„Stuart Mária (színmű)” változatai közötti eltérés

[nem ellenőrzött változat][nem ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Forma sablon
typo, format, bővítettem a tartalmat a de:Maria Stuart (Drama) c. cikk alapján
1. sor:
{{forma}}
'''Stuart Mária''' [[Friedrich Schiller]] ötfelvonásos drámája, amelyet 1800. június 14-én a [[Weimar]] udvari színházában mutattak be. Schillert már 1783 óta foglalkoztatta a téma, de utána hosszú ideig félretette és csak 1799-ben kezdte el megírását.
 
== Szereplők ==
Fő szereplők:
*[[I. Mária skót királynő|Stuart Mária]] ([[Skócia]] királynője, angol fogságban)
 
*[[I. Erzsébet angol királynő|Erzsébet]] ([[Anglia]] királynője)
*STUART MÁRIA (SKÓCIA KIRÁLYNŐJE, ANGOL FOGSÉGBAN)
*ERZSÉBET (ANGLIA KIRÁLYNŐJE)
(ők a dráma középpontjai. Kettejük összeütközése adja a dráma cselekvését, a többi szereplő köréjük csoportosul, és közvetíti a konfliktust)
További szereplők:
*Robert Dudley (Leicester grófja)
*Georg Talbot (Shrewsbury grófja)
*Wilhelm Cecil (Burleigh bárója, főkincstárnokErzsébet főkincstárnoka és tanácsadója)
*Wilhelm Davison (angol államtitkár)
*Amias Paulet (lovag, Mária őrzője)
*Mortimer (azPaulet unokaöccse, az egyetlen kiképzelt személy a drámában)
*Aubespine gróf (francia követ)
*Hanna Kennedy (Mária dajkája)
*Melvil (Mária udvarmestere)
 
== Műfaj ==
A Drámadráma műfaja: Középpontosközéppontos (és konfliktusos) dráma, tragédia. Ez azt jelenti, hogy a drámának középponti szereplői vannak,. ésKettejük aösszeütközése többiadja szereplőa köréjükdráma csoportosulcselekvését, mivela csaktöbbi kettejükszereplő rangja,köréjük ereje,csoportosul és társadalmiközvetíti pozítciójaa alkalmas arra, hogy összeütközzenekkonfliktust. E-két fél akarata és érdeke a megbomlott világrendről ellentétes,. ezEz adja a dráma konfliktusát.
== A dráma cselekménye ==
1568-ban Stuart Mária a férje gyilkossága után Skóciából menekül Angliába. Azt reméli, hogy ott Erzsébet védelme alatt biztonságban lesz. Erzsébet azonban fenyegető veszedelmet lát Máriában mert neki van joga az angol trónra, amiért fogsába vitte. Őrzés alatt egy kastélyben élt. A dráma cselekménye 19 évvel azután és három nap Mária kivégzése előtt kezdődik.
 
A történet Angliában játszódik. Az angol uralkodónő ráadásul árulással vádolja, irnokai által tett vallomások alapján. Stuart Mária legendás szépsége természetesen itt is fontos szerepet kap, melyet Erzsébet is kiemel, sőt még irigységét is kimutatja vetélytársnője felé.
 
Mortimer, aki az egyik vigyázója Máriának, beleszeret fogjába és ígéretet tesz neki, hogy segít kiszabadulni. Ő támogat Máriát az angol trón megszerzésében is. Az államnpucsbanállampucsban Leicester is résztevett veszrészt, aki szenvedélyesen szereti Máriát, de nyíltan sosem mert fellépni Erzsébettel szenbenszemben. Miután a pártütés kudarcba fullad, elárulja Mortimert.
 
Közben (ahogyan a "legendában") Erzsébet és Mária találkozik. A skótok királynője megalázkodik, de Erzsébet arrogánsan megalázza. Ezután Mária nem tudja tűrtőztetni magát, és "fattyúkirálynőnek" nevezi nénjét.
 
Erzsébet az írnokok vallomása alapján sem akarja aláírni Mária halálos ítéletét, de udvara akaratávnakakaratának megfelelően végül szentesíti azt. Az iratot Davisnek adja, aki zöldfülű még az udvari politikában, és nem képes képviselni a királynő akaratát. (Erzsébet átadja az aláírt iratot, de nem fűz hozzá parancsot, csak némán hallgat). Davis az okirattal a kezében kétségbeesetten tanakodik, hogy mi tévő legyen. Végül az egyik gróf elveszi tőle az iratot, és továbbítja. Mária a kivégzésnél teljes mértékben a mártír szerepét tölti be,. mégMég megbocsát Erzsébetnek is, sőt, sikeres uralkodást kíván neki. Meggyónja bűneit hithű katolikus lévén az egyik pappá szentelt udvarnokának, és boldogan megy a vérpadra, tiszta lelkiismerettel.
 
