Wikipédia

„Műhorizont” változatai közötti eltérés

Laptörténet interaktív böngészése
(Összes ellenőrzésre váró szerkesztés megjelenítése)
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
← Régebbi szerkesztésÚjabb szerkesztés →
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
VizuálisWikiszöveges
korr, formázás, elírás jav., átfogalmazás
1. sor:
[[Fájl:VMS Artificial Horizon.jpg|jobbra|bélyegkép|200px|Műhorizont műszer, beépített siklópálya-kijelzővel]]
 
A műhorizont egy olyan [[repülőgép]]ekben használatos műszer, amely rossz látási viszonyok között, illetve éjszaka repülve segíti a pilótát a tájékozódásban. Megfelelő látás mellett a [[horizont]] látványa segít a repülőgép helyzetének megítélésében, de ha ez az információ hiányzik, valamivel pótolni kell. Erre megoldás a '''műhorizont''', ami a pörgettyűs ([[giroszkóp]]os) műszerek családjába tartozik. ▼
A műhorizont [[repülőgép]]ekben használatos olyan műszer, amely rossz látási viszonyok között, illetve éjszaka repülve segíti a pilótát a tájékozódásban a [[horizont]] kijelzésével.
 
▲A műhorizont egy olyan [[repülőgép]]ekben használatos műszer, amely rossz látási viszonyok között, illetve éjszaka repülve segíti a pilótát a tájékozódásban. Megfelelő látásláthatóság mellett a [[valódi horizont]] látványa segít a repülőgép helyzetének megítélésében, de ha ez az információ hiányzik, valamivel pótolni kell. Erre megoldás a '''műhorizont''', ami a pörgettyűs ([[giroszkóp]]os) műszerek családjába tartozik.
 
==Használata==
Egy magasságváltozás nélküli szabályos forduló elvégzéséhez ismerni kell a gép horizonthoz viszonyított helyzetét, amiből rögtön érzékelhető a bedöntés mértéke és az esetleges emelkedés vagy süllyedés is. [[Felhő]]ben repülve például, annak rétegződése miatt, annyira csalóka lehet a csíkozódás vizuális hatása, hogy a pilóta automatikusan hozzáigazítja a gép helyzetét, mintha valóban a horizontot látná, de ezzel olyan kritikus helyzetbe hozhatja a gépet, ami akár katasztrófát is okozhat. Éjszaka repülve az [[ember]] számára legfontosabb érzékelés – a [[látás]] – kiesése olyan [[érzéki csalódás]]okat okozhat, amelyek leküzdése teljesen elvonhatja a pilóta figyelmét minden más fontos teendőről a pilótafülkében. A megfelelően beállított műhorizont tehát rendkívül fontos, de használatát évekig gyakorolni kell, mire rutinszerűvé válik az a képesség, hogy a környezet látásának kiesésekor a pilóta valóban elfogadja a műhorizont által kijelzett helyzetéthelyzetet.
 
==Működése, felépítése==
[[Fájl:Muhorizont robbantott abra hun.jpg |jobbra|bélyegkép|300px|A műhorizont-műszer felépítése]]
 
A műhorizontban egy három szabadságfokú, nagy sebességű forgórendszer (pörgettyű, idegen szóval: [[giroszkóp]]<ref>[http://www.youtube.com/watch?v=gdAmEEAiJWo Látványos videó a giroszkóphatás szemléltetésére]</ref>) található, melynek főtengelye merőleges a repülőgép kereszt-tengelyére (szárnyaira) és a gép hossztengelyére is. A műszerben a vízszintes és függőleges giroszkópkeret elmozdulása is kijelzésre kerül. Ezek fordítják a kijelzőtárcsákat a gép helyzetének megfelelően, a térben történő elmozdulásokra reagálva. Mivel a giroszkóp itt függőleges beépítésű, ez a műszer nem jelzi a repülési irányt, arra a [[pörgettyűs iránytű]] használatos. A pörgettyű forgásához szükséges meghajtás lehet [[vákuum]]os, ami származhat a [[repülőgépmotor]] által hajtott vákuumszivattyúból, illetve lehet elektromos, amikor a műszerbe épített apró [[villanymotor]] gondoskodik a meghajtásról. Ebből kifolyólag a pörgettyűs műszerek csak a megfelelő meghajtás megléte esetén, egy nagyobb [[rendszer]] tagjaként működnek. Induláskor, a giroszkóp felpörgése után a műszert alaphelyzetbe kell hozni, hogy ne a megállásakor elbillent helyzete legyen a kiindulópont, hanem valóban a horizonttal párhuzamosan álljon, illetve ilyenkor még se emelkedést, se süllyedést ne mutasson. Ezt természetesen a legegyszerűbben a földön állva lehet megtenni. A giroszkóp üzemi sebességén nagyon gyorsan pörög (20-50 ezer fordulat/perc), így sok olyan műhorizont műszer létezik, amelyben egy apró [[generátor]] van a pörgettyűbe építve, ami ekkora [[sebesség]]nél már képes egy apró glim-lámpát kigyújtani, ezzel jelezve a pilóta számára a megfelelő fordulatszám meglétét. A lámpa pislákoló fénye általában a műhorizont eget-és-földet szimbolizáló félgömbjén kialakított résen keresztül látható. Ez a kialakítás főleg az [[orosz]] repülőgépipar által készített műszerekre volt jellemző. Érdekességképpen itt megemlítendő még, hogy sok orosz gyártású műhorizonton a világos szín jelzi a földet és a sötét az eget, szemben azzal, amit szabad szemmel láthatunk. Más [[ország]]ok által gyártott műszereknél többnyire elfogadott, hogy az eget világoskék, a földet világosbarna színnel jelölik, illetve a megfelelő [[fordulatszám]] meglétét egy apró, általában piros színű zászlócska eltűnése jelzi a műszerablak jobb felső részén. A pörgettyűs műszerek nagy előnye, hogy a szokásos [[függőleges]] állású skálával egyszerűen illeszthetők a [[műszerfal]]ba. Ha a pörgettyűre egy külső erő nyomatéka hat, ami a főtengelyének valamelyik síkban való elforgatására törekszik, akkor a főtengely a fellépő precessziós erő hatására erre a síkra merőlegesen elmozdul. Az elmozdulás mértéke pedig egyszerű [[fogaskerék]] [[áttétel]]eken keresztül megjeleníthető a skálán. A műszer beépítésekor figyelni kell a gép repülési helyzetéhez viszonyított pontos elhelyezésre. Az esetlegesen fellépő apró eltéréseket a műszer horizontjelző vonalának egy külső forgatógomb általi beállításával lehet korrigálni.▼
A műhorizontban három szabadságfokú, nagy sebességű forgórendszer (pörgettyű, idegen szóval: [[giroszkóp]]<ref>[http://www.youtube.com/watch?v=gdAmEEAiJWo Látványos videó a giroszkóphatás szemléltetésére]</ref>) található, melynek főtengelye merőleges a repülőgép kereszt-tengelyére (szárnyaira) és a gép hossztengelyére is. A műszer a vízszintes és függőleges giroszkópkeret elmozdulását is kijelzi. Ezek elfordítják a kijelzőtárcsákat a gép helyzetének megfelelően, a térben történő elmozdulásokra reagálva. Mivel a giroszkóp itt függőleges beépítésű, ez a műszer nem jelzi a repülési irányt, arra a [[pörgettyűs iránytű]] használatos. A pörgettyű forgásához szükséges meghajtás lehet [[vákuum]]os, ami származhat a [[repülőgépmotor]] által hajtott vákuumszivattyúból, illetve lehet elektromos, amikor a műszerbe épített apró [[villamos motor]] gondoskodik a meghajtásról. Ebből kifolyólag a pörgettyűs műszerek csak a megfelelő meghajtás megléte esetén, egy nagyobb [[rendszer]] tagjaként működnek.
 
▲A műhorizontban egy három szabadságfokú, nagy sebességű forgórendszer (pörgettyű, idegen szóval: [[giroszkóp]]<ref>[http://www.youtube.com/watch?v=gdAmEEAiJWo Látványos videó a giroszkóphatás szemléltetésére]</ref>) található, melynek főtengelye merőleges a repülőgép kereszt-tengelyére (szárnyaira) és a gép hossztengelyére is. A műszerben a vízszintes és függőleges giroszkópkeret elmozdulása is kijelzésre kerül. Ezek fordítják a kijelzőtárcsákat a gép helyzetének megfelelően, a térben történő elmozdulásokra reagálva. Mivel a giroszkóp itt függőleges beépítésű, ez a műszer nem jelzi a repülési irányt, arra a [[pörgettyűs iránytű]] használatos. A pörgettyű forgásához szükséges meghajtás lehet [[vákuum]]os, ami származhat a [[repülőgépmotor]] által hajtott vákuumszivattyúból, illetve lehet elektromos, amikor a műszerbe épített apró [[villanymotor]] gondoskodik a meghajtásról. Ebből kifolyólag a pörgettyűs műszerek csak a megfelelő meghajtás megléte esetén, egy nagyobb [[rendszer]] tagjaként működnek. Induláskor, a giroszkóp felpörgése után a műszert alaphelyzetbe kell hozni, hogy ne a megállásakor elbillent helyzete legyen a kiindulópont, hanem valóban a horizonttal párhuzamosan álljon, illetve ilyenkor még se emelkedést, se süllyedést ne mutasson. Ezt természetesenlegegyszerűbben még a legegyszerűbbenrepülőgép felszállása előtt, a földön állva lehet megtenni<!-- nem előírás?? -->. A giroszkóp üzemi sebességén nagyon gyorsan pörög (20-50 ezer fordulat/perc), így sok olyan műhorizont műszer létezik, amelyben egy apró [[generátor]] van a pörgettyűbe építve, ami ekkora [[sebesség]]nél már képes egy apró glim-lámpát kigyújtani, ezzel jelezve a pilóta számára a megfelelő fordulatszám meglétét. A lámpa pislákoló fénye általában a műhorizont eget-és-földet szimbolizáló félgömbjén kialakított résen keresztül látható. Ez a kialakítás főleg az [[orosz]] repülőgépipar által készített műszerekre volt jellemző. Érdekességképpen itt megemlítendő mégmegemlíthető, hogy sok orosz gyártású műhorizonton a világos szín jelzi a földet és a sötét az eget, szembenami azzal,a kijelzést az amitéjszakai szabadégbolthoz szemmelteszi láthatunkhasonlóvá. Más [[ország]]ok által gyártott műszereknél többnyire elfogadott, hogy az eget világoskék, a földet világosbarna színnel jelölik, illetve a megfelelő [[fordulatszám]] meglétét egy apró, általában piros színű zászlócska eltűnése jelzi a műszerablak jobb felső részén. A pörgettyűs műszerek nagy előnye, hogy a szokásos [[függőleges]] állású skálával egyszerűen illeszthetők a [[műszerfal]]ba. Ha a pörgettyűre egy külső erő nyomatéka hat, ami a főtengelyének valamelyik síkban való elforgatására törekszik, akkor a főtengely a fellépő precessziós erő hatására erre a síkra merőlegesen elmozdul. Az elmozdulás mértéke pedig egyszerű [[fogaskerék]] [[áttétel]]eken keresztül megjeleníthető a skálán. A műszer beépítésekor figyelni kell a gép repülési helyzetéhez viszonyított pontos elhelyezésre. Az esetlegesen fellépő apró eltéréseket a műszer horizontjelző vonalának egy külső forgatógomb általi beállításával lehet korrigálni.
 
