katonák rablását én nem tartom valószínűnek, pláne hogy utána a szlovákokat kipicsáztuk azzal az állománnyal). Egy hadsereg szerepe nem merül ki a fegyveres, katonai szolgálatban (ld. békefenntartás, biztonságpolitika, humanitárius segítségnyújtás, katasztrófavédelem stb.). Pont azért nem, mert egy-egy államban ez a szerv rendelkezik a legjobban „regularizált”, legfegyelmezettebb élőerővel és ez bír a legkomolyabb műszaki kapacitással: repülőgépek (merev- és forgószárnyasok), lánctalpas és gumikerekes jművek (harci, parancsnoki, utászok, műszakisok, atom, vegyi és biológiai védelemmel), ma már éjszakai irányzékokkal gyak. bármely napszakban és szinte bármely időjárási körülmények között bevethetőek (a kis terepjárókat leszámítva többsége úszóképes).<br>
Repülésre visszatérve, az Eurofighter kicsit drága volt nekünk, mint kiderült, az új szerződéssel a Gripen is. A 14 db gép 16&nbsp;800 órás bérlése 240 milliárd HUF-ba került (72 millió USD/gép, 2003 őszi árfolyamon, 240 HUF/USD), szemben a lengyelek 48 db F–16C/D Block 52+ változatú gépeivel (a Jane's szerint 3,5 milliárd USD volt 2003-ban a 48 gép, ez 73 millió USD/db - minden kutyafülét megkaptak, amit csak lehetett, a NATO legkomolyabb F–16-osai, avionikailag már most komolyabb harcászati képességekkel bírnak ezek, mint a Gripen/Typhoon/Rafale valaha is fog). Ráadásul a Typhoon még most sem rendelkezik maradéktalanul a szárazföldi csapásmérés képességeivel. A britek egyes gépei már fel lesznek idén szerelve célmegjelelő konténerekkel, de még így is olyan drága a gép, hogy a négy fejlesztő (brit, német, spanyol, olasz) közül tán a britek és a németek fogják kihasználni a teljes kapacitásukat (utóbbi leváltva velük a [[F–4 Phantom II|F–4F-et]] és a [[Panavia Tornado|Tornado-t]]), az olaszok egészen biztosan nem (legalább is az elkövetkező 4-5 évben nem). Pontosan még nem folytam bele a gép történetébe, de úgy emlékszek, hogy a „sógorok” korábbi kormánya 18 db gépet rendeltek elég borsos áron (15 egy és 3 kétüléses), az őket váltó új osztrák kormány meg visszamondta a 3 kétülésest és csak 15 db-ra csökkentették a létszámot (9 db új és 6 db már repülő német), a kiképzést és az időszaki továbbképzést a németeknél fogják bérben elvégeztetni. A 15 db gép csak vadászkapacitással fog működni, támadóval nem (ahogy az olaszoké is). Persze eleve maga a szerződésmódosítás minden esetben pluszköltséget eredményez, ha egy csavarhúzóval kér is többet a megrendelő. A típus egyébként drága, ahogy a francia [[Rafale]] is. Egy közös programban indult a fejlesztés az 1970-es évek második felében, de a franciák kiváltak és így lett két nagyon hasonló képességű gépe Európának. De legalább jó drágák... (85-95 millió USD/db mindkettő, a szaúdiak 120 millió USD-s darabáron (8,86 mrd USD-ért) vettek 72 db-ot nemrég, benne egy reptér építésével is). A MiG–29 pedig tényleg csak érzelmi alapú. Mikor bővítettem nemrég a szócikkét (amit linkeltem), visszaolvastam az 1993-as Top Gun újságjainkban és már akkor írták a magyar pilóták, hogy egy elhibázott döntés született. De mivel akkor még „labilis államnak” számítottunk, mást nem kaphattunk. Mellesleg a MiG–21MF/bisz gépeinket hiba nélkül repülhettük volna 2000-2005-ig, amíg ki nem repüljük teljesen őket és le nem váltjuk az újjal. De nekünk kellett a Fulcrum... Egy kiválóan műrepülhető repülőgép, de csapnivaló és drágán üzemeltethető fegyver, harci körülmények között eddig rendre alulmaradt minden „vadász”konfliktusban: az 1991-es Öbölháború, etióp-eritreai események, 1999-es jugoszláv történet stb.<br>
A szárazföldi csapatok eszközállománya pedig megin' egy összetett dolog. Megkaptuk ugye az NDK-gépekből 20 db L–39-et és 6 db Mi–24P, ill. V-ket is. Az NSZK régi állományából kaptunk volna Leopard 2A4-eket, de nem kellettek. Ekkor még volt egy valag T–72 üzemben, így a párhuzamos bevezetésre nem volt költség. Persze normális tárolási módszerekkel (amik megvannak, csak ritkán alkalmazzuk ezeket) most ki lehetne vakarni őket a 15 éves „zsírból” és lehetne korszerűsíteni A6-ra akár: új (L/55-ös) löveg, tűzvezető rendszer, a motort pedig kicserélni, no meg a páncélzatot is átszerelni. De lehet nem akarjuk mi ezt... Egyelőre nem tudom (látom), mi a cél a HM-ban. Lehet, hogy a meglévő, raktározott 100-120 db T–72-t újra felhasználjuk 2010 után (ugye új kormányciklus), modernizáljuk szintén lengyel (és orosz) segedelemmel, vagy teljesen új típust vezetünk be. A 72-es közepes hk., a Leo 2 már nehéz hk. Fajlagos fogyasztása elvileg több, a MÁV-nak is módosítania kell a szállítási eljárásokat (elhatározás kérdése csak). Szóval ha a hk-knak csak az ország védelme lesz a céljuk, lehet maradunk a 72-eseknél, vagy megerősítjük Leo 2-kel. De két eszközt ph-an nem gazdaságos üzemeltetni. Ha kellenek az expedíciós erőkhöz, oda nehezek a Leo-k, de a 72-esek meg nem elég korszerűek... Az megint kérdés, maradnak-e majd a BTR–80-ak, vagy kuka és kohó, mint a BMP–1-eseink és lesz új? Ha lesz új, nem ártana értelmesen rendszerben gondolkodni, azaz lövészpáncélos, páncélvadász, légvédelmi komplexum azonos alvázon, nem is beszélve egy önjáró lövegről egy rendszeren belül... A T–72 valamelyest adott: ott a [[PZA Loara]], a [[PT–91]] és lehet eszkábálni lövésszállítót is, ahogy az izraeliek csinálták a [[en:Achzarit|T–55 esetében]]. A Rábák megint egy rendszert követnek, úgyhogy valamelyest azért alakul a dolog. A lengyelek jól elszöcskéznek az 1 EUR/db-ért megvett Leopard 2A4-ekkel, bár ezügyben is kevés az infóm. A Merci terepjárók esetében én a beszerzési árat sokallom, de nagyon, még szervízháttér esetében is. Gyakorlatilag háromszoros áron vesszük darabját. Harcászati értéke viszont nem tükrözi ezt. Egy [[HMMWV]]-vel megoldható lenne a gyalograj szállítása és légvédelmi komplexumként ([[en:M1097 Avenger|Avanger]], ill. [http://www.army-technology.com/projects/surface-launched/ SL-AMRAAM]) is működhet azonos alvázon, alkatrészbázison. Jóval értelmesebb, mint ez a Mistral/Atlas a Merci Unimog alvázakon.<br>
Fotókat csinálok sokat, nemrég vettem egy 1 GB-os kártyát (csak sajna még nncs tükörreflexes gépem, egy Nikon D80-ra fáj a fogam, vagy D60-ra). Az eddig készültekből is adok át, nincs elfelejtve, de még nem értem odáig... :-S De egyébként ha kell valamilyen gépről, írj nyugodtan, előre veszem az ütemtervben. --[[Szerkesztő:Gyantusz|Gyantusz]] <sup>[[Szerkesztővita:Gyantusz|vita]]</sup> 2008. augusztus 10., 22:47 (CEST)
 
Repnap meg kell, nem árt a reklám (egyébként a szerződéses állomány sincs teljesen feltöltve). Jó lenne ha tudná a nagyérdemű, hogy hogyan áll a honvédelem sorsa és mikre kell költeni még, mikor és mennyit. A svájciak járnak jó példával elől, például a [[F-18#Sv.C3.A1jci_L.C3.A9gier.C5.91|repülőgépkiválasztási ceremóniájuk]] 5-8 éves nyílvános procedúra volt és népszavazás döntötte el a dolgot! Szerintem ez a demokrácia. De jön nekik is egy újabb beszerzés hamarosan ([[F–5 Tiger II|F–5E/F]]-ek leváltására). No meg a lényege a dolognak: 160 éves a Magyar Honvédség, 90 éves a Hadtörténelmi Intézet és Múzeum, 70 éves a Légierő... Ezeket meg kell ünnepelni. Tudod: ''„Cirkuszt és kenyeret a népnek.”'' tartja a jó öreg római mondás. 1997-től járok Kecsóra, elnézve a programot, ez lesz a legnagyobb eddig beleértve a külföldi és belföldi résztvevők számát. Lesz mit nézni a harcjárművektől kezdve a repülőkig mindent. A régi eszközökből is egy-egy felújítva és nem a kohókban landoltak (szokás szerint), csak a hagyományőrzés végett. Ezek fontos dolgok, kell a ''múlt ismerete'', de hogy mennyibe kerültek eddig, majd utánanézek, összeírom a [[Kecskeméti Nemzetközi Repülőnap|szócikkében]]. --[[Szerkesztő:Gyantusz|Gyantusz]] <sup>[[Szerkesztővita:Gyantusz|vita]]</sup> 2008. augusztus 11., 09:06 (CEST)
Új téma nyitása
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/wiki/Szerkesztővita:Darkness”