|
'''El -Kef''' (arabul الكاف, klasszikus kiejtés alapján al-Kāf, franciásan '''Le Kef''')egy műemlékekben gazdag hegyi város [[Tunézia|Tunéziában]] az [[algéria]]i határ közelében. 45 000 lakójával az ország harmincnegyedik legnépesebb városa, a hasonló nevű kormányzóság székvárosa.
== Története ==
A 6-700 méteres magasságban fekvő várost ősét még a [[pún]]ok alapították, s lakói részt is vettek az első pún háborúban. A rómaiak alatt '''Sicca Veneria''' volt a neve, hiszen [[Venus]]-szentélyéről volt nevezetes. Csakhamar az Észak-Afrikában terjedő [[kereszténység]] egyik központjává vált. [[1881]]-ben El Kef volt az első tunéziai város, mely [[Franciaország|francia]] protektorátus alá került.<ref>Sabine Becht: Tunisien (Michael Müller verlag, 1998)</ref>
== Látnivalói ==
A római város, Sicca Veneria szerény romjait a PlaceFüggetlenség de l'Indépendencetere közelében találjuk.
A város fölött a [[Kasbahkaszba]] uralkodik, melyet még a [[karthágó]]iak kezdtek építeni, de számos római, [[bizánci]], [[Arabok|arab]] és [[török]] stílusjegyet is felfedezhetünk rajta. [[1957]]-ben a hadsereg költözött falai közé, a nagyközönség számára csupán [[1988]]-ban nyitották meg. A Kasbahkaszba alatt található az egykori bazilika, melyet mecsetté alakítottak. A közelében találunk egy régi zsinagógát is.
[[Fájl:El Kef.jpg| thumb | right | px300 | A SidiSzidi BouBú MakhloufMahlúf závija]]
A [[muszlim]] vallási épületek között legjellemzőbbek az ún. [[závija|záviják]], azaz [[szúfi]] közösségi központok, melyekből közel száz működött El Kefben a köztársaság kikiáltása előtt. A leghíresebb [[závija]] talán a SidiSzidi benBen AissaÍsza, melyben ma a Népművészeti Múzeumot találjuk. A másik tetszetős závija egy SidiSzidi BouBú MakhloufMahlúf nevű [[veli]] (szent) után lett elnevezve, akinek sírja is ebben a római kori bazilikából átalakított imaházban található.
== Földtörténeti érdekességek ==
"A„A dinoszauruszok korában - a földtörténeti középidőben - a mai Tunézia területén is a (ma már nem létező) Tethys-óceán hullámzott. Az El-Kef nevű lelőhelyen a kréta és harmadidőszak határát jelző, irídiumban gazdag kőzetréteget vizsgálva egy olasz, amerikai és holland szakemberekből álló kutatócsoport váratlan nyomokra bukkant: a kőzetekben fönnmaradt mikroszkopikus méretű fosszíliákban jelentős változás mutatkozik a kréta és harmadidőszak határán."”<ref>[http://www.origo.hu/tudomany/fold/20040601globalis.html [origo] Tudomány - Globális tél 65 millió évvel ezelőtt<!-- Robot generálta cím -->]</ref>
== Külső hivatkozások ==
| 