Szerkesztővita:Darkness/2008

Megbeszélés hozzáadása
Aktív megbeszélések

M1 AbramsSzerkesztés

Sajnálattal közlöm, hogy a szócikk nem kapta meg a kiemeltséget.   Szajci reci 2008. január 27., 10:15 (CET)

TüzérségSzerkesztés

Szeva'! Kirá', hogy belekezdtél, csak így tovább! Jövő héten igyekszem lektorálni és kijavítgatni, meg összekalapálni egy kis „szótárfélét”. Én alapvetően a tűzfegyverekkel kezdem majd, remélhetőleg a jövő hétvégén lesz rá időm berakni. A szócikket folytasd nyugodtan, bár már így is sok melód van benne (majd elrendezésben is lenne észrevételem, de ez a HM egészére is tartozik)! Még egyszer gratula! --Gyantusz vita 2008. február 24., 14:52 (CET)

Nos, én is melózok, még itthon is (persze a sajátomat), így ezért haladnak lassan a beígért dolgaim... Amiket írtál a vitalapjára:
- worm - egyenlőre passz (amúgy valami kaparó pálca)
- flintlock - kovás lakatszerkezet (flint (angol szó)[1] = kova, ugye a magyar „flinta” a kováspuska beceneve)
- frizzen - szikravető lemez
- lanyard - egyenlőre passz
- cased ammunition - zsákos töltet (ez majdnem szó szerinti, de így is használjuk)
- self-contained firing mechanism - szó szerint „öntöltő tüzelő rendszer”, azaz a félautómaták, ugye az automaták (önműködőek) pedig addig lőnek elhúzott lőbillentyűvel, akíg van töltény a tárban.
- hollow-charge - „üteges töltet”. A kumulatív lövedék alapvető eleme.
Sikerült elírnom, „üReges töltet” helyesen. Mint ahogy a Hollow Point lövedékek [2] is üreges hegyű lövedékek. --Gyantusz vita 2008. március 1., 21:14 (CET)
- discarding sabot - leválló köpeny, űrméret alatti nyíllövedékek esetén alkalmazzák, a csőben való megvezetésre, mikor kilép a lövedék a csőszájon, a torlónyomás miatt leválnak. Egyébként simacsövű ágyúból kilőve ez a két-három részből álló köpeny pörgeti meg a csőben (ugye nincs benne huzag).[3] armour-piercing fin-stabilised discarding sabot (APFSDS), ha van utána egy -T is, akkor az a tracer, azaz nyomjelzős. Szó szerint Páncéllyukasztó szárnystabilizált, leválló köpenyes (lövedék). Ugye páncélrombolás lehet: páncéltöréssel, páncélátégetéssel (kumulatív) és páncélátlyukasztással (űrméret alatti nyíllövedékek) Utóbbi lényege, hogy nagy keménységű (ált. porkohászatilag készített volfrám-karbid ötvözet), csúcsos lövedék bikanagy (~2000 m/s = Mach 5,5) sebességgel érkezik az acélpáncélra és mivel jóval nagyobb a keménysége nála, ráadásul csúcsos, így a mozgási energiáját egy pontban adja át a páncélnak (nagy felületi feszültséget okozva) és szó szerint átlyukasztja. A legelsőnek pedig a nagy testűrűség (pl. szegényített urán).
- cap - fedő, sapka
- cock - kakas
- lock - lakat (lock mechanism - lakatszerkezet)
- pan - serpenyő
- spark - szikra
- trigger - lőbillentyű (ugye „ravasz” a róka, nem ez, tartja a mondás)
Egyértelműsítés csak azért is szükséges, merrt a nyár elejére bevállaltam egy Tűzfegyverek fejlődéstörténete c. előadást, így nem árt felkészülni rá... --Gyantusz vita 2008. február 24., 15:49 (CET)
A worm szerintem is az, de valószínűleg a 19. század közepéig használták különféle fajtáit, hogy az elöltöltős lövegek lőkúpjait kitakarítsák velük (lőkúp a cső leghátsó része - hátultöltők esetén ez a töltő-, majd a töltényűr, a gyúlyukat is ki kellett „valamivel” piszkálni, hogy a felporzás jó legyen). Sajnos anyagom még nincs ezekről a régiekről, ill. ami kevés lehet azok pár folyóiratban el vannak szórva, a jövő héten utána nézek a debreceni Nemzeti Kt-ban. Kumultatívhoz (angolul HEAT [4], láthatod az „üreges töltet” kumulatív tölcsérét / kúpját [5]. Tán csak az angolok használnak rogyókúpost. --Gyantusz vita 2008. február 24., 16:15 (CET)
Egyenlőre szerintem mehet a „kaparópálca”, aztán ha megtudjuk a szabatosat, akkor beírjuk (ugye hál'istennek a magyar műszaki szakkifejezések „beszédesek”). Szócikkekkel kapcsolatban tökéletesen igaz, viszont a kovás csak egy középső állomás volt. A legelső a „gyufás”(?) (matchlock [6]), aztán a kerekes [7], „pattantyús”(?) [8], kovás [9]), perkussziós [10] és a hátultöltős, egyesített lőszert tüzelők (utóbbi ~1870-től). Amúgy a hajítógépek (hideglőfegyverek) szerintem nem tüzérségi eszközök, hiszen nem tűz(hő) lévén indították el a lövedéket (erre kitértem a lőfegyverben). Hogy milyen fegyvernem alkalmazta őket nem tudom, rómaiaknál gondolom az auxiliások. Löveg: ugye a három alap, ágyú, tarack, mozsár. Utóbbit váltotta fel az aknavető (angol neve ua.), az első kettő meg kereszteződött: ágyútarack, tarackágyú, attól függően, mi az alap rendeltetése a lövegnek. Ezt megírom hamarosan (mármint a löveget és társait).
Ja és még annyit, hogy amit mi kalibernek nevezünk, az az angolban gauge [11], és ami náluk caliber [12], az nálunk űrméret... Érdekes. :) --Gyantusz vita 2008. február 24., 16:57 (CET)


-Lanyard - az elvesztést meggátoló zsinór lenne. Egyébként az űrméret és a kaliber gyakorlatilag ugyan azt jelenti napjaink magyar terminológiájában. Az űrméret mérésére két módszer létezik. Az egyik (angolszász, és általánosságban nyugati) módszer szerint a huzagolás barázdáinak átmérője. Az orosz módszer szerint a hugagolás ormózatának átmérője. A kaliber eredetileg egy önálló mértékegység volt, az első egységesített űrméretmérték. Mérése eléggé érdekesen történt (illetve mérésről nem is beszélhetünk ebben az esetben igazából). Fogtak egy angol fontnyi ólmot (libra, 0.45359237kg), és maradék nélkül egyforma golyókat készítettek belőle. A cső űrmérete az így készült egyforma golyók számával volt egyenlő. Azaz ha 12 golyót készítettek az egy font ólomból, akkor az ehhez készült csőnek 12 lett a kalibere. Értelemszerűen minél kisebb a kaliber, annál nagyobb az űrméret. Ennek a lényegében fordított változata is létezik. Ebben az esetben a cső űrméretének megfelelő átmérőjű ólomgolyó tömege adja a fegyver kaliberét. Az angolok előszeretettel használták ezt a jelölésrendszert még a II. vh idején is. Így alkalmaztak pl 17 és 25 fontos lövegeket. Jelölése pdr (pounder), előbbi fegyverek esetén 17pdr illetve 25pdr. A cső relatív hosszának mérésére szolgál az űrmérethossz. Ez nem más, mint a cső hosszának és űrméretének hányadosa (természetesen egyeztetett mértékegységekkel). Jelölésére a 'L' szolgál, mögé többnyire '/' jel után kerül a konkrét érték. Pl L/70. Tévesen ezt is szokták kalibernek nevezni.

