„Kenyérmezői-patak” változatai közötti eltérés

A '''Kenyérmezői-patak''' a [[Budai-hegység]] északnyugati részén ered [[Piliscsaba]] mellett, és nagyjából a [[10-es főút]] mentén folyik észak-nyugati irányba, Piliscsabát, [[Pilisjászfalu]]t, [[Leányvár]]t, [[Dorog]]ot és [[Esztergom-Kertváros]]t érintve, végül [[Esztergom]] közigazgatási területén, a Körtvélyesi-szigettel szemben folyik a Kis-[[Duna|Dunába]]. A viszonylag hosszú távolság ellenére hozama nem jelentős. A [[A Dorogi-medence szénbányászatának története|dorogi bányászkodás]] idején a felszínre emelt bányavízzel nagyobb hozamot ért el, ami környezetszennyezéssel járt.<ref>Dorogi Lexikon (2008)</ref> Egy rövid szakaszon ez a patak választja el Esztergom-Kertvárost és Dorogot, ugyanitt egy csatornán keresztül vezeti le a [[Palatinus-tó]] vizét. Egy csatorna segítségével a patak vezeti el a [[Dorogi hőerőmű]] elhasználódott hűtővizét ami esetenként hőszennyezéssel jár. Nevét az Esztergom-Kertváros területén lévő [[Kenyérmező]]ről kapta, de csaknem minden településen saját településnevükkel ismerik a lakók a patakot. A [[Duna–Ipoly Nemzeti Park]] állásfoglalása szerint völgye védett fajok lelőhelyéül szolgáló természet-közeli terület, ahol értékes patakparti vegetáció, mocsári- és lápnövényzet, ligeterdők, vízparti füzesek találhatók. Lejtése csekély, sebessége lassú, a patak által szállított hordalék leülepedése számottevő. A patak dorogi szakaszát [[1990]]-ben rendezték, mélyebb és szélesebb csatornát alakítottak ki az évszakosan ingadozó vízjárás miatt.