„Megye (közigazgatási egység)” változatai közötti eltérés

[nem ellenőrzött változat][nem ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a typo
rendezés
1. sor:
A Magyar Értelmező Kéziszótár szerint<ref>Magyar Értelmező Kéziszótár, Akadémiai Kiadó, Budapest, 2002, 937. old.</ref> "a''„a megye több járást magában foglaló közigazgatási egység"egység”''. Ez azonban 1984 óta nem így van, mivel a járások ekkor megszűntek<ref>[http://www.1000ev.hu/index.php?a=3&param=8540 1983. évi II. törvény az Alkotmány módosításáról – 4.§.]</ref><ref>[http://www.1000ev.hu/index.php?a=3&param=8487 1972. évi I. törvény az 1949. évi XX. törvény módosításáról és a Magyar Népköztársaság Alkotmányának egységes szövegéről 41.§.(2)]</ref>.
A '''megye''' [[Magyarország]] legfontosabb [[közigazgatás]]i területi egysége a 11. század óta. Évezrednyi története során funkciója, intézményrendszere, területi beosztása egyaránt sokat változott, a folyamatosságot tulajdonképpen maga az elnevezés hordozza csupán.
 
A ''megye'' és a [[vármegye]] elnevezések általában szabadon felcserélhetők voltak egymással, csupán a legkorábbi időszakra vonatkozóan merül fel a szakirodalomban annak kérdése, hogy ezek teljesen megegyező fogalmat takartak-e, a 20. század közepe óta pedig a ''vármegye'' forma eltűnt a hivatalos használatból.
 
A magyar megyerendszer főbb történeti változatai a [[királyi vármegye]], a [[nemesi vármegye]], a [[polgári vármegye]], a [[tanácsrendszer]] megyéi és 1990 óta az [[Magyarország megyéi|önkormányzati megye]]. Említésre érdemes még a 16-18. század sajátos formája, a [[parasztvármegye]].
 
[[Magyar nyelv|Magyarul]] megyének nevezik több más ország (például [[Anglia shire megyéi|Anglia]], [[Franciaország megyéi|Franciaország]], [[Románia megyéi|Románia]], [[Svédország megyéi|Svédország]]) bizonyos közigazgatási egységeit is. Ez kizárólag hagyományon alapul, nincs olyan szabály, aminek alapján egyértelműen eldönthető volna, hogy adott esetben miért nevezünk valamit megyének és mást miért nem.
 
== Története ==
 
Az egyes európai országok megyerendszerének mintájául a [[Nagy Károly frank uralkodó|Nagy Károly]] által létrehozott [[grófság]]ok szolgáltak, amelyek élén az [[uralkodó]] által kinevezett és bármikor felmenthető [[gróf]] állt.
 
A Magyar Értelmező Kéziszótár szerint<ref>Magyar Értelmező Kéziszótár, Akadémiai Kiadó, Budapest, 2002, 937. old.</ref> "a megye több járást magában foglaló közigazgatási egység". Ez azonban 1984 óta nem így van, mivel a járások ekkor megszűntek<ref>[http://www.1000ev.hu/index.php?a=3&param=8540 1983. évi II. törvény az Alkotmány módosításáról – 4.§.]</ref><ref>[http://www.1000ev.hu/index.php?a=3&param=8487 1972. évi I. törvény az 1949. évi XX. törvény módosításáról és a Magyar Népköztársaság Alkotmányának egységes szövegéről 41.§.(2)]</ref>.
 
==Magyarországon==
{{Fő|Magyarország megyéi}}
A mai [[magyarország]]i megyerendszer előzményét a korábbi [[vármegye|vármegyék]] jelentették, amelyeket [[I. István]] hozott létre.
 
AÉvezrednyi '''megye'''története [[Magyarország]] legfontosabb [[közigazgatás]]i területi egységesorán a 11. század óta. Évezrednyi története soránvármegye funkciója, intézményrendszere, területi beosztása egyaránt sokat változott, a folyamatosságot tulajdonképpen maga az elnevezés hordozza csupán.
 
A magyar megyerendszer főbb történeti változatai a [[királyi vármegye]], a [[nemesi vármegye]], a [[polgári vármegye]], a [[tanácsrendszer]] megyéi és 1990 óta az [[Magyarország megyéi|önkormányzati megye]]. Említésre érdemes még a 16-18. század sajátos formája, a [[parasztvármegye]].
 
A ''megye'' és a [[vármegye]] elnevezések általában szabadon felcserélhetők voltak egymással, csupán a legkorábbi időszakra vonatkozóan merül fel a szakirodalomban annak kérdése, hogy ezek teljesen megegyező fogalmat takartak-e, a 20. század közepe óta pedig a ''vármegye'' forma eltűnt a hivatalos használatból.
 
==Lásd még==
{{Fő|*[[Magyarország megyéi}}]]
 
== Hivatkozások ==