Erzsébet mit sem tudva a kivégzésről, még egy próbát tesz, hogy elkerülje a "véres mártírölő" szerepét, és újra kínvallatja Mária irnokait. Azok végül megtörnek, és vallomásukban Mária ártatlanságát igazolják.(a A titkos jelekkel írt levelek egy összeesküvés részleteit tartalmazták. Ezeket hozták összefüggésbe Máriával ez alapján vádolták meg a skót királynőt árulással.) Erzsébet ezek hallatán vissza kéri a szentesített kivégzési tanusítványt Davistöl, de ő megrettenve közli a királynővel, hogy nincs nála és Máriát már délben kivégezték. Ezután Erzsébet megbűnteti a vétkeseket, és mossa kezeit Mária halálának ügyében. A tragédia véget ér.
a drámai alaphelyzet és szerkezet - a dráma cselekménye:
 
== Interpretáció ==
A drámával schillerSchiller a skót királynőnek, Stuart Máriának állít emléket. A költőt megihlette a az uralkodó kalandos élete, és rendkívüli egyénisége is, és a. hősnőtHősnőt látta benne. Schiller korában veszélyesnek számított egy ilyen lázadás gondolatával átszőtt dráma megírása. Ráadásul a karakterek jelleméből adódóan az olvasó szimpátiáját egyértelműen a pártütők és Mária nyerik el, mivel erkölcsileg az uralkodó hatalom felett állnak.
A történet Angliában játszódik, ahol Mária Erzsébet fogságába kerül, miután elűzték Skóciából. Az angol uralkodónő ráadásul árulással vádolja, irnokai által tett vallomások alapján.
Stuart Mária legendás szépsége természetesen itt is fontos szerepet kap, melyet Erzsébet is kiemel, sőt még irigységét is kimutatja vetélytársnője felé.
Mortimer, aki az egyik vigyázója Máriának, beleszeret fogjába és ígéretett tesz neki, hogy segít kiszabadulni, éa támogatja az Angol trón megszerzésében is.
Az államnpucsban Leicester is részte vesz, aki szenvedélyesen szereti Máriát, de nyíltan sosem mert fellépni Erzsébettel szenben. Miután a pártütés kudarcba fullad, elárulja Mortimert.
Közben(ahogyan a "legendában") Erzsébet és Mária találkozik. A skótok királynője megalázkodik, de Erzsébet arrogánsan megalázza. Ezután Mária nem tudja tűrtőztetni magát, és "fattyúkirálynőnek" nevezi nénjét.
Erzsébet az írnokok vallomása alapján sem akarja aláírni Mária halálos ítéletét, de udvara akaratávnak megfelelően végül szentesíti azt. Az iratot Davisnek adja, aki zöldfülű még az udvari politikában, és nem képes képviselni a királynő akaratát.(Erzsébet átadja az aláírt iratot, de nem fűz hozzá parancsot, csak némán hallgat). Davis az okirattal a kezében kétségbeesetten tanakodik, hogy mi tévő legyen. Végül az egyik gróf elveszi tőle az iratot, és továbbítja. Mária a kivégzésnél teljes mértékben a mártír szerepét tölti be, még megbocsát Erzsébetnek is,sőt, sikeres uralkodást kíván neki. Meggyónja bűneit hithű katolikus lévén az egyik pappá szentelt udvarnokának, és boldogan megy a vérpadra, tiszta lelkiismerettel.
Erzsébet mit sem tudva a kivégzésről, még egy próbát tesz, hogy elkerülje a "véres mártírölő" szerepét, és újra kínvallatja Mária irnokait.Azok végül megtörnek, és vallomásukban Mária ártatlanságát igazolják.(a titkos jelekkel írt levelek egy összeesküvés részleteit tartalmazták.Ezeket hozták összefüggésbe Máriával ez alapján vádolták meg a skót királynőt árulással.)Erzsébet ezek hallatán vissza kéri a szentesített kivégzési tanusítványt Davistöl, de ő megrettenve közli a királynővel, hogy nincs nála és Máriát már délben kivégezték.
Ezután Erzsébet megbűnteti a vétkeseket, és mossa kezeit Mária halálának ügyében.
A tragédia véget ér.
==Forrás==
Ez a cikk az Erópa könyvkiadó: "Schiller Drámák" - című kötete alapján készült.
 
== Forrás ==
*Ez a cikk az Erópa könyvkiadó: "Schiller Drámák" - című kötete alapján készült.
*[[:de:Maria Stuart (Drama)|A német nyelvű Wikipedia szócikke]]
{{Portál|Németország|-}}