==Kijelzések==
A külső körgyűrűn beosztások láthatók fehér színnel. Ezek a gép oldalirányú bedöntését (hossztengely körüli elfordulását) hivatottak fokban kijelezni. A beosztások 10°, 20°, 30°, 60° és 90° bedöntési szöget jelölnek. Az eget és földet jelképező félgömbön látható beosztások pedig az emelkedés és süllyedés szögét (kereszt-tengely körüli elfordulás, bólintás) jelzik. A műszerek többségénél ráírják a hozzájuk tartozó szögértékeket is.
<gallery>
Kép:attitude_indicator_level_flight.png|<small>VízszintesA műhorizont vízszintes, normál repülésnélrepülés</small>
Kép:attitude_indicator_climbing.png|<small>Emelkedés közben</small>
Kép:attitude_indicator_descend_right_turn.png|<small>Ereszkedés jobbforduló közben</small>
20 ⟶ 26 sor:
==A műszer védelme==
[[Fájl:Artificial Horizon — AGB-3.jpg|jobbra|bélyegkép|200px|Műhorizont műszer]]
 
A [[giroszkóp]] nagy forgási sebessége miatt jelentős erőhatások érhetik az érzékeny [[csapágy]]akat műrepüléskor, illetve le- és felszálláskor. Sok új műszer már automatikusan rögzítrögzíti magát (idegen szóval: arretál) amikor a [[gyorsulás]] mértéke meghaladja a megengedett maximumot. A régebbi műszereket kézzel kellett arretálni, amikor arra szükség volt. A műhorizont-műszerek sajátossága, hogy az arretáláskor alaphelyzetbe is kerülnek a giroszkópkeretek (és ezzel a kijelzések is), így induláskor elég csak arretálni, majd feloldani a rögzítést, megspórolva ezzel egy külön rögzítő és külön alaphelyzetbe hozó mechanikát. A levegőben végzett arretálás az előzőek miatt egyben azt is jelenti, hogy a műszer kijelzéseinek onnatólonnantól az lesz a kiindulópontja, ami nem feltétlenül esik egybe a földön álló helyzetben felvett értékekkel. Egy gyakorlott pilóta, jó látási viszonyok között a levegőben is el tudja végezni ezt a műveletet, ám ha jójók a látáslátási viszonyok, többnyire nincs is szükség a műhorizontra. A be nem épített műszereket rendszeres időközönként forgatni kell a raktárak polcain, hogy megelőzzék a giroszkóp fémkereteinek elgörbülését a hőingadozás által előidézett dilatáció és a [[föld]] [[gravitáció]]jának együttes hatásai miatt.
 
A be nem épített műszereket rendszeres időközönként forgatni kell a raktárak polcain, hogy megelőzzék a giroszkóp fémkereteinek elgörbülését a hőingadozás által előidézett dilatáció és a [[Föld]] [[gravitáció]]jának együttes hatásai miatt.
 
==Digitális műhorizont==
[[File:Da42cockpit.jpg|jobbra|bélyegkép|200px|G1000-es ''Glass Cockpit'' egy DA42-es kisgépben]]
 
A mai korszerű kereskedelmi és katonai repülőgépekben a pörgettyűs műszer csak mint tartalék van jelen, az elsődleges információkat a pilóta előtt elhelyezkedő, direkt repülőgépekbe tervezett [[képernyő]]n (angolul [[:en:Glass Cockpit|Glass Cockpit]]), vagy a pilóta látóterébe vetítő kijelzőn, (angolul: [[HUD|Head Up Display]]-en) jelenítik meg. A [[GPS]] vevők által kapott jelekből a [[digitális]] műhorizont [[számítógép]]e képes valós időben elkészíteni a mechanikus műszeren láthatómegszokott kijelzéseket, ám a képernyő adta szabadság miatt még számos más hasznos információ is helyet kaphat a közvetlen közelében.
 
==Jegyzetek==
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/wiki/Műhorizont”