„Seelöwe hadművelet” változatai közötti eltérés
| [nem ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a Oroszlánfóka hadművelet lapot átneveztem Seelöwe hadművelet névre: összefésülés |
a Visszaállítottam a lap korábbi változatát: Burumbátor (vita) szerkesztéséről Bitman szerkesztésére |
||
1. sor:
{{Katonai konfliktus infodoboz
|konfliktus=Seelöwe („Oroszlánfóka”) hadművelet
|kép=[[Fájl:Sealion.svg|300px]]
|képfelirat=A hadműveleti terv vázlatrajza
|kontextus=A [[II. világháború|<span style="color: #444444">II. világháború</span>]] része
|helyszín=[[Észak-Franciaország]], [[Dél-Anglia]]
|dátum=[[1940]]. [[november]]– ''megindulás elhalasztva''
|eredmény=a németek elhalasztották a hadművelet kivitelezését
|támadó=[[Fájl:Flag of Germany 1933.svg|22px]] [[Németország]]
|védekező=[[Fájl:Flag of the United Kingdom.svg|22px]] [[Nagy-Britannia]]
|parancsnok1=
|parancsnok2=
|haderő1=
|haderő2=
|veszteségek1=nincs
|veszteségek2=nincs
|}}
Az '''''„Oroszlánfóka”'' hadművelet''' ([[német nyelv|németül]] ''Unternehmen Seelöwe'') a [[III. Birodalom]] [[Nagy-Britannia]] megszállásáról szóló terve volt a [[második világháború]]ban, 1940 tavaszán. Több részműveletből és előkészítő műveletből állt, indításának időpontját előreláthatólag [[1940]] novemberére tűzték ki.
A sikeres májusi ''[[második világháború#A franciaországi hadjárat (Fall Gelb)|Fall Gelb]]'' és a júniusi [[Dynamo hadművelet|Dunkerque-i kiürítést]] követően a német vezetés úgy gondolta, hogy a nyugati háborút megnyerte. Azonban a béketárgyalásokat Nagy-Britannia elutasította, ezért a ''német haderő legfelsőbb parancsnoksága (Oberkommando des Heeres, OKH)'' elkezdte elkészíteni a sziget bevételének terveit. Mivel a brit expedíciós haderő és a velük együtt elmenekült francia csapatok nehézfegyvereit [[Franciaország]]ban hagyták, az ''OKH'' jogosan gondolta azt, hogy a sziget jóformán védtelen,<ref>A németek ekkor már komoly kapcsolatokat létesítettek az [[IRA]]-val és több diverziós műveletet is kidolgoztak az északír területek ellen, illetve hajtottak is végre. Készült az [[Ír-sziget]] német megszállásának több terve is, amelyben az IRA jelentős diverziós szerephez jutott volna. Egyik ilyen volt az ''Unternehmen/Operation Grün'' is.</ref> [[harckocsi]]kkal és [[tüzérség]]gel, valamint a [[Luftwaffe]]-val támogatott német inváziós haderő sikereket érhet el a főszigeten, a nyugati frontot végképp befejezettnek tekinthetik, figyelmüket (és haderejeüket) a [[Szovjetunió]] felé fordíthatják. A hadművelet céljának eléréshez azonban több feltételt támasztottak:
* A [[Brit Királyi Haditengerészet]]et meg kell semmisíteni, de legalábbis jó ideig harcképtelenné kell tenni főerőit.
* A [[Brit Királyi Légierő]]t meg kell semmisíteni, vagy hatókörzetét északi irányban [[Skócia]] felé eltolni.
* A brit parti védelmet szét kell rombolni.
* A brit tengeralattjáró-tevékenységet a [[La Manche]]-on meg kell szüntetni.
A hadműveleti terv szerint a késő esti, kora hajnali órákban német légiszállítású és légi deszant ([[Fallschirmjäger]]) alakulatok érkeztek volna meg [[Dover]] és [[Brighton]] városokba, biztosítani a kora reggel vízi úton érkező ''XVI. (XVI. Armee)'' és a ''IX. Hadsereg (IX. Armee)'' inváziós erőinek minél akadálytalanabb partra szállását. A ''IX. Hadsereg'' [[Le Havre]] térségéből indult volna [[Ventnor]] ([[Wight-sziget]]), [[Portsmouth]] és ''Brighton'' felé, a [[Boulogne]]-i német erők [[Eastbourne]]-be, [[Calais]]-ból pedig [[Folkestone]]-ba érkeztek volna. A ''XVI. Hadsereg'' [[Dunkerque]]-ből, [[Ostend]]-ből és [[Brugge]]-ből a [[doveri-szoros]]on keresztül [[Ramsgate]] térségében szállt volna partra, a [[Cherbourg]]-ban állomásozó ''VI. Hadsereg (VI. Armee)'' pedig a sík [[Lyme Regis]] felé tartott volna. A légi és vízi úton átdobott 9 hadosztálynyi erő körülbelül 67 000 katonát tett ki, műveleti területük [[Devon]]–[[Dorset]] ''(VI.)'', [[Nyugat-Essex]]–[[Southamptonshire]] ''(IX.)'' és [[Kent]] ''(XVI.)'' megyék partszakaszain kezdődött volna. A brit flotta műveleteit a [[Kriegsmarine]] aknazárakkal lassította vagy állította volna meg, miközben felkészülnek a tengeri és légi ellentámadásra. Az aknazárakat aknatelepítő hajókkal és tengeralattjárókkal létesítették volna.
A partszakaszok biztosítása után a ''VI.'' és ''IX. Hadsergek'' északnak tartotak volna [[Gloucester]] felé, a ''XVI. Hadsereg'' pedig [[Maldon]] felé tör előre, és körülzárták volna [[London]]t. Nagyon valószínű, hogy az ostromot nem kockáztatják meg. A német erők aztán a ''Gloucester–[[Oxford]]–Maldon'' vonalon, az 52. [[szélességi kör]]nél, vagy [[Northampton]]-tól északra vették volna fel a védelmi állást és várták volna a brit kapitulációt.
A Luftwaffe invázós erőit három légiflottába sorolták: a ''2. légiflotta (Luftflotte 2)'' [[Albert von Kesselring]], a ''3. légiflotta (Luftflotte 3)'' [[Hugo Sperrle]], a ''5. légiflotta (Luftflotte 5)'' pedig [[Hans-Jürgen Stumpff]] tábornokok vezetése alatt állt. A ''2.'' és az ''3.'' Dél-Angliát, az ''5.'' pedig Kelet-Angliát támadta tevőlegesen Norvégiából. A légideszant műveletekre körülbelül 700 darab [[Ju 52]], és több [[Fw 200]], illetve [[Ju 90]] állt rendelkezésre, valamint 150 db csapatszállító vitorlázórepülő.
A dunkerque-i kiürítés során az evakuált 330 000 katona 2472 löveget, 400 harckocsit, 63 879 gépjárművet és jeletős raktárkészletet hagyott az észak-francia területen, a RAF-nak [[június 4.|június 4-én]] mindössze 36 db [[Supermarine Spitfire|Spitfire]] és [[Hawker Hurricane|Hurricane]] vadászrepülőgépe volt hadrafogható a Dél-angliai térségben. A Királyi Haditengerészet a kiürítés során 243 hajót vesztett, köztük 6 rombolót és további 19 megrongálódott. A német csapat-összpontosításokkal szemben a brit védelmi erők [[július 1.|július 1-én]] 760 tábori löveget, 160 páncéltörő ágyút, 200 darabnál is kevesebb közepes és nehéz harckocsit és 300 könnyű, már akkor is elavult harckocsit tudtak kiállítani, a kellő létszámú gyalogsági alaklulatok pedig zömében kézi tűzfegyverek nélkül volt kénytelen a védelmi vonalak megerősítésébe kezdeni (két főnek jutott volna egy puska). A britek reményét a vadászrepülőgép gyártás felfutása adta: a [[Keith Park]] RAF-helyettes vezette ''11. Csoport (11 Group)'' alá (Délkelet-Anglia–Doveri-szoros) június végén már 200 db Spitfire és Hurricane volt beosztva (a RAF össz-mennyisége 600 db volt ekkor),<ref>Lásd Macksey 13–15. o.</ref> szemben a német 900 egymotoros vadászgéppel. Mindent összevetve a szárazföldi inváziónak komoly esélyei lettek volna. A 2000-es évek elején nyílvánosságra került információk szerint a britek [[szarvasmarha|szarvasmarhák]] elleni vírust is bevetettek volna (biológiai fegyver), így kiéheztetve a német csapatokat (és saját lakosságukat). Bevetésük és sikerük azonban kétséges.
A műveleti tervezésben azonban az [[Erich Raeder]] vezette ''Kriegsmarine'' teljesítőképességét jelentősen túlbecsülték. A [[július 10.]]–[[augusztus 11.]] között lezajlott [[Csatorna-csata]] ugyan részleges sikereket hozott (a britek nem indítottak el több konvojt a ''Csatornán''), de a brit flottaerőket a ''Kriegsmarine'' nem tudta szétzilálni (norvég pozícióikat azonban feladni kényszerültek). Kesselring [[július 5.|július 5-én]] megkezdte a britek déli légvédelmi reakcióinak felmérését, [[július 10.|10-én]] pedig indultak az első légitámadások. [[július 16.|Július 16-án]] [[Hitler]] magasabb riadókészültségi fokozatot rendelt el a térség csapatainak és [[augusztus 12.|augusztus 12-én]] megindította az [[Adlerangriff hadművelet]]et: első napját ''Adlertag''-nak, a „Sas napjának” nevezték el.<ref>Az ''Adlertag'' [[augusztus 13.|augusztus 13-ára]] lett halasztva, de aznap, 12-én többek között felszállt az ''Erprobungsgruppe 210'' egyik köteléke is és a [[Chain Home]]-i radarállomás négy antennáját rongálta meg, közülük hármat 6 óra múlva már üzemkésszé tettek a britek.</ref> A hadműveletben részt vett az ''[[Olasz Légihadtest]] (Corpo Aereo Italiano)'' is, azonban ez sem tudta biztosítani a második feltételt. A [[Hermann Göring]] vezette Luftwaffe-nek az első négy hétben hatékony támadássorozattal ugyan sikerült a brit légierő eszköz- és ellátásállományát szétrombolni Dél-Angliában. A RAF-nak mindössze annyi bevethető vadászrepülőgépe maradt, amit folyamatosan a levegőben tartottak, több váltás pilótával. Azonban a hírszerzői információk hibás kiértékelése miatt [[szeptember 7.|szeptember 7-étől]] a német légitámadások fő irányait a repülőterekről, hadiipari létesítményekről áthelyezték az angliai városokra. A négy hónapon keresztül tartó [[angliai csata]] német részről végül sikertelenül zárult, a nappali támadásokat kis létszámú éjszakai bevetések váltották fel. A RAF közben ismét megerősödött és a ''Seelöwe'' hadművelet második feltételének teljesítése is a messzi jövőbe mutatott.
A műveleti tervezők az egyre kedvezőtlenebb feltételekhez igazodva tovább gyűjtötték a partraszálláshoz szükséges inváziós flottát, ami sosem érte el a ''minimálisan szükséges'' mértéket. Ez a britek figyelmét sem kerülhette el, a flottacsoportosítások ellen is ádáz küzdelmet folytattak. Végül [[szeptember 17.|szeptember 17-én]] ''Hitler'' megbeszélésre hívta ''Göring''et és ''[[Gerd von Rundstedt|von Rundstedt]]''et és közölte velük, hogy a hadműveletet felfüggeszti. Göring ígéretet tett a RAF térdre kényszerítésére, azonban látván az egyre erősödő brit légvédelmet, [[október 13.|október 13-án]] ''Hitler'' [[1941]]-re, majd a [[december 18.|december 18-án]] kiadott ''21. Directivá''ban ''„határozatlan időre” elhalasztotta'' a hadművelet végrehajtását.
A hadművelet végrehajtásáról a háború végéig nem tettek le a németek, azonban a felvázolt feltételek megteremtésére egyre kevesebb lehetőségük volt [[1941]]-től, a [[Normandiai partraszállás|Overlord hadművelet]] pedig végképp megpecsételte a kivitelezés sorsát.
A [[Sandhurst-i Királyi Katonai Akadémia]] [[1974]]-ben szimulálta a hadműveletet, azzal a feltétellel, hogy a Luftwaffe a támadásig nem tudta volna kivívni a korlátlan légifölényt. A partraszállt és hídfőállást létesített német erőkkel a brit nemzeti gárda és a hadsereg vette volna fel a szárazföldi küzdelmet. A szimuláció szerint végül megadásra késztették volna őket, mert a [[Scapa Flow]]-ból kiinduló brit flotta és a RAF a csatornán a hadianyag szállítását ellehetlenítette volna, így a németek utánpótlásuktól megfosztva előbb-utóbb feladni kényszerültek volna állásaikat, vagy evakuációt kellett volna végrehajtaniuk. Az 1940 őszi német döntést tehát elméletben igazolták.
== Lábjegyzetek ==
<references/>
== Források ==
* John Keegan: ''A második világháború''. Európa Könyvkiadó, Budapest, 2003, 2008. 156–174. o. ISBN 978 963 07 8457 3
* Kenneth Macksey (szerk.): ''A végső győzelemig''. Hajja és Fiai Kiadó, Debrecen, 1998. 11–38. o. ISBN 963 9037 40 0
* John Frayn-Turner: ''Az angliai csata''. Hajja és Fiai Kiadó, Debrecen, 1998. ISBN 963 9037 74 5
=== Külső hivatkozások ===
* [http://www.pillboxesuk.co.uk British Invasion Defences]
* [http://www.bbc.co.uk/history/worldwars/wwtwo/invasion_ww2_02.shtml Dan Cruickshank: ''The German Threat to Britain in World War Two''] – bbc.co.uk
[[Kategória:Hadműveletek]]
[[en:Operation Sealion]]
[[ar:أسد البحر (عملية عسكرية)]]
[[bg:Операция Морски лъв]]
[[cs:Operace Seelöwe]]
[[da:Operation Seelöwe]]
[[de:Unternehmen Seelöwe]]
[[et:Seelöwe]]
[[es:Operación León Marino]]
[[eo:Operaco Seelöwe]]
[[fr:Opération Seelöwe]]
[[hr:Operacija Morski lav]]
[[id:Operasi Singa Laut]]
[[it:Operazione Seelöwe]]
[[he:מבצע ארי-הים]]
[[nl:Operatie Seelöwe]]
[[ja:アシカ作戦]]
[[no:Operasjon Sjøløve]]
[[pl:Operacja Lew Morski]]
[[pt:Operação Leão Marinho]]
[[ru:Операция «Морской лев»]]
[[sk:Operácia Seelöwe]]
[[sl:Operacija Morski lev]]
[[sr:Операција Морски лав]]
[[fi:Operaatio Seelöwe]]
[[sv:Operation Seelöwe]]
[[tr:Denizaslanı Harekâtı]]
[[uk:План «Зеельове»]]
[[zh:海獅計劃]]
| |||