„Martin Bucer” változatai közötti eltérés
[nem ellenőrzött változat] | [nem ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
→Régi kiadások: belső link |
a →Élete |
||
6. sor:
==Élete==
Eredeti családi neve ''Butzer''. [[Ulrich Zwingli|Zwingli]] halála után, [[1531]]-től a reformáció [[svájc]]i ágának irányítója. [[15 (szám)|15]] [[év]]esen, [[1507]]-ben belépett a domonkos [[szerzetesrend|rendbe]]. [[1508]]-ban ismerkedett meg személyesen [[Martin Luther|Lutherrel]]. [[1517]]-től [[ógörög nyelv|görög]] és [[héber nyelv]]et, [[teológia|teológiát]], [[filozófia|filozófiát]] és [[retorika|retorikát]] tanult a [[heidelbergi egyetem]]en. Luther heidelbergi dispután hallott szavai, valamint Erasmus tanai megnyerték a reformáció ügyének, és [[1521]]-ben kilépett a rendből. Frigyes pfalzi [[választófejedelem]] udvari lelkésze lett. [[1522]]-ben Landstuhlban, Sickingen mellett volt lelkész, majd Weissenburgba került, ahonnan a [[speyer]]i [[püspök]] űzte el. Összeházasodott egy volt apácával, ezért [[1523]]-ban kiközösítették a [[katolikus egyház]]ból. [[1524|A következő évben]] mint [[strasbourg]]i [[protestantizmus|protestáns]] lelkész működött, és közvetíteni próbált a lutheri és a Zwingli-féle svájci irányzat között, amelyeknek középpontjában az úrvacsora állt. [[1528]]-ban a [[bern]]i, [[1529]]-ben a [[marburg]]i dispután Zwingli pártjára állt. W. Capito-val [[1530]]-ban megfogalmazta – az Augustanával szembenálló – Confessio Tetrapolitana szövegét, amely az első egységes protestáns egységformula volt. Részt vett az
V. Károly [[1549]]-ben – amikor az uralkodó rekatolizálta a várost – száműzte Strasbourgból. Cramer canterbury [[érsek]] meghívására [[Anglia|Angliába]] ment, ahol a cambridge-i egyetemen lett professzor. A nagy [[tudás]]sal párosuló szerénysége miatt igen nagy megbecsülésnek örvendett. Tanításait, gondolatait [[VI. Eduárd angol király|VI. Edward királynak]] ajánlotta. Rövid angliai tartózkodás után halt meg. Holttestét a cambridge-i főtemplomból [[I. Mária angol királynő|Tudor Mária]] eltávolíttatta és nyilvánosan megégettette, [[I. Erzsébet angol királynő|I. Erzsébet]] azonban emlékművet állítatott neki.
|