„A mongolok titkos története” változatai közötti eltérés

[nem ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
GnawnBot (vitalap | szerkesztései)
a Bot: következő hozzáadása: ko:몽골비사
a elírások jav.
1. sor:
'''''A mongolok titkos története''''' a [[Mongólia|mongol]] [[irodalom]] egyik legelső műve. Ismeretlen szerző vetette papírra, valószínűleg [[Ögödej kán]] uralkodásának idején, valószínűleg eredetileg [[mongol írás]]sal, a mai klasszikus mongol nyelvi változatot kínai átírásból állították vissza, ugyanis a mongol Jüan-dinasztia bukása után a mű a kínai tolmács és fordítóiskolák "tananyagaként" szolgált, az eredeti szöveget, bár nem fordították le, kínai írásjegyekkel átírták, s mellé kínai magyarázatokat fűztek.
 
A mai klasszikus mongol nyelvi változatot kínai átírásból állították vissza, ugyanis a mongol Jüan-dinasztia bukása után a mű a kínai tolmács- és fordítóiskolák "tananyagaként" szolgált, az eredeti szöveget, bár nem fordították le, kínai írásjegyekkel átírták, s mellé kínai magyarázatokat fűztek.
Dzsingisz kán eredetétől Ögödej uralkodásának korai éveig öleli fel a mongol történelmet. Amellet, hogy számos irodalmi műfaj megtalálható benne (mese, vers, találóskérdés, népdal stb.) a legkorábbi hiteles történelmi dokumentum mind a mai napig.
A világ számos nyelvére lefordították, s a mongol irodalom világszerte legismertebb műve.
 
[[Dzsingisz kán]] eredetétől Ögödej uralkodásának korai éveigéveiig öleli fel a mongol történelmet. AmelletAmellett, hogy számos irodalmi műfaj megtalálható benne (mese, vers, találóskérdéstalálós kérdés, népdal stb.) a legkorábbi hiteles történelmi dokumentum mind a mai napig.
Számos későbbi krónika (pl. Altan Tobči) is alapdokumentumként kezelte, illetve emelt át bizonyos részeket, gyakran szinte változtatás nélkül, s egyes arab történetírók (Dzsuvaini, Rasid adDin) is mintegy szakirodalomként használták a mongolokról illetve Dzsingisz kánról szóló krónikáikhoz.
A világ számos nyelvére lefordították, s a mongol irodalom világszerte legismertebb műve.
 
Számos későbbi krónika (pl. Altan Tobči) is alapdokumentumként kezelte, illetve emelt át bizonyos részeket, gyakran szinte változtatás nélkül, s egyes arab történetírók (Dzsuvaini, Rasid adDinad-Din) is mintegy szakirodalomként használták a mongolokról, illetve Dzsingisz kánról szóló krónikáikhoz.
{{csonk-irodalom}}