És néhány javítás:

-A matchlock nem gyufás, hanem kanócos elsütőszerkezetet jelent. A kezdeti kanócos fegyverek esetén nem volt elsütőszerkezet, a lövész kézzel nyomta a felporzólőporba az izzó kanócot. Ágyúk esetén elég sokáig volt alkalmazásban ez a megoldás, kézi lőfegyverek esetén hamar kihalt.
-A lock általánosságban jelent elsütőszerkezetet.
-Gyantusz említette a lőkúpot. Ennek feladata a csappantyú megtartása volt az elsütésig. A perkussziós fegyverekkel jelent meg.
-Ágyú, mint önálló eszköz a mai napig létezik, a tarack az, ami változott.
-Cased ammunition - Egyesített lőszer. Szószerint fordítva hüvelyes töltény. Daa-raa vita 2008. február 24., 22:19 (CET)
Ezeket jó tudni, köszi. – Darkness vita 2008. február 25., 13:21 (CET)
Tényleg, a bag a zsák, a case pedig töltényhüvely a SZTAKI szerint is. --Gyantusz vita 2008. február 25., 23:02 (CET)

Re: Tüzérség 2Szerkesztés

Nos:

  • azimuth = beraktam egy ábrát az angol wikiből a horizontális koordinátarendszerbe. Az azimutnak és az altitudnak a szabatos magyar megfelelői a kép alatti dőlt betűs szavak (oldal- és helyszög). Rádiólokátor-kezelőknél is alkalmazott szavak (meg még sok máshol).
  • quadrant elevation = egy szögmérő műszer, kvadráns [13] emelő. A típusai között ez is van: „Gunner's - The quadrant used by an artillery officer to set the angle of a gun barrel.” Tehát a tüzértisztek használják a cső (hely)szögének beállítására. Tisztek kiemelendő, hiszen ehhez azért nem 8 osztályos matek kell (két első, hat második)... Ilyen csillagászati navigációs műszer még a szeksztáns [14] [15] és az oktáns [16] is. Egyébként [17].
  • NATO Armaments Ballistic Kernal = ezt valszeg elgépelte a jómadár, mert Kernel [18]. Ismert még NATO Artillery Ballistic Kernel-ként is (STANAG 4537, [19], a Zrínyisek NATO Tüzérségi Ballisztikai Program-nak fordították, ha ők így használják, akkor nincs mit tenni, ez a szabatos). Az ZMNE-en olvashatsz bővebben róla [20], ill. itt egy szimpózium-előadás [21].
  • muzzle velocity = szabatosan csőtorkolati sebesség
  • Egyébként daa-raa kijavított a múltkor, csak nem írta be, de a nyomjelző helyesen fényjelző lenne.
  • Bármily furcsa lehet, de van ilyen szavunk is: tűzalegység (pl. osztály, üteg stb.) --Gyantusz vita 2008. február 26., 22:47 (CET)
  • worm (kaparópálca?) - „hernyó” a helyes kifejezés, dupla fém spirál volt, amellyel az akadályokat (nedves, befulladt tölteteket) lehetett eltávolítani, valamint tisztításnál rongyokat tekertek fel rá,
  • quadrant elevation - „tüzérkvadráns” (szögmérő),
  • lanyard - „elsütőzsinór”
egyébként Darkness, én épp most a harckocsi cikket próbálom egy kicsit kipofozni és valahol rokon téma, úgyhogy ha valami van majd keress nyugodtan, meg gondolom viszont,

Bonepeter88 vita 2008. február 29., 12:46 (CET)

Bibliográfia - tűzfegyverek, tüzérségSzerkesztés

Emíltetted nemrég, tudok-e pár magyar nyelvű infót. Összegyűjtöttem párat, ha még találok, ide beírom.

  • A. E. Hartink: Antik lőfegyverek enciklopédiája (szaklektor: Klabacsek Gyula) - érdemes megvenni
  • Kiss Á. Péter: A gépkarabély és használata. Zrínyi ISBN 963327317X (szaklektor: Deák János nyá. vezérezredes)
  • Kováts Zoltán - Nagy István: Kézi lőfegyverek. Típuskönyv sorozat. Zrínyi Katonai Kiadó, Budapest, 1986. ISBN 9633263387 (szaklektor: Jerzsabek Lajos, Ungvár Gyula)
  • Kováts Zoltán: Nyílpuska puska géppuska. Haditechnika fiataloknak sorozat. Zrínyi Katonai Könyv- és Lapkiadó, Budapest, 1986. ISBN 9633263530 ISSN 0134-1987 (szaklektor: Ungvár Gyula)
  • Kováts Zoltán - Lugosi József - Nagy István - Sárhidai Gyula: Tábori tüzérség. Típuskönyv sorozat. Zrínyi Katonai Kiadó, Budapest, 1988. (szaklektor: Erzsöl Gyula)
  • Nagy István György - Szentesi György: Rakétafegyverek, űrhajózási hordozórakéták. Típuskönyv sorozat. Zrínyi Katonai Kiadó, Budapest, 1983. ISBN 963326121X (szaklektor: Dr. Bencsik István mk. ezr. a hadtudományok kandidátusa)
  • Klabacsek Gyula: Egy kis rendszertan 1-13. In Kaliber 1999. június (14.) - 2000. június (26.)
  • Klabacsek Gyula: Fegyvermester 1-2. Zsaru magazin, Rendőrségi füzetek (az 1. 1994-es, szaklektor: Schalk Endre)
  • Kovács Dénes: Billenőcsövű vadászfegyverek.[22] Dénes Natúr Műhely [23], Budapest, 2007. ISBN ?
  • Kovács Dénes: Luxus vadászfegyverek.[24] Dénes Natúr Műhely, Budapest, 2005. ISBN ?
  • Kovács Dénes: Vadászfegyverekről nem csak vadászoknak.[25] Dénes Natúr Műhely, Budapest, 2003. ISBN 9639369306 (szaklektor: Klabacsek Gyula)
  • Kovács Dénes: Vadásztöltény- és lőtechnikai ismeret.[26] Dénes Natúr Műhely, Budapest, 2004. ISBN 9639369454 (szaklektor: Klabacsek Gyula)
  • Dr. Tamási Zoltán - Nagy István György - Papp Bálint: Rakétafegyver. Tisztek Könyvtára sorozat. Zrínyi Katonai Kiadó, Budapest, 1962.

TüzérségSzerkesztés

Hali, láttam az oldalt, tök jó lesz, de nem mondom, hogy kis fába vágtad a fejszéd. Ha kell segítség, csak szólj! Viktor vita 2008. március 13., 16:58 (CET)

Oki, sok sikert. Persze szivesen segitek kigyomlalni a typokat. Jo hetveget!Viktor vita 2008. március 14., 17:37 (CET)

Re:Tüzérség 3Szerkesztés

  • predicted fire: egyenlőre passzolom
  • fuse: gyújtószerkezet -> van rengeteg fajtája, majd holnap megnézem neked, ide leírom. ;)
- fejgyújtók (menettel csavarahóak a fejbe)
- fenékgyújtók (kötelező a jó tömítettség)
Lövedék gyújtási láncának elemei: 1. csappantyú => 2. gyutacs (elektromos szikragyújtó) => 3. detonátor. => lövedékrobbanás
A többi ehhez a lánchoz van rendelve: csappantyút beütő, működésbe hozó ütőszeg (mechanikus gyújtók), dugattyú (pneumatikus gyújtók), piezoelektromos kristály (piezogyújtók - főként kumulatív gránátokban), egyéb elektromos alkatrészek (elektromos gyújtók). A lövedéket különféle biztosítékok biztosítják, hogy a tárolás/szállítás/málházás/kilövés esetén ne lépjen működésbe (ez az ún. cső előtti biztonság és csőbiztonság). A csőben kilövésre kerülő lövedékre ható 10 000–20 000 g (!), azaz 1 g tömegű test 10 kg is lehetne. Ezek a biztosítékok kilövés közben elnyíródnak/hajolnak, és a lövedék „kibiztosítódik”.
Csapódógyújtók: értelemszerűen a lövedék célba csapódásakor működik. Három fajtája van:
- Pillanatgyújtók: csak fejgyújtók, ált. ütőszegesek (a régiek), de lehetnek piezolelektromosak is.
- Tehetetlenségi (tehetetlenséggel késleltetett) gyújtók: lehetnek fej- és fenékgyújtók is.
- Késleltetőgyújtók: ha a gyújtási lánc elemei közé pirotechnikai vagy mechanikai késleltető építenek be.
Időzíthető gyújtók: előre beállított idő eltelte után működik a lövedék röppályáján.
- égőgyújtók, másik nevén a lőporkorongos időzíthető gyújtók: a feketelőpor állandó égési sebessége szolgált az időzítéshez. A lövedékben a gyújtótestben forgatható fémkorongot raktak, amibe feketelőport sajtoltak és ennek a fémkorongnak a forgatásával szabályozták az időzítést (persze kilövéskor meggyúlladt a lőpor (kicsit komplikált, egyébként ennek is van már fajtája).
- óraműves gyújtók: bonyolult volt, az I. vh-ban fejlesztették ki, a II. vh-ban is alkalmazták még.
Kettős gyújtók: a csapódó és az időzíthető gyújtók szerkezeti egyesítése.
csak megjegyzés, de a piezoelektromos hatást villanyreszelő lévén gondolom ismered. Egyes kristályos anyagok véglapjai között mechanikus terhelés hatására elektromos feszültség indukálódik. A feszültséget elektromos szikragyújtó (gyutacs) sarkaiba vezetik. Becsapódáskor akkora feszültség keletkezik, hogy szikrák lépnek ki és az átugrott szikrák miatt a gyutacs felrobban. Ilyen kristály a kvarc, a turmalin, a Berthollet-só, a báriumtitanát.
Közelségi gyújtók: a II. vh-ban fejlesztették ki az USA-ban, URH-rádiósávban működott (Hertl-oszcillátor).

