„Kordofon hangszerek” változatai közötti eltérés

[nem ellenőrzött változat][nem ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
7. sor:
A legegyszerűbb, legősibb húros hangszer, a ''zenei íj'' egy egyszerű húrhordozó szerkezetből és az arra kifeszített egyetlen húrból áll. Csatlakozhat hozzá még egy kivájt [[Lopótök|tök]] hangszertest, rezonátor, vagy ezt a szerepet betöltheti a zenész szájürege is, amely segít a húr rezgésének hang formájában való kisugárzásában. Lényegében ugyanezeket az elemeket foglalják magukba a legösszetettebb húros hangszerek is.
 
Eltérően a legtöbb [[aerofon hangszer]]től, ahol a különböző hangmagasságokat elsősorban a rezonátor hosszúságának megváltoztatásával lehet előállítani (hanglyukak, tolócső stb.), a kordofonoknál ezt jellemzően az elsődleges rezgéskeltő alkatrész, a húr tulajdonságainak módosításával érhetjük el. Azt is mondhatjuk, hogy az elsődleges rezgéskeltő nem is a kifeszített húr, hanem az azt gerjesztő köröm, [[pengető]], kalapács vagy [[vonó]], a kifeszített húr pedig maga is egyfajta rezonátorként megformálja, állandósítja a hangot, éstárolja energiáját, hogy azt egy további, más elven működő rezonátornak, hangsugárzónak adja tovább, hogy az sugározza a térbe.
 
=== A húrok ===
A rezgő húrok hangmagasságával kapcsolatos törvényszerűségek egy részét már [[Püthagorasz]] megfogalmazta, de [[Marin Mersenne]] volt az első, aki a jelenséget a maga fizikai teljességében le tudta írnileírta. Három törvényt fogalmazott meg:
[[Kép:Hur rezges animacio 001.gif|jobbra|framed|Hosszának kb. egyharmadánál megpendített húr rezgése]]
[[Kép:Hur rezges animacio 002.gif|jobbra|framed|Hosszának kb. egyhatodánál megpendített húr rezgése]]