„Koronakisülés” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a →Pozitív és negatív koronakisülés: bőv., link |
→Keletkezése, előállítása: bővítés: zavarok frekvenciája |
||
14. sor:
A nagyfeszültségű [[távvezeték]]ek koronakisülése természetes, de nemkívánatos jelenség, mert energiaveszteséget okoz és az alkatrészeket is rongálja. Ez ellen például az elektródaként viselkedő alkatrész alakjának módosításával védekeznek (például ún. „koronagyűrű”-vel).
A koronakisülés hatását a nagyfeszültségű távvezetékek létesítésének már a korai időszakában felismerték, és ezek tervezésénél figyelembe vették, mivel a kisülésből fakadó veszteség volt a megvalósítás elsődleges korlátja. A mai napig ez jelenti a 300 kV alatti vezetékeknél a korlátozó tényezőt. A 300 kV és 800 kV közötti távvezetékek működésével az elektromágneses zavarok csökkentése vált meghatározó céllá. A 800 kV fölötti feszültségek esetén a hallható hang csökkentése a fő szempont a másik két paraméter előtt. A veszteséget 1 km-es vezetékszakaszra vetítve szokták megadni. A veszteség jó időben általában elhanyagolható, de rossz idő esetén akár több száz kilowatt is lehet kilométerenként!
Az elektromágneses zavar frekvenciaspektruma az 1 [[Hz]]-től a 10 MHz-es tartományig terjed.
A keletkező hallható hang frekvenciája a vonal váltakozó áramának megfelelő frekvenciától kezdődően (Európában 50 Hz) egészen az [[ultrahang]]okig terjed.
<ref>Electric Power Generation Transmission and Distribution</ref>
Napjainkban a távvezetékeken kívül leggyakrabban [[repülőgép]]ek szárnyvégein látható koronakisülés.
| |||