„Móra Ferenc Gimnázium” változatai közötti eltérés

[nem ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
nem írjuk nagybetűvel, hogy "a Város", különösen ha csak Kiskunfélegyházáról van szó...
aNincs szerkesztési összefoglaló
1. sor:
[[Kép:PIC 0294.JPG|300px|bélyegkép|]]
[[Kiskunfélegyháza]] legrégibb és legismertebb oktatási intézménye a [[Móra Ferenc]]ről elnevezett gimnázium. A város újratelepítése után 54 évvel, 1809-ben alapították. 1809 novemberében négy osztályban indult el a tanítás. Alapításában több helybéli vezető érdekelt volt, mellettük már akkor is nagy számban voltak a vidéki tanulók, különösen az Árva megyei lengyelek. 1825-ig két világi professzor oktatott, megindult a létszámnövekedés. A reformkorban az anyanyelv és a matematika oktatását részesítették előnyben. Az 1883-ban kiadott oktatási törvény rendezte a gimnázium viszonyait. Igazi fejlődésnek Holló László ([[Holló László]] festőművész édesapja) igazgatósága alatt indult, aki a gimnázium főgimnáziummá fejlesztését tűzte ki célul. A város lakosságának növekedése, a polgárosodás, műveltségi igények miatt e címet 1891-től viselhette minisztériumi engedély alapján Városi Katolikus Főgimnázium névvel. Innentől kezdve a régi iskolaépület szűknek bizonyult. A jelenlegi épület 1896-ban épült egy katonai istálló helyén, annak tégláinak felhasználásával [[Alpár Ignác]] tervei alapján eklektikus stílusban. Az avatóünnepséget felvették az országos milleniumi ünnepségek listájára. Az avatóra az akkor még fiatal gimnazista, Móra Ferenc írt verset. A román megszállás alatt az épület megrongálódott, csak 1921/22-es tanévben vált ismét rendszeressé az oktatás. Ekkor felvette Szent László nevét. 1944-ben katonai kórház működött itt, a legkorszerűbb pedagógiai módszekkel történő tanítást immár a másik épületben tartották. 1954 és 1972 között teret kaptak a kísérleti törekvések. E korban vezették be az 5+1 rendszert, az őszi termelőmunkát, munkaversenyt és nyelvtagozatot. 1978-ban haladta meg először az érettségizők száma a százat. A 80-as évek végén új épületrész került átadásra, ahol biológiai labor létesült. 1990-től fokozatosan emelkedett a tanulók létszáma. 1994-ben indult a hatosztályos képzés, az iskola egyik pillére. 2000-ben Milleniumi Parkot adtak át fekete obeliszkkel és dísznövényekkel. 2004-ben ötösztályos speciális nyelvi képzés indult a már meglévő emelt óraszámú nyelvi tagozatok mellett.
 
A '''Móra Ferenc Gimnázium''' [[Kiskunfélegyháza]] legrégibb és legismertebb oktatási intézménye a [[Móra Ferenc]]ről elnevezett gimnázium. A város újratelepítése után 54 évvel, 1809-ben alapították. 1809 novemberében négy osztályban indult el a tanítás. Alapításában több helybéli vezető érdekelt volt, mellettük már akkor is nagy számban voltak a vidéki tanulók, különösen az [[Árva megyeimegye]]i lengyelek. 1825-ig két világi professzor oktatott, megindult a létszámnövekedés. A reformkorban az anyanyelv és a matematika oktatását részesítették előnyben. Az 1883-ban kiadott oktatási törvény rendezte a gimnázium viszonyait. Igazi fejlődésnek Holló László ([[Holló László]] festőművész édesapja) igazgatósága alatt indult, aki a gimnázium főgimnáziummá fejlesztését tűzte ki célul. A város lakosságának növekedése, a polgárosodás, műveltségi igények miatt e címet [[1891]]-től viselhette minisztériumi engedély alapján Városi Katolikus Főgimnázium névvel. Innentől kezdve a régi iskolaépület szűknek bizonyult. A jelenlegi épület 1896-ban épült egy katonai istálló helyén, annak tégláinak felhasználásával [[Alpár Ignác]] tervei alapján eklektikus stílusban. Az avatóünnepséget felvették az országos milleniumi ünnepségek listájára. Az avatóra az akkor még fiatal gimnazista, Móra Ferenc írt verset. A román megszállás alatt az épület megrongálódott, csak 1921/22-es tanévben vált ismét rendszeressé az oktatás. Ekkor felvette Szent László nevét. 1944-ben katonai kórház működött itt, a legkorszerűbb pedagógiai módszekkel történő tanítást immár a másik épületben tartották. 1954 és 1972 között teret kaptak a kísérleti törekvések. E korban vezették be az 5+1 rendszert, az őszi termelőmunkát, munkaversenyt és nyelvtagozatot. 1978-ban haladta meg először az érettségizők száma a százat. A 80-as évek végén új épületrész került átadásra, ahol biológiai labor létesült. 1990-től fokozatosan emelkedett a tanulók létszáma. 1994-ben indult a hatosztályos képzés, az iskola egyik pillére. 2000-ben Milleniumi Parkot adtak át fekete obeliszkkel és dísznövényekkel. 2004-ben ötösztályos speciális nyelvi képzés indult a már meglévő emelt óraszámú nyelvi tagozatok mellett.
Az intézmény első emeletén egykori diákjainak, köztük Szántó Piroskának és Holló Lászlónak a festményei láthatók.
 
A jelenlegi épület [[1896]]-ban épült egy katonai istálló helyén, annak tégláinak felhasználásával [[Alpár Ignác]] tervei alapján [[eklektikus stílus]]ban. Az avatóünnepséget felvették az országos milleniumi ünnepségek listájára. Az avatóra az akkor még fiatal gimnazista [[Móra Ferenc]] írt verset. A román megszállás alatt az épület megrongálódott, csak 1921/22-es tanévben vált ismét rendszeressé az oktatás. Ekkor felvette [[Szent László]] nevét. 1944-ben katonai kórház működött itt, a legkorszerűbb pedagógiai módszekkel történő tanítást immár a másik épületben tartották.
 
1954 és 1972 között teret kaptak a kísérleti törekvések. E korban vezették be az 5+1 rendszert, az őszi termelőmunkát, munkaversenyt és nyelvtagozatot. 1978-ban haladta meg először az érettségizők száma a százat. A 80-as évek végén új épületrész került átadásra, ahol biológiai labor létesült. 1990-től fokozatosan emelkedett a tanulók létszáma. 1994-ben indult a hatosztályos képzés, az iskola egyik pillére. 2000-ben Millenniumi Parkot adtak át fekete obeliszkkel és dísznövényekkel. 2004-ben ötosztályos speciális nyelvi képzés indult a már meglévő emelt óraszámú nyelvi tagozatok mellett.
 
Az intézmény első emeletén egykori diákjainak, köztük [[Szántó Piroska|Szántó Piroskának]] és Holló Lászlónak a festményei láthatókláthatóak.
 
{{csonk-oktatás}}
[[kategