„Lávafolyás” változatai közötti eltérés

A '''lávafolyás''' vagy lávaömlés az a folyamat, melynek során az illóanyagoktól megszabadult [[magma]], azaz a [[láva]] a felszínre kerül. Napjainkban a lávaömlések – az [[óceánközépi hátságok]] hasadékvölgyeit leszámítva – elsősorban a [[Hawaii-típusú kitörés|Hawaii-szigetek]]en, [[Izland]]on és az [[Etna|Etnán]] gyakoriak. AzA történelem során feljegyzett legnagyobb lávaömlés [[1783]]-ban következett be, amikor az izlandi [[Laki]] kitörése volt: a vulkánból több, mint 14  km³ bazaltotbazalt öntöttömlött ki, és mintegy 40  km-re jutott távolságbael. A földtörténet során azonbanennél jóval nagyobb kitörésekrekitörések is akadt példavoltak: a [[Columbia folyórólfolyó]]ról elnevezett, [[miocén|középső-miocén]] bazaltvidéken a '''Roza''' nevű lávaömlés-sorozat mindössze egy hét alatt 1500  km³ anyagot produkált. AAz hasonlóképpenígy képződött lávamezőket '''platóbazaltoknak[[platóbazalt]]oknak''' nevezik.; Ilyenekilyenek például a [[Dekkán-fennsík]] (a [[kréta]]-[[paleocén]] határon képződött), az [[Etiópiai-magasföld]] (a [[tercier]]ben keletkezett), és [[Közép-Szibéria]] ([[mezozoikum|kora-mezozoikumban mezozoós]]) képződött),bazaltjai stb.

A központi kitörések ([[kráter]]enből keresztülkifolyó) lávafolyásai jóval kisebbek. Az [[Etna]] például [[1535]] óta kevesebb, mint 4  km³ lávát adott, és legnagyobb lávaömlése nemsem haladtavolt megtöbb a 0,5  km³-tnél.

* az effúziós ráta (a [[láva]] utánpótlásának, illetve kiáramlásának intenzitása)

* a [[magma]] (láva) fizikai tulajdonságai (nyomása, sűrűsége, viszkozitása, vegyi összetétele).

A bazaltlávák a platóvidékek elsődleges építőkövei. A [[bazalt]]os összetételű [[magma]] zöme lávafolyásként kerül a felszínre, a vulkánkitörésvulkán pedigkitörése általában csendes lefutású. A bazaltos összetételű [[láva]] hígan folyó anyaga elágazó, lebenyes szerkezetű lávafolyásokkéntlávafolyásokban mozog, mintázata pedig általában megegyezik a befedett [[domborzat]]éval, amelyet befed.