„Lítiumterápia” változatai közötti eltérés

[nem ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Lektor sablon
a linkek
1. sor:
{{lektor}}
{{forma}}
''''''
Lítiumterápia''''''
 
A természetben ásványi sók formájában előforduló elemet, a lítiumot[[lítium]]ot '''[[gyógyszer''']]ként alkalmazzák bipoláris zavarban (mániás depresszió) szenvedő betegeknél, mely nagy áttörést jelentett ennek a betegségnek a kezelésében, mivel gyakran a depressziós[[depresszió]]s időszakokban alkalmazott antidepresszánsok váltották ki a mániás epizódokat.
 
A betegek szükséges lítiumadagjának megállapításához vér- és vizeletvizsgálatok illetve egyéb laboratóriumi tesztek szükségesek. Ha túl alacsony a dózis, nem befolyásolja a hangulatingadozásokat; ha ellenben túl magas, akkor mérgezést okoz. Egyéb tünetei lehetnek: émelygés, hányás, lelassulás, szédülés, elkent beszéd, nátriumháztartás felborulása, súlyos esetben: görcsös rohamok, veseelégtelenség esetleg halál.
 
Ha beállítják a helyes dózist, a lítium 5-14 nap alatt képes átalakítani a beteg hangulati életét.
A lítium jótékony hatását a '''bipoláris tünetek csökkentésére''' a véletlen folytán találta fel '''1949'''-ben '''John Cade''' ausztrál pszichiáter , aki ellenőrizni akarta, hogy valóban a szervezetben toxikus mennyiségben felhalmozódó húgysav okozza-e a mániás tüneteket. A kísérleti állatokként használt tengerimalacokba a jobb felszívódás érdekében lítiummal higított húgysavat fecskendezett, melynek eredményeként a tengerimalacoknál nem mániás tüneteket, hanem mély letargiát tapasztalt. Rögtön a lítiumra gyanakodva Cade tíz mániás betegének adott be lítium injekciót, melynek hatására azok lehiggadtak és hangulati állapotuk normalizálódott. Ezután a legtöbb országban bevezették a lítium használatát a bipoláris zavarok kezelésére.
 
A lítium jótékony hatását a '''bipoláris tünetek csökkentésére''' a véletlen folytán találta fel '''1949'''-ben '''John Cade''' ausztrál pszichiáter , aki ellenőrizni akarta, hogy valóban a szervezetben toxikus mennyiségben felhalmozódó húgysav okozza-e a mániás tüneteket. A kísérleti állatokként használt tengerimalacokba a jobb felszívódás érdekében lítiummal higított húgysavat fecskendezett, melynek eredményeként a tengerimalacoknál nem mániás tüneteket, hanem mély letargiát tapasztalt. Rögtön a lítiumra gyanakodva Cade tíz mániás betegének adott be lítium injekciót, melynek hatására azok lehiggadtak és hangulati állapotuk normalizálódott. Ezután a legtöbb országban bevezették a lítium használatát a bipoláris zavarok kezelésére.
A bipoláris betegek mániás tünetei 60%-ban javultak a lítium hatására, mely jelentősen jobb arány, mint a placebóval kezelteké. A lítium szedésével a mániás betegek mániás rohamai ritkulnak, bipoláris zavarnál megszűnnek a hangulatingadozások. A lítium szedésének abbahagyásakor nagy az esély a visszaesésre, ugyanis a lítium '''profilaktikus''' szer, vagyis a tünetek kifejlődését akadályozza meg. Így a klinikusok tanácsolják a lítium szedését a mániás tünetek megszűnésével is.
 
A bipoláris betegek mániás tünetei 60%-ban javultak a lítium hatására, mely jelentősen jobb arány, mint a placebóval kezelteké. A lítium szedésével a mániás betegek mániás rohamai ritkulnak, bipoláris zavarnál megszűnnek a hangulatingadozások. A lítium szedésének abbahagyásakor nagy az esély a visszaesésre, ugyanis a lítium '''profilaktikus''' szer, vagyis a tünetek kifejlődését akadályozza meg. Így a klinikusok tanácsolják a lítium szedését a mániás tünetek megszűnésével is.
 
A lítium egyéb jótékony hatásához tartozik az is, hogy fokozza az antidepresszánsok hatását, ha terápiában együtt alkalmazzák.
Nem teljesen világos még a lítium működési mechanizmusa, de valószínűleg az idegsejtek bipoláris zavarhoz vezető rendellenes működését a neurotranszmitterek neuronokhoz kötődésének másodlagos hírvivő folyamataiban befolyásolja. Ezek a másodlagos hírvivő folyamatok sokfélék, ilyen folyamat során foszfoionozitidek termelődnek a neurotranszmitterek fogadása után. A lítium valószínűleg ennek a folyamatnak a működését befolyásolja, tehát ezt a fajta másodlagos hírvivő rendszert használó idegsejtek szinaptikus aktivitását változtatja meg.
 
Az is lehetséges viszont, hogy a lítium a nátriumhoz kötődve a nátriumionok tevékenységének közvetlen megváltoztatásával fejti ki hatását a bipoláris tünetek ellen. Ugyanis lehetséges, hogy a bipoláris zavart az agyi neuronok sejthártyáin való egyenetlen nátriumeloszlás okozza. A lítiumionok ha nem is tökéletesen, de képesek a nátriumionokat helyettesíteni, illetve befolyásolja a sejt tüzelése közben a nátriumionok oda-vissza mozgását.
 
==Irodalom==
'''Bibliográfia''':* Ronald J. Comer: A lélek betegségei,Pszichopatológia, Osiris Kiadó, Budapest, 2005
 
[[Kategória:Kémia]]