„Divéky Adorján” változatai közötti eltérés

A Divéky család [[1760]]-ban került [[Árva vármegye|Árva megyébe]] megyébe s telepedett le Podwilken[[Podwilk]]en.

Egyetemi tanulmányait Budapesten végezte. 1906-ban bölcsész doktorátust nyert, és gimnáziumi tanár lett. Pályája elején [[Szepes vármegye|Szepes-]], [[Liptó vármegye|Liptó-]], és Árva megyei gimnáziumi tanár.

[[1909]]-[[1911]]. között a krakkói[[krakkó]]i egyetemen történelmi előadásokat hallgatott. [[1917]]-ben Varsóba[[Varsó]]ba került, az ottani levéltárak magyar vonatkozású anyagainak kutatására. Ezekben az években előbb a varsói egyetem magyar nyelvi lektora, majd [[1929]]-ig a magyar történelem előadója. [[1921]]-ben a budapesti egyetemen magántanári képesítést nyert. 1934-től a varsói Magyar Kulturális Intézet igazgatója. A Divéky Adorján által a két világháború között gyűjtött – korábban az Intézet könyvtárának részét képező - könyveket, jelenleg a Varsói Egyetem Magyar Filológiai Tanszéke őrzi.

Amikor 1920-ban az [[első világháború]] után megalakuló csehszlovák állam és Lengyelország között vita folyt Felső-Árva területi hovatartozásáról, Divéky Adorján a lengyelek mellett kötelezte el magát.

1939-1950 között, - nyugalomba vonulásáig - a [[Debreceni Egyetem]] tanára volt, ahol kelet-európai történelmet oktatott. 1930-tól volt a [[Magyar Tudományos Akadémia]] levelező tagja, 1937-től a Lengyel Tudományos Akadémia külföldi tagja. Munkássága nagyrészt a [[XIX. századiszázad]]i [[lengyel-magyar kapcsolatokatkapcsolatok]]at érinti, de több tanulmánya, közleménye jelent meg a [[XVI. század]] lengyel históriájáról, művelődéstörténetéről is.

1945 után 1848-as lengyel emlékiratokat fordított és Krakkó reneszánsz kori emlékeit gyűjtötte. Tanulmányai közül számos, [[lengyel nyelvennyelv]]en jelent meg.

[[1999]]. óta a varsói Magyar Kulturális Intézet pártfogásával Divéky Adorjánról elnevezett hétvégi magyar iskola működik. Az iskolában kéthetente tartanak foglalkozásokat a lengyel-magyar vegyes házasságból származó és az átmenetileg Varsóban élő magyarországi családok, kiküldöttek gyermekei számára.

*Felső-Magyarország kereskedelmi összeköttetése Lengyelországgal[[Lengyelország]]gal főleg a XVI.-XVII. században (Budapest, 1905.)

*Szepességi[[Szepesség]]i tanulók a krakkói egyetemen (1400-1550) (Közlemények Szepes Vármegye Múltjából, 1919.)