„Frigyes württembergi király” változatai közötti eltérés

[[1800]]-ban a francia hadsereg megszállta Württemberget; az uralkodópár [[Bécs]]be menekült a francia csapatok elől. A herceg titkos tárgyalásokat kezdett a francia kormánnyal és szövetségre lépett vele. A [[Német-római Birodalom]] területi felosztásában szükségessé vált az újraszervezés a [[Rajna]] mentén egyre növekvő méretű francia megszállások miatt, így [[19031803]]. [[február 25.|február 25]]-én a mindenkori württembergi uralkodót választófejedelemmé emelték, Württemberg ezáltal egyike lett a császárválasztó államoknak. Szintén ebben az évben módosították az uralkodók jogköreit, lehetővé téve Frigyes választófejedelem számára az addigi szabad városok feletti felügyeletet, az egyház által uralt birtokok államosítását és az egykori külön államok, például Württemberg–Stuttgart teljes mértékű beolvasztását a választófejedelemségbe. Az uralkodó belügyminiszterével, Philipp Christian von Normann normann–ehrenfelsi gróffal (1756–1817) „Neuwürttemberg” néven új, központosítot államot hozott létre, melynek irányítását és kormányzatát [[Ellwangen]] városába tette át.