(egyébként a forrás Tábori tüzérség - típuskönyv, 57-61. o.) Esküszöm írni lehetne külön szócikkeket... :) --Gyantusz vita 2008. március 16., 10:21 (CET)

  • projectile: lövedék (helyes)
  • propellant: hajítótöltet (helyes)
  • primer: csappantyú. Ez lehet Benet-csappantyú (Benet-primed), Berdan-csappantyú (Berdan-primed) és Boxer-csappantyú (Boxer-primed). Utóbbi kettőt alkalmazzák ma, az első gyakorlatilag kihalt a 20. század elejére. A Berdan-t alapvetően a szovjet/VSZ gyalogsági kézifegyver-töltényekbe rakták/rakják. Ilyen töltényekben színes rögzítőlakkal ragasztják bele és gyak. így védik is a nedvességtől, hermetikusan leszárják a hüvelytalpat. Nagyobb űrméretű töltények, mint pl. tüzérségi cuccok hüvelytöltényeinél ezek a csappantyúk már menetesek. Itthon van egy 30 mm-es hüvelyem (valszeg a 2A42-é), azé már körmöskulccsal tekerhető ki-be, de a 23 mm-esem még ragasztva van a 14,5 mm-essel együtt (a kisebbekről nem is beszélve). Az IAA honlapján [27] van egy szójegyzék [28]. Gondolkodtunk rajta anno, hogy írni kellene nekik és lefordítani magyarra, de még nem érett meg a gondolat tetté... --Gyantusz vita 2008. március 15., 23:28 (CET)

Jaj, még annyit, ezt már a múltkorában is be akartam írni. Ne feledkezz meg a lőelemképzésnél megemlékezni a Juhász István-féle Gamma-Juhász lőelemképzőről, mint az elsők egyikéről. [29][30][31][32] ez már komolyabb. --Gyantusz vita 2008. március 15., 23:48 (CET)

Egyenlőre nem tudom, hülyeséget meg nem akarok írni. De szerintem ezek ezek [33] eltérő robbanóanyag/töltet elhelyezkedések lehetnek - a payload szerintem robbanóanyagot takar most: azaz bursting robbanó lövedék, mint fehér foszfor, színes füstjelzők, vegyi és nukleáris töltetek; Base Ejection többfunkciós, fenék- és csapódó gyújtóval felszerelt hagyományos töltetek, kilövés után szétszóródó aknalövedék, rádióhullámokat megtörő sztaniolcsík-lövedék(nem tudom a szabatos nevét, nincs itthon már egyik Arzenál évkönyv sem :) ) stb.; Nose Ejection srapnel, nyíllövedékek (en:flechette, [34]) stb.
Az a probléma, hogy ilyen irányú képzettségem még kritikán aluli (az angol meg főleg). Csak az vígasztal, hogy vannak azért forásaim, csak nincs időm (el kéne menni szabira... ami lehet meg is fog történni). A másik, hogy el kéne menni a Hadtörténeti Múzeumba... Mikor voltam Daa-raa-val a C+D 2007-en (EXPO-n), egy idős krapek mondta a standjukon, hogy menjünk be a könyvtárukba, ott minden magyar irodalmat megtalálunk a régiekről is. „Tárt karokkal várják a kutatókat!” vagy valami ilyesmit mondott. Csak egy a bökkenő: nem pestiek vagyunk, hanem debreceniek... Állapodjunk meg abban, hogy nekiülök és elkezdem a héten a tüzérségi lövedék c. szócikket, Te pedig írj a tüzérségben általánosan. Ha bármi felmerül, ami részletesebb leírást igényel, írd össze a vitalapomra, ne sajnáld a helyet neki, én meg igyekszem belegyúrmázni a t.löv. szócikkbe (mellesleg a PzH 2000-et jól felpofoztuk ilyen téren, de még írni kell bele, mert látom, hogy a Rheinmetall nem fukarkodik, hál'istennek :) [35]). Egyébként a STANAG-gal fárasztottam a hétvégén magam, de nem haladtam semmivel úgy, ahogy kellett volna... :( (ha acc egy mélcímet, elküldöm a T.tüzérség elejének - szöveges részének - szkennelését, Daa-raa is rágta már a fülem miatta... a héten megcsinálom) --Gyantusz vita 2008. március 16., 19:16 (CET)

Ja, fordítással én is így vagyok. A Deutsches Museum esetén én csak a 2-3 napot keveslem... :) bár igaz lehet menni később többször is, nem fog összeomlani. Én a Hadtörténeti Múzeumban el tudnék egy teljes hetet kolbászolni, nemhogy ott! Nagy valószínűség szerint májustól a ködös Albionban gályázok, így lehetőség nyílik benézni a en:British Museum-ba (meg ha jól megy megnézni a Farnborough-i repnapokat július közepén. Angollal nincs alapvetően sok gondom, azt leszámítva, hogy nem tanítottak iskolaszinten rá, viszont a szakszavak még a szakmámon belül is zavarba hoznak néha német esetén is. A wiki erre is remek, alternatív szótár is egyben a bal oldali interwiki révén (ill. egyes nyelveken a jobb oldalon). A cuccot majd szerintem olyan péntek magasságában küldöm, címet kösz (jó ez az aláírás, leutánoztam ;) ).
--Gyantusz vita 2008. március 16., 23:24 (CET)

Tüzérség-lektorálásSzerkesztés

Szia! Átolvastam a cikket, nekem nagyon tetszik, gratulálok hozzá! Van néhány apró dolog így első blickre:

  •   megjegyzés - a bevezető rész nekem egy kicsit rövidnek tűnik, hacsak arra gondolsz, hogy egyszer kiemeltként kezdőlapra kerüljön:
    • történelme: kína->lőpor, 13. század első tűzfegyverek, ostromok
    • fejlődése: tűzgyorsaság, lőtávolság, lövedékek, füst-láng-égéstermék, túlmelegedés, hátrasiklás terén,
    • morális hatás,
    • elöltöltőktől-hátultöltőkig röviden,
    • a tüzérség feladatkörei: tábori, ostrom, erőd-, és haditengerészeti tüzérség,
    •   MegoldvaHiányzik az aláírás!
  •   megjegyzés - A lövegek felépítése szerinti osztályozás jó lenne tagolni (*Tarack, *Ágyú, *Mozsár)
    •   MegoldvaHiányzik az aláírás!
  •   megjegyzés - csak esztétikai okból
  • de szerintem érdemes lenne a képaláírásokat tartalmasabbá tenni,
    •   MegoldvaHiányzik az aláírás!
  • a tagolásoknál jó lenne az alcímeket félkövér betűmérettel írnibár ez ízlés dolga
  •   megjegyzés - csak érdekesség, de a 19. századi tüzérségi rakéták/röppentyűk mintha nekem hiányoznának,
    •   MegoldvaHiányzik az aláírás!
  •   megjegyzés - wiki-link hivatkozások sok helyen hiányoznak,

Ha nem bánod szerintem néhány dolgot majd én is módosítgatok/bővítek benne! – Bonepeter88 vita 2008. május 2., 21:36 (CEST)

Re: Tüzérség, újraSzerkesztés

Üdv! Rakd be nyugodtan, nem árt ha mindenki látja! Igyekszem figyelni rá, most amúgy is ez a szócikk van betáblázva. A héten kipurcasztott a harckocsi (időileg), de megérte, mert kiemelt lett. A lövedékek is készülnek. Épp tegnap gondoltam rá, hogy ha van a tüzérségben olyan, ami sok lehet, azt lehet átpakolom majd a tűzfegyverbe. De persze ehhez előbb át kell olvasni (most szkennelek :) 1976–77-es Air International-eket, ég az arcom, mert már november óta nálam vannak és már ígértem egy párszor, hogy a „fele kész”, azt dehogyis van kész... mindegy, a jövő héten vissza akartom adni, meg itt a neked ígért szkennelés is, meg van 1–2 szakmai is...) Szóval a jövő héten szerintem tudok rá időt szakítani. Meg mostmár gatyába kell rázni a Műhely Helyesírási konvencióit is (még nincs), és ez komoly, erre oda fogok figyelni (de a vitalapomon van 1–2 eredmény, meg lesz is még) Szóval rakd ki nyugodtan, igyekszem jobbítani.
Régóta piszkál ez a kérdés, hogy Ti nyíregyiek miért neveztek minket, debrecenieket „hurkásoknak” (foci?)? ;) --Gyantusz vita 2008. május 3., 01:44 (CEST)

Oks, megolvasom, remélem holnap este (de a jövő héten biztos). Első ránézetre pofás lett! A szótáras téma meg jó öttlet! ;) --Gyantusz vita 2008. május 3., 22:42 (CEST)

TüzérségSzerkesztés

Szia! A szócikket ki lehet tenni kiemeltre?   Szajci reci 2008. május 4., 22:00 (CEST)

Szeretném megvárni, míg Gyantusz is megnézi, mert ő is részt vett a készítésben. Azt ígérte, hogy max. pár nap. Utána mehet.
Darkness vita 2008. május 4., 22:07 (CEST)

Értem. A Magyar történelem szócikket látom írogatod, ezt is majd később ki szeretnéd tenni?   Szajci reci 2008. május 4., 22:09 (CEST)

Nem tudom. Szégyennek tartom, hogy a történelmünről szóló cikk más Wikipédákon kiemelt, nálunk meg igencsak hiányos. Igy hát elkezdtem bővíteni. Egyedül biztos nem tudom megcsinálni.
Darkness vita 2008. május 4., 22:14 (CEST)


Kedves Misibácsi,

Átolvasád a Tüzérség cikket, hogy rendben van-e a fogalmazási és nyelvhelyességi szempontból?

