„Sőtér István” változatai közötti eltérés

[nem ellenőrzött változat][nem ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a →‎Élete: Időközben lett ENS szócikk...
2. sor:
 
==Élete==
Apja, nagybátyja az I. világháborúban meghalt, anyja és nagyaanyja nevelte. Középiskoláit a [[Dugonics András Piarista Gimnázium (Szeged)|szegedi piarista gimnáziumban]] végezte. [[1931]]-[[1935]] között a budapesti Eötvös Kollégium tagja, francia–magyar–német szakon. [[1935]]-[[1936]] között a [[párizs]]i [[École Normale Supérieure]] ösztöndíjasa. [[1936]]-ban az Eötvös Kollégium francia előadója és könyvtárosa. [[1936]]- [[1939]] között a budapesti Egyetemi Könyvtár tisztviselője; [[1939]]-[[1945]] között közgazdasági pályán működött (a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara előadója, majd meghívásra a Magyar Gyáriparosok Országos Szövetségének titkára). [[1945]]-ben a Teleki Pál Tudományos Intézet tanára, majd [[1946]]. [[augusztus 1.|augusztus 1-jétől]] a Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium X. főosztályának helyettes vezetője, [[1947]]. [[június 1.|június 1-jétől]] vezetője. [[1948]]-[[1952]] között a szegedi egyetem tanára, [[1952]]-től az [[1960]]-as évek végéig az [[Eötvös Loránd Tudományegyetem]] tanszékvezető egyetemi tanára, [[1953]]-[[1956]], [[1963]]-[[1966]] között rektora. [[1956]]-ban oktatásügyiminiszter helyettes. [[1957]]-[[1983]] között, nyugállományba vonulásáig az [[MTA]] Irodalomtörténeti Intézetének igazgatója. [[1960]]-[[1969]] között a [[Magyar PEN Club]] elnöke, [[1970]]-[[1973]] között az International Comparative Literature Association (AILC) elnöke, a Sorbonnet. doktora, a francia Ordre des Arts et des Lettres kitüntetettje. Írói és tudósi pályája párhuzamosan alakult, bár [[1949]]-[[1960]] között szépíróként egyetlen torzótól eltekintve a hallgatást vállalta. Íróként a Válaszban, esszéistaként a Magyar Szemlében és a Nouvelle Revue de Hongrie-ben szerepelt. A Magyarok című folyóirat közölte Júdás c. drámáját [[1947]]-ben. 1. a Színművészeti Főiskola végzős növendékei játszották az Ódry Színpadon, hangjátékként a Rádiószínpad sugározta, majd a Veszprémi Petőfi Színház vitte színre [[1985]]. [[március 22.|március 22-én]]. Fordította [[Hemingway]], [[Emily Brontë]], [[Graham Greene]], [[Thyde Monnier]] regényeit.
 
==Díjai==