Átolvasám... :-) Javítottam, ahol kellett, de inkább csak kisebb elírások voltak benne. Néhol átírtam a fogalmazást és több helyen linket raktam be az általam fontosabbnak gondolt fogalmakra. misibacsi*üzenet 2008. május 11., 21:28 (CEST)


Szevasz Te! Tán még nem hallottad a körbefordorgatható magyar szót, hogy kijavítottad? Mert én sem... xD Elgépeltem. Szerintem remek lett, néhol még keveslem is a szöveg mennyiségét. :) Nincs okod a panaszra, logikus bontású, szerintem mehet kiemelésre! Még pár apróságot kijavítgathatunk, mint pl. nagykötőjelek és az Image-ek átírkálása Kép-re, de ezek olyan apróságok, hogy nagyon. Esetleg az átszerkesztésen el lehet gondolkodni, de szerintem eleget molyoltál ezzel a szócikkel, csinálj inkább mást. Aztán majd fél év múlva, mikor leülepedtek ezek a dolgok, előveszed / -ük újra.
Gratulálok a szócikkhez!!! A laptörténetből egyértelműen látszik, ki is szerkesztette. :) --Gyantusz vita 2008. május 11., 23:58 (CEST)

A scannelést szívesen, még van egy és más, amit majd elküldök, de még mindíg nem értem odáig, hogy belapátoljam... A segítséget szintén szívesen, szólj máskor is, ha elakadsz valamiben. A tüzérség története nem annyira eget rengetően fontos (szerintem), majd egy txt-s vázlatban írd ösze, amit éppen találsz és mondom, majd később (4–6 hónap múlva) ha úgy látod térj vissza rá. Én lehet fogom még matatni majd, de nem túl valószínű (külön szócikket biztosan nem írok). A magyar történelem tényleg elég hurka mennyiségű és minőségű, de vígasztaljon a tény, hogy azért már van pár kiegészítő szócikk (pl. a Tatárjárás, a szentgotthárdi csaták és a Szejdi-dúlás). Forrásanyag ebben a témában annyi van, hogy Duna–Tisza-közét lehetne velük rekeszteni, csak győzd elolvasni. :) Az biztos, hogy több műhely érdekeltségi körét is érinteni fogod.
És tényleg jól tetted, hogy átvetted tőlem a kezdeményezést! Én így megírni a tüzérséget tuti nem tudtam volna, talán egy éven belül esetleg... ;)
A kiemeléses témában egyetértek veled, én sem tartom túl fontosnak, de a Műhelynek nem árt, ha sok ilyen szócikke van.
Én valszeg tovább fogom a megkezdett repülőgép típusokat matatni, meg lehet el kéne kezdeni a harcjárműveket is (bár sok kedvem most nincs hozzájuk, mert rengeteg van és még csak csonkként sincsenek meg). Illetve be kéne fejezni az arab–izraeli konfliktust is. Szóval van még mit csinálni... Ha szükséged van vmire – a zsozsón kívül – szólj bátran! :) --Gyantusz vita 2008. május 12., 00:28 (CEST)
Hát, ez nálam is tökéletesen így van. Meg lehet nézni a közreműködési listámat, hogy hány szakmámba vágó cikket írtam eddig... Pedig ha megtenném, nem kéne annyi szakkönyvet cipelni, ha éppen költözök egyik helyről a másikra. :-S, :) Mondjuk a szkenner ebből a szempontból jó dolog, de sajnos ez sem automata... ;)
Itt egyébként mi jót csinálsz (meg hogy lelted a melót)? --Gyantusz vita 2008. május 12., 00:51 (CEST)
Ja, kivonták. Amúgy annyira nem baj, mert nem illenek bele a STANAG-okba, ráadásul a lövedéktípusai (becenevükön a „malacok”) nem éppen komoly harcértéküek, egyébként is 122 mm-es. NATO-n belül nincs ilyen űrméret, csak az ex-VSZ-tagállamok körében. A lengylek modernizálták volna, mert kidolgoztak rájuk terveket, de kútba nem célszerű pénzt dobni. Inkább adjuk oda a sok főtisztnek és tábornoknak... Pár éven belül egyébként kiír a HM tüzérségi (és csapatlégvédelmi) tendert is, úgyhogy addig pénzt költeni rájuk felesleges (egyáltalán a csapatlégvédelmisek feladatkörei sincsenek egyértelműen meghatározva...).

Meló: Hát, én mióta hivatalosan dolgozok (2000 óta + plusz a fősuli mellett is) lassan a végtagjaimon levő ujjak kevesek lesznek ahhoz, hogy összeszámoljam munkaadóim számát. Egyik megbízhatatlanabb volt mint a másik... A szokásos építőipari anyagi és szakmai igények, de inkább igénytelenségek netovábbja. Viszont legalább erről is lehetne jósokat írni, csak kissé már unalmas/fárasztó a helyzet. Ezért is nézelődök külhonba, mert ha már „alapértelmezés szerint” szivatják az embert, legalább fizessék meg, lehessen előre tervezni. Távolkeletiekkel (japánok és dél-koreaiak) nekem is volt dolgom már (1. munkahelyemen), egy rossz szavam nem lehet rájuk. Az olaszokra annál inkább... (lealkudnák a tehénről a foltját is) --Gyantusz vita 2008. május 12., 01:08 (CEST)

Akkor „villanyreszelő” témában majd lehet zargatni foglak néha. --Gyantusz vita 2008. május 12., 01:10 (CEST)

Hadtudományi lexikonSzerkesztés

Üdv! Küldtem egy 100 oldalas pdf-et a lexikonból, most szkenneltem kajaidőben... Óriásfile, úgyhogy csak linket fogsz látni lent, ahonnan le tudod szedni. Főként a tüzérségre koncentráltam, de van benne ez + az más is. --Gyantusz vita 2008. május 15., 13:09 (CEST)

Igen, bocs ez kimaradt. Tehát:
Szabó József (1995, főszerk.): Hadtudományi lexikon. Magyar Hadtudományi Társaság, Budapest. ISBN 963 04 5226 x (I–II. kötet) ISBN 963 04 5227 8 (I. kötet), ISBN 963 04 5228 6 (II. kötet) – a leírását nem biztos hogy így kell, ha megnézel 3 kiadót, mind másképpen írja le a forrásiat (még az MTA-n belül is).
Elküldöm majd az elejét is, hogy meglegyen. Szkennelni meg lehet betűnként fogom, a T már majdnem kész... xD
Az MTA MHTT-ről: [36], lejjebb láthatod a Hadtudomány c. lapjukat is. --Gyantusz vita 2008. május 15., 22:13 (CEST)

Belgrádi tüzérmúzeumSzerkesztés

Üdv! Ha majd egy úgy hozza a sorod, menj (menjetek) el Belgrádba a tüzérmúzeumba (a várban van). Van annyi löveg ott, hogy rengeteg (meg pár harckocsi is). Vigyél fotómasinát és hozzá állványt is. Én a hétvégén ott kolbászoltam, megnéztük még a Nikola Tesla repmúzeumot is a reptér mellet. Az sem kispályás! --Gyantusz vita 2008. május 19., 08:48 (CEST)

Hello! Még a boldog békeidőkben jártam a régi Jugoszláviában, de Belgrádba nem jutottam el. Ha arra vetődök - amire azért kicsi az esély -, akkor elmegyek. Képek? :-) Valami webes tárhelyre feltehetnél párat. Úgy tudom egyébként, hogy a múzeumok csak magáncélre engednek fényképezni és mondjuk ide a wikipediára már csak engedéllyel lehet képet feltenni. Igaz ez?
Darkness vita 2008. május 19., 16:12 (CEST)
Nem tudom, szerintem nem. Ha én az enyémet odaadom, mint szerző, fújhat a fülembe. Mellesleg meg ha úgy vesszük teljesen non-profit a wiki, tehát még közvetve sem valósul meg anyagi haszonszerzés (legalább is reméljük...). Nem mellesleg pl. az Aranysas vígan és dalolva vesz át és közöl le az airliners.net-ről képeket, természetesen a feliratokat levagdalják róla (ami annyira nem probléma, csak néha szembesülök egyik másik publikált képpel az airliners-en). Gondolom lópikulát se fizetnek érte... (bár ettől még jogsértő) A képekből kapsz, csináltam jópárat. Meg majd megy a wikibe is pár típushoz, előbb-utóbb. ;) --Gyantusz vita 2008. június 2., 23:19 (CEST)

TüzérségSzerkesztés

Fájl:Military barnstar Artillery.JPG Tüzérségi Barnstar
Gratulálok a Tüzérség cikkhez, szép (és hosszú  ) munka volt! – Bonepeter88 vita 2008. június 2., 18:13 (CEST)

Re:AutomobilágyúSzerkesztés

Ez nagyon remek, a légvédelmi tüzérség első eszközei! :) A járgány ráadásul már le is van talpalva, úgyhogy ez már valszeg nem az első példány. (gondolom az elsőkkel jól fejre álhattak, oldalra tüzeléskor... xD) A korabeli francia egyenruhákat és autókat nem ismerem, de az biztos, hogy nem osztrák-magyar, a sapkáikat megnézve. Körülbelül 5-7 cm-es lehet a jószág. Jó kép, megpróbálok jobban utána nézni. Kösz az infót! :) --Gyantusz vita 2008. június 29., 12:12 (CEST)

Patent anyag! :) Érdekes látni, hogy a lőszer, mint szó sehol sem szerepel, csak a töltény... A másik érdekesség az „automatikus pisztoly” emlegetése 1912-ben (francia és német). Ez csak azért furcsa, mert tudtommal az első hadrendi az 1915-ös olasz Villar Perosa. Ezek szerint mégsem... :-S Kösz hogy szóltál, később is szívesen olvasok ilyesmit! ;) --Gyantusz vita 2008. július 18., 16:51 (CEST)

Tüzérségi anyagokSzerkesztés

A fentebbi barnt azért csak nem rondítom össze... :) Ha nem baj, majd ide linkelek pár cuccot, amikre ráakadok. Az első az ARTHUR [37] (az sg-ről). Az en.wikin is van róla cikk: [38], csehek gépei [39], gyártó [40]. --Gyantusz vita 2008. július 7., 21:41 (CEST)

Rendben. Én most a Magyar Honvédséget fogom kiemeltre fabrikálni, mert megígértem Szajcinak. Augusztus 20-ára már biztosan nem lesz kint a főoldalon, de remélem azért október 23-ára, vagy későbbre be lehet tuszkolni (még idén, mondjuk karácsonyra). Ezügyben láttam a hadtörténetet is, eléggé el van cseszerintve... írtam a vitalapjára is. Most meg csinálok egy Chinook-ot, mert a szígyen megöl, hogy még ilyen sincs... A többiben megteszem, amit tudok. A múzeumben voltam futólag (beszereztem egy pár Hadtörténelmi közlemények-et) júni. 24-én, viszont bent fotózni csak fotójeggyel lehet (nem baj, 700 HUF), de szigorúan vaku nélkül! Úgyhogy olyan fényáteresztésű objektívet pakloj fel, ami erre jó (és vagy a záridőkkel és rekesznyílás méreteivel is lehet játszani - vagy később a PC-n gamma-t állítani, „utómunka”). Kint viszont azt fotózol, amit akarsz, van is mit (egy vagon löveg). :) Viszont a portálban én idén biztosan nem tudok részt venni... :( csak szócikkek fabrikálását tudom bevállani, meg esetleg ha meglesz a repülős műhely, akkor oda is kell energy. ;) --Gyantusz vita 2008. július 9., 23:52 (CEST)
Önéletrajzokban meg besegíthetek majd, de főként magyarokéban és mostanában újra előbukkant belőlem a japán kultúra (és hadtörténet) iráni érdeklődés is... --Gyantusz vita 2008. július 9., 23:55 (CEST)

Kiemelt cikkekSzerkesztés

Szia! Kérlek szavazz a kiemeltszavazáson a szócikkekre. Segítséged előre is köszönöm. [törölt kép] Doncsecz Töj njaš spor. 2008. július 9., 10:11 (CEST)

Re: Magyar Légierő és MHSzerkesztés

Ja, anno olvastam Kárpáti cikkét az Aranysasban és én is „megörültem” a Gripennek, hogy ilyen jól szerepeltek. Ráadásul épp akkor zajlott az ominózus svéd spontán katapultálás vizsgálata is, ami a gép vesztét okozta (a pilótának nem lett baja), így a teljes Gripen-flottára repülés-korlátozási tilalmat rendeltek el (a magyar gépekre is). Emiatt a Spring Flag 2007-en +3 g-s túlterhelésig le lettek szabályozva a kormányvezérlő rendszereik, ami gyak. „útvonalrepülési” szintre degradálta a gépek mozgásterét. Aztán a probléma meg lett oldva, azt hiszem a katapultülés szíjrendszerét kellett módosítani (nem tudom, a Martin-Baker hogy tudott ekkora bakit lőni...) az összes legyártott példányon. Aztán a berepüléseket követően a korlátozásokat feloldották mindenhol. Ettől függetlenül észlelhetőség és elektronikai felderítés szempontjából remekül szerepelnek a „C/D” Gripenek. Ha jól rémlik, 2006-ban négygépes svéd kötelék települt át az USA-ba a RED FLAG-ra és az amcsik is meglepődtek a gép véltnél kisebb (elektromágneses) kisugárzásán és felderíthetőségén. A külföldi példányok közül pedig a mi 14 db-unk a legjobban felszerelt elektronikailag, úgyhogy ezzel nem lehet panasz. Ami panasz illetheti a dolgot, az maga a gép. A kiválasztás Orbánék zsebét „dícséri” (szakadjon szét az összes *** akinek a keze benne volt). A 61/2000. (VI. 21.) OGY határozattal szögesen ellentétes képességű gépet rendeltünk meg 2001 őszén. Orbánék elve az volt, hogy „hátha” ki tudjuk húzni magunkat a prágai képességfelajánlás alól, ne kelljen egy deka katonát se kivinni, nullát kelljen a Honvédségre költeni. Értsd: ha alkalmatlan eszközökkel szerelik fel a sereget, eleve nem mehetnek ki, alkalmatlanok lesznek a kinti önálló szolgálatra. Csakhogy ez nem így működik, látszik, egyik fatökű sem volt korábbi életében se katona. A megrendelt 14 db Gripen A/B nem NATO-kompatibilis semmilyen szinten. Emiatt kellett Juhászéknak jelentős költséggel a szerződést módosítani 2003-ban. Gyak. a gyártásba vett A/B törzsrészek felhasználásával és a C/D-k törzsrészeinek beépítésével egy hibrid altípus jött létre. Tetézve az A/B változat gyenge szárnyait rendeltük meg értelemszerűen a költséghatékonyság végett. Ezért az a hivatalos neve a magyar gépeknek, hogy JAS 39 EBS HU Gripen. Gyakorlatilag A/B gépek, a NATO-szabványoknak megfelelő C/D-részegységekkel vegyítve: pl. a légiutántöltő csonkot is tartalmazó törzsközép-szekció. Azt, hogy a gyenge A/B szárnyaival lettek szerelve a gépek, mutatja, hogy ha megfigyeled majd pl. a jövő hétvégén rendezendő Kecskeméti Repnapokon, a törővégekre szerelt Sidewinder-ek hátsó vezérsíkjairól le vannak szerelve a „Rolleron”-ok (a kép bal részén levő rakéta alsó vezérsíkján jól látható fém lamellázott tárcsa), hogy csökkentsék az általuk keltett rezonanciákat. De van jó hír is: Juhászék úgy sakkoztak, hogy egy szerkezetileg gyengébb, de elektronikailag kiemelkedő gépváltozatot rendelnek. Úgy gondolták, hogy ahhoz, hogy az országon belül elröpködjünk, nem kellenek új típusok, arra jók a MiG–29-esek is. => Avionikailag a legjobbak a külföldi gépek közül, azaz a C/D-k rendszereit képviselik. Képesek precíziós csapásmérésre (most már) és korlátozott elektronikai felderítésre/lefogásra is, korrekt zavarvédelemmel és zavarórendszerekkel vannak ellátva, továbbá megvesszük/-tük a Link 11/11B és 16 titkosított NATO adatátviteli rendszert is (STANAG 5516, 2006-ban két LEPK-intézkedés is született ez ügyben: 183/2006. (HK 21.) és 217/2006. (HK 21.) a Honvédelmi Közlönyben lett kihírdetve 1636. oldal), amivel lehetővé válik a „hálózatalapú” harcászati alkalmazás: egy-két gép (pl. kétülésesek) elektronikai felderítést, célbefogást végeznek, miközben másik két társuk (pl. együlésesek) más irányból megtámadja a légi célokat, passzív üzemmódban (lokátor kikapcs.). Azaz a felderítő gépek a Link 16-tal a célok koordinátáit átadják a tényleges támadó csoportoknak. A célok csak a felderítőket észlelik és váltanak ki ellentevékenységet, viszont a passzívan közelítő többiek „rejtett” támadással érhetnek el sikereket. Azt hiszem, még NVG-knek (Night Vision Goggle) megfelelő a belső-külső világításuk is. Szóval nem rossz gépek, de szar a hajtóművük (RM 12, az F/A–18 Hornet F404-éből moddolva). Kicsi a gép fajlagos teljesítménye (tolóerő/tömeg (vagy súly) aránya lufi), így nem képes komoly légiharc-manőverekben eredményesen szerepelni (és műrepülni sem, figyeld meg majd, hogy nagyobb sebességből lendületből, „erőből” fognak majd manőverezni, mert kaka a hajtómű, nagy állásszögnél nem képes kellő tolóerőt produkálni). Vannak tervek a Super Hornet F414-ének adaptálására, viszont, mivel annak több levegő kell, át kell tervezni a kétolali beömlőnyílásokat (nő a radarreflexió és a légellenállás és a tüzelőanyag-fogyasztás). Ráadásul ha már megerősítik a gép törzsét és szárnyait is szerkezetileg, így ez újabb kilokat eredményez a szerkezeti tömegben. => Az új, erősebb hajtóművel is ott vannak, ahol a „kicsi Gripen” manőverező légiharc esetén... Szóval ez egy érdekes dilemma. Egyébként az F–16A és a F–16C is ezzel a gondokkal küszködött és a többi típus is, azaz a megerősített, nehezebb gépbe épített erősebb hajtóművel nem nőttek jelentősen a manőverezési képességek (csak az egyéb harcászati paraméterek, ill. több fegyver stb.). Ráadásul azon izraeli pilóták, akik repülték az A F–16-ost és a C-t is, állítják, hogy egyes magassági és sebességtartományokban a régi A-k jobban teljesítenek. Érdekes.
A másik elbaszott döntés a darabszám. Ez a 14 db gép elég hajmeresztő mennyiség (holott az eredeti katonai tervezetekben 2-szer 12 db gép beszerzése szerepelt). Ha a 4 db NATO-felajánlott gépet kivesszük, marad 10 db. Ebből 2-3 db mindíg a földön lesz időszakis vizsgálatokon, javításokon, software-frissítéseken és berepüléseken. Marad aktívan 7-8 db. Ezt nevezik hadrafoghatósági aránynak (általában, normális esetben ez 75-85 % között szokott lenni). A magyar MiG–29-esek esetén ez „komoly”(talan) szám: a megmaradt 25 db gépből 4 db hardafogható, azaz ez kőkeményen 16 % hardafoghatósági arány!!! (x=400/25) Ez lófing. Ha a 14 db felújítotthoz viszonyítjuk, akkor ez 29 %. Persze fontos, hogy a megkívánt hadafoghatósági értékhez kell a beszerzendő alkatrészmennyiséget megrendeltetni. Csak ezt a csököttagyú politikusok nem képesek felfogni, pedig tök egyértelmű. Ha tudom, hogy egy géptípusnak mennyi alkatrész kell x repült órára, és azt akarom, hogy a 14-ből 12 repüljön akítvan, olyan alkatrész és szerelő/műszaki állomány(munkaórát) kell beszervezni a rendszerbe, hogy ezt a rátát biztosítani tudjuk. Ehhez pedig értelemszerűen olyan típust kell kiválasztani, ami a legkisebb felkészítési munkaórával bír (a MiG–29 nem ilyen, sőt!).
A 14 db géphez még legalább 6-8 db kellene, mert ez a 7-8 db-os aktív gépállomány ez életveszélyes! A másik, hogy a srácok alig repülnek. 16 800 repórát vettünk a gépekkel 10 évre (pontosabban ennyi repidőre béreljük ki őket), de még így is alig tudjuk tartani a repülési ütemet (és tankolni „keróval” a gépeket). Ennek pedig a készültségi (becenevén „keszi”) MiG–29-állomány issza meg a levét. Évente alig repülnek 20-30 órát a minimális 60-70-hez képest, mert nincs pénz a kerozinra (ugye a 29-es két hajtóműve szipákolja erősen a „naftát”...). Ennek eredménye lett az április 17-ei Fulcrum-koppanás, Peszeki nem nyitott futót és odaverte a gépet, ami aztán kiszáguldott a reptérről [41].
Szóval mindezeket figyelembe véve, lehet, hogy nem a legjobbak, de hogy a legbátrabbak egyikei, az ténykérdés... Mindazonáltal kellő minőségű katonai munkát képesek még így is elvégezni, és ez nem kis teljesítmény. Azaz fele-harmadannyi repidővel képesek megfelelő minőségű munkát produkálni. Egyébként is mihez képest a „legjobbak”? A legjobb fagyievők? ;) Lehetne itt fakítani, ha értelmes emberek kezében lenne az országpénz költése...

A többi (kiképzők, szállítók és helikopterek) meg egy más tészta (plusz a légvédelmi tüzérség: csöves és rakétás). Mivel 2010–2013 között újabb fegyverzetbeszerzési tenderek lesznek kiírva, ami egy másik kormányzati ciklus teljes ideje, így el lehet képzelni, hogy mi fog történni idehaza... :-S --Gyantusz vita 2008. augusztus 9., 20:25 (CEST)


Elég jók-e az EBS HU-k a NATO-ra? Szeritnem igen. Ha átveszik a készültséget (2009. jan. 1-től váltva, 2010. jan. 1-től teljesen) a Fulcrum-októl, nőni fog a gyakorlat is. Elektronikailag és fegyverzetileg is maradéktalanul képesek együttműködni a többi NATO-tagállammal, lévén a C/D altípusok éppen ezért lettek kifejlesztve az A/B-kből. Ugye a Gripen-tenderezés az 1990-es évek elejére nyúlik vissza, amikor még csak az együléses A-k és a kétüléses B-k voltak meg. Mivel rendre „elbuktak” a pre-tendereken (1993-ban már nálunk is voltak, mikor a 29-eseket kiválasztottuk) rájöttek, hogy ezzel semmi érdemit nem fognak elérni, NATO-kompatibilissé kell tenni a madarakat. Tudták azt is, hogy az ezredfordulóra és azutánra a 29-eseket üzemeltetők (lengyel, cseh, szlovák, magyar, jugó, román, bolgár) újabb típusváltásra fognak kényszerülni, mert a Fulcrum minden, csak nem jó, hatékony fegyver... (orosz viszonylatban viszont de) Kidolgozták a terveket és a svéd kormánytól koldultak zsozsót, plusz a Saab és a BAE is erősen meghúzta a nadrágszíjat. Közben a program haladt előre, párszor a svéd kormányok majdnem bebuktatták a költségmegvonásokkal (ne felejtsük, ekkor még a Viggenek is hadrendben voltak náluk) de csak kiízzadták. Gyakorlatilag 2003-ban, mikor Juhász HM módosította a szerződést, a JAS 39C/D még nem rendelkezett azokkal a képességekkel, amikkel a hadrendbe állításig kellene rendelkeznie (ezért nevezték „papírsárkánynak”). Szóval nem kis „kockázati tényezőt” vontunk be a rendszerbe a 2001. szept. 10-i kihírdetéssel... Na igazából ekkor, 2003-tól indult be a svédeknél a verkli, megkaptak minden pénzt a fejlesztésekre, de szigorú politikai kontrol alatt. Szó szerint „belegyűrték” az A/B sárkányába a tankerrendszert (bal oldal), módosítottak kicsit a gázturbina kompresszor- és turbinasorainak nyomásviszonyain, a lokátort tovább fejlesztették, az elektronikai rendszert úgyszintén, integrálták az IRIS-T-t, a TAURUS KEPD 350 robotrepülőt, a Meteor-nak egy C a tesztgépe és nem a Typhoon, új, önálló siskacélzót fejlesztettek ki, integrálták a LANTIRN-t és az izraeli Litening konténert is (mi utóbbiból vettünk pár darabot az „expedíciós erőnek”) és 2006 ősze körül befejezték a GBU-bombák és a Litening integrációs tesztjeit, bombavetések is megtörténtek. Lévén 2007 tavaszára rendszerszinten kész lett a C/D, tán 4 gépet felajánlottak a svédek NATO-műveletekre. És ezek a gépek azóta is járják a golyóbist. Azt nem tudom, kint vannak-e Afganisztánban, gyak. erről a svéd Gripen-kontingensről a meglétén kívül nemsokat hallottam/olvastam. De vannak. A NATO-nak van évenként megrendezett kooperációs hadgyakorlatai. A repülőcsapatok esetében összeröffen szinte az összes légierőből egy-két géppáros kötelék (2-4 gép) és a vendéglátó országban közös kiszolgálási gyakorlatot hajtanak végre. Tán 2006-ban, vagy 2007-ben itthon volt ez Kecsón. Ilyenkor az előre felkészített műszaki állomány kimegy a gépekkel és a magyaroknak pl. brit, vagy német Tornado-kat, az olaszoknak MiG–29-et, a németeknek spanyol F–18-asokat kell üzemeltetni a gyakorlat végéig. Aztán levonják a konzekvenciát és mindenki hazamegy a dolgára. Egy év múlva máshol van a „buli”. Tudtommal a Fulcrumjaink még nem voltak máshol (nincs zsozsó áttelepülni velük). Ugye ezért (is) káromkodott pár brit politikus, hogy a magyarok nem tesznek semmit a NATO-egység fenntartására, nem költjük a haderőre minimálisan előírt GDP-2 %-ot sem, ki kéne zárni minket a szövetségből... Persze ez is hülyeség, mert több másik tagország se teszi. Ráadásul az is kész vicckabaré, hogy (állítólag) nincs az egész NATO-n belül olyan szintű szárzföldi (mobil) víztisztító rendszer, mint ami nekünk van... (szinte el se hiszem, de nem kizárt) A Gripenekre kicsit visszatérve, irreálisan magas árért béreljük a gépeket. Ezek ugye svéd tulajdonúak, a svédek állják a szerződésben vállalt hadrafoghatósági értéket és az ehhez szükséges műszaki, logisztikai eszközöket, hogy ezt a rátát tartani tudják. Ha lejár a bérlet 2016-17 körül, maradványértéken megvehetjük. Hozzáteszem, remélem meg is fogjuk. Mivel utánuk más 4. generációs típus újbóli bevezetése a rendszerbe teljesen felesleges költség lenne (ezalatt értsd más alkatrészállomány, más üzemeltetési eszközök, szerszámok, technikai/műszaki/üzemeltetési dokumentációk - mert rendre elfelejtik sokan, hogy bizony ezekért is tetemes költségeket kell kifizetni), így ekkor kaphatnának egy teljes MLU-t (Mid-Life Update), mint ahogy a holand-belga-norvég F–16-osok (már M6-nál járnak, és a jordánok is megveszik a felújított gépeket!), vagy a svájci, finn F–18C/D gépei F/A-ra tuningolva (ld. szócikket utóbbiból lesz Kecsón is). Miután kaptak egy MLU-t a 14 db (és reméljük még 6 db) gép átalakítását 2 év alatt simán el lehet végezni. Ezzel olyan 2025-30-ig kitolható lenne a Gripenjeink üzemideje. Az a kor pedig már bőven az 5. generációsok kora lesz, amit már most az F–22 Raptor képvisel, kb. 3-4 év múlva követi az F–35 is. 2030-ra ezek kiforrott típusok lesznek, nem is beszélve az épülő kínai, japán és orosz típusokról.
Alkatrészhiányra és az agyatlanságra elég csak megnézni, mi lett a Fulcrum-flottánkból azáltal, hogy 1999–2002 között csesztünk az alkatrészutánpótlásról gondoskodni (ld. pl. 2001-es „filmhiány” esetét), holott legalább 3 konzorcium is felajánlotta a segítségét (egy izraeli, egy német-brit-orosz és egy orosz), persze „Viktorkáéknak” nem tetszett. Miután 2001 őszén a ruszkik beintettek (Putyin ül már a székben), a magyar kormány durcásan az orosz államadóság tetemes részét (ha jól rémlik 200 milló USD-t 79-ért) továbbadta egy osztrák bankcsoportnak... (bár itt 150 a 46,5-ért és csak próbát írnak, jó a 2. oldal!). Tehát Gripen esetében a lényeg, drágán vettünk kevésbé olyan jót, mint az új lengyel F–16-osok ugyanazokra a feladatkörökre. De ez már így maradt.
A szárazföldi történet megint egy jó dolog. Nemrég néztünk utána, hogy a 2003-tól folyamatosan megvett Mercedes „Wolf” terepjárók is kicsit borsos áron lettek beszerezve (elvileg 35 millió HUF/db áron), ugyanis egy „fullos” polgári Hummer H2 valami 58 ezer USD az USA-ban (testvérek között is 8-9 millió HUF). Mire ideér a katonai változat, legyen 16-20 millió HUF/db. Azért a két kocsi mobilitásában vannak különbségek. A Wolfhoz hasonszőrű fapados Land Rover Defender pedig 6-7 millió és ez EU-n belüli termék, nincs védővám, ahogy a Wolf-okon sincs. Viszont a „német csodák” csak és kizárólag márkaszervízben javíthatóak, különben ugrik a gar. Hogy az ISAF-ban kintlevőket hogy javítják ilyen feltételekkel, el se tudom képzelni... A lokátorokat lengyel segedelemmel a HM Arzenál modernizálta, alkalmasak a NATINADS-ban (NATO integrált légvédelmi rendszer) való integrált működésre, ahogy a 2K12 Kub légvédelmi rakétáink is. Csöves légvédelmünk gyak. nincs, a rakétások feladatkörei pedig nincsenek tisztázva, lejegyezve. Jelenleg az az „eljárásrend”, amit anno a Magyar Néphadseregben kitapasztaltak és amiket egymás között az Arrabonások Veszprémmel kitaktikáztak és -nak (ill. a nemzetközi tapasztalatokat is figyelembe veszik). Ennek tetejébe jön ez a mecseki NATO-radarral való agybeteg huzavona, amibe a pécsi (építész) Műszki Osztály is beleszólt (építési vétó)... Tüzérségünk van, ugyanis 12 db D–20 vontatott tarackot hadrendben tartunk, ahogyan 12-15 db T–72-t is. Mindezeket pusztán azért, hogy a kiképzési módszerek taníthatóak legyenek és az állomány hadrendi szintje megüsse a minimum alatti szintet (gondolm a tenderkiírásig és az új típus rendszeresítéséig). A két típus a tatai 25-ösök egy-egy századát képviseli. Szóval igen, ez egy komoly haderő. Amire ki lett hegyezve a rendszer, az a NRF és az EU BG-ok állományába tartozó alakulatok. A többi le lett építve. A NATO-EU kontingens magyar részét főként az 5. Bocskai képviseli. Náluk sincsenek tüzérek se harckocsik, a legkomolyabb tűzerőt a BTR–80A-k 30 mm-es 2A42 gépágyúja képviseli (gyak. 3500 m-nél messzebbre nem tudnak lőni)... Szóval lufi-hurka az egész. Erre jön a gyalogság egyéni lőfegyvereinek kiválasztása, amik lassan, de annál bizonytalanabbul folydogálnak (5,56×45-re és 7,62×51-re áttérve), no és a harckocsik... Ruházatok, felszerelések, utász/műszaki/híradástechnikai eszközök beszerzései, váltásai, cseréi szintén esedékesek és zajlanak(?)... A járműtechnika viszont újul (ld. Rába-járgányok). Szóval lesz mire majd odafigyleni 2009-2010-től (gyak. 2010-13 körülre majd' minden eszköz elavult). Szép kis kiadás lesz.

Igen, az imént érintett szócikkek bővítése is esedékes, de a MH megírása is, ami körül mostanában sertepertélnék... :-S

A makettfestés elnapolva, a tartály megfelelően CNC-zett alkatrészeire várok (nem akarom hegesztetni). Egyéb szerelvényeket beszerztem a héten. Villamosbekötés ügyében majd kapsz egy CAD-es rajzot a jövő hét közepén. ;) --Gyantusz vita 2008. augusztus 10., 01:33 (CEST)


Hát igen. A békeaktivistákkal csak annyi a bajom, mint a Green Peace-esekkel. Egyszerűen nem adnak működő alternatívákat, csak állandóan tiltakoznak. Tiltakozni a legegyszerűbb, elvetni bármit, ami nem tetszik. Valami jobbat, újat alkotni, na az a meló. De ez tényleg más tészta. Az, hogy az amerikai gyártók miért költöznek ki Mexikóba és Kínába... stb. lásd a Moore-filmeket. Utóbbival is az a bajom, hogy nem objektív, célzottan vágja a filmjeit, de azért vannak bennük érdekes tények. Hadseregre mindíg is szükség lesz, mert vannak olyan politikai irányzatok kis hazánk környékén, amiket nem lehet figyelmen kívül hagyni. Illetve lehet, de nem szabad. Figyelmen kívül hagyni az „összes lehetőséget” egy esemény elemzésekor, csak azért, mert „nekem” van egy hibás véleményem, az szűklátókörűség. Manapság is fel-felröppennek civilek szájából, hogy minek hadsereg, mikor már nincs semmi fenyegetés? Ugye Linder Béla néhai HM máig ható pacifista szavaira emlékszünk 1918. nov. 2-áról: a „Soha többé katonát nem akarok látni!”. Ez persze sarkítás, de az eredményét tapasztaltuk (a katonák rablását én nem tartom valószínűnek, pláne hogy utána a szlovákokat kipicsáztuk azzal az állománnyal). Egy hadsereg szerepe nem merül ki a fegyveres, katonai szolgálatban (ld. békefenntartás, biztonságpolitika, humanitárius segítségnyújtás, katasztrófavédelem stb.). Pont azért nem, mert egy-egy államban ez a szerv rendelkezik a legjobban „regularizált”, legfegyelmezettebb élőerővel és ez bír a legkomolyabb műszaki kapacitással: repülőgépek (merev- és forgószárnyasok), lánctalpas és gumikerekes jművek (harci, parancsnoki, utászok, műszakisok, atom, vegyi és biológiai védelemmel), ma már éjszakai irányzékokkal gyak. bármely napszakban és szinte bármely időjárási körülmények között bevethetőek (a kis terepjárókat leszámítva többsége úszóképes).
Repülésre visszatérve, az Eurofighter kicsit drága volt nekünk, mint kiderült, az új szerződéssel a Gripen is. A 14 db gép 16 800 órás bérlése 240 milliárd HUF-ba került (72 millió USD/gép, 2003 őszi árfolyamon, 240 HUF/USD), szemben a lengyelek 48 db F–16C/D Block 52+ változatú gépeivel (a Jane's szerint 3,5 milliárd USD volt 2003-ban a 48 gép, ez 73 millió USD/db - minden kutyafülét megkaptak, amit csak lehetett, a NATO legkomolyabb F–16-osai, avionikailag már most komolyabb harcászati képességekkel bírnak ezek, mint a Gripen/Typhoon/Rafale valaha is fog). Ráadásul a Typhoon még most sem rendelkezik maradéktalanul a szárazföldi csapásmérés képességeivel. A britek egyes gépei már fel lesznek idén szerelve célmegjelelő konténerekkel, de még így is olyan drága a gép, hogy a négy fejlesztő (brit, német, spanyol, olasz) közül tán a britek és a németek fogják kihasználni a teljes kapacitásukat (utóbbi leváltva velük a F–4F-et és a Tornado-t), az olaszok egészen biztosan nem (legalább is az elkövetkező 4-5 évben nem). Pontosan még nem folytam bele a gép történetébe, de úgy emlékszek, hogy a „sógorok” korábbi kormánya 18 db gépet rendeltek elég borsos áron (15 egy és 3 kétüléses), az őket váltó új osztrák kormány meg visszamondta a 3 kétülésest és csak 15 db-ra csökkentették a létszámot (9 db új és 6 db már repülő német), a kiképzést és az időszaki továbbképzést a németeknél fogják bérben elvégeztetni. A 15 db gép csak vadászkapacitással fog működni, támadóval nem (ahogy az olaszoké is). Persze eleve maga a szerződésmódosítás minden esetben pluszköltséget eredményez, ha egy csavarhúzóval kér is többet a megrendelő. A típus egyébként drága, ahogy a francia Rafale is. Egy közös programban indult a fejlesztés az 1970-es évek második felében, de a franciák kiváltak és így lett két nagyon hasonló képességű gépe Európának. De legalább jó drágák... (85-95 millió USD/db mindkettő, a szaúdiak 120 millió USD-s darabáron (8,86 mrd USD-ért) vettek 72 db-ot nemrég, benne egy reptér építésével is). A MiG–29 pedig tényleg csak érzelmi alapú. Mikor bővítettem nemrég a szócikkét (amit linkeltem), visszaolvastam az 1993-as Top Gun újságjainkban és már akkor írták a magyar pilóták, hogy egy elhibázott döntés született. De mivel akkor még „labilis államnak” számítottunk, mást nem kaphattunk. Mellesleg a MiG–21MF/bisz gépeinket hiba nélkül repülhettük volna 2000-2005-ig, amíg ki nem repüljük teljesen őket és le nem váltjuk az újjal. De nekünk kellett a Fulcrum... Egy kiválóan műrepülhető repülőgép, de csapnivaló és drágán üzemeltethető fegyver, harci körülmények között eddig rendre alulmaradt minden „vadász”konfliktusban: az 1991-es Öbölháború, etióp-eritreai események, 1999-es jugoszláv történet stb.
A szárazföldi csapatok eszközállománya pedig megin' egy összetett dolog. Megkaptuk ugye az NDK-gépekből 20 db L–39-et és 6 db Mi–24P, ill. V-ket is. Az NSZK régi állományából kaptunk volna Leopard 2A4-eket, de nem kellettek. Ekkor még volt egy valag T–72 üzemben, így a párhuzamos bevezetésre nem volt költség. Persze normális tárolási módszerekkel (amik megvannak, csak ritkán alkalmazzuk ezeket) most ki lehetne vakarni őket a 15 éves „zsírból” és lehetne korszerűsíteni A6-ra akár: új (L/55-ös) löveg, tűzvezető rendszer, a motort pedig kicserélni, no meg a páncélzatot is átszerelni. De lehet nem akarjuk mi ezt... Egyelőre nem tudom (látom), mi a cél a HM-ban. Lehet, hogy a meglévő, raktározott 100-120 db T–72-t újra felhasználjuk 2010 után (ugye új kormányciklus), modernizáljuk szintén lengyel (és orosz) segedelemmel, vagy teljesen új típust vezetünk be. A 72-es közepes hk., a Leo 2 már nehéz hk. Fajlagos fogyasztása elvileg több, a MÁV-nak is módosítania kell a szállítási eljárásokat (elhatározás kérdése csak). Szóval ha a hk-knak csak az ország védelme lesz a céljuk, lehet maradunk a 72-eseknél, vagy megerősítjük Leo 2-kel. De két eszközt ph-an nem gazdaságos üzemeltetni. Ha kellenek az expedíciós erőkhöz, oda nehezek a Leo-k, de a 72-esek meg nem elég korszerűek... Az megint kérdés, maradnak-e majd a BTR–80-ak, vagy kuka és kohó, mint a BMP–1-eseink és lesz új? Ha lesz új, nem ártana értelmesen rendszerben gondolkodni, azaz lövészpáncélos, páncélvadász, légvédelmi komplexum azonos alvázon, nem is beszélve egy önjáró lövegről egy rendszeren belül... A T–72 valamelyest adott: ott a PZA Loara, a PT–91 és lehet eszkábálni lövésszállítót is, ahogy az izraeliek csinálták a T–55 esetében. A Rábák megint egy rendszert követnek, úgyhogy valamelyest azért alakul a dolog. A lengyelek jól elszöcskéznek az 1 EUR/db-ért megvett Leopard 2A4-ekkel, bár ezügyben is kevés az infóm. A Merci terepjárók esetében én a beszerzési árat sokallom, de nagyon, még szervízháttér esetében is. Gyakorlatilag háromszoros áron vesszük darabját. Harcászati értéke viszont nem tükrözi ezt. Egy HMMWV-vel megoldható lenne a gyalograj szállítása és légvédelmi komplexumként (Avanger, ill. SL-AMRAAM) is működhet azonos alvázon, alkatrészbázison. Jóval értelmesebb, mint ez a Mistral/Atlas a Merci Unimog alvázakon.
Fotókat csinálok sokat, nemrég vettem egy 1 GB-os kártyát (csak sajna még nncs tükörreflexes gépem, egy Nikon D80-ra fáj a fogam, vagy D60-ra). Az eddig készültekből is adok át, nincs elfelejtve, de még nem értem odáig... :-S De egyébként ha kell valamilyen gépről, írj nyugodtan, előre veszem az ütemtervben. --Gyantusz vita 2008. augusztus 10., 22:47 (CEST)

Repnap meg kell, nem árt a reklám (egyébként a szerződéses állomány sincs teljesen feltöltve). Jó lenne ha tudná a nagyérdemű, hogy hogyan áll a honvédelem sorsa és mikre kell költeni még, mikor és mennyit. A svájciak járnak jó példával elől, például a repülőgépkiválasztási ceremóniájuk 5-8 éves nyílvános procedúra volt és népszavazás döntötte el a dolgot! Szerintem ez a demokrácia. De jön nekik is egy újabb beszerzés hamarosan (F–5E/F-ek leváltására). No meg a lényege a dolognak: 160 éves a Magyar Honvédség, 90 éves a Hadtörténelmi Intézet és Múzeum, 70 éves a Légierő... Ezeket meg kell ünnepelni. Tudod: „Cirkuszt és kenyeret a népnek.” tartja a jó öreg római mondás. 1997-től járok Kecsóra, elnézve a programot, ez lesz a legnagyobb eddig beleértve a külföldi és belföldi résztvevők számát. Lesz mit nézni a harcjárművektől kezdve a repülőkig mindent. A régi eszközökből is egy-egy felújítva és nem a kohókban landoltak (szokás szerint), csak a hagyományőrzés végett. Ezek fontos dolgok, kell a múlt ismerete, de hogy mennyibe kerültek eddig, majd utánanézek, összeírom a szócikkében. --Gyantusz vita 2008. augusztus 11., 09:06 (CEST)

Visszatérés Darkness/2008 felhasználói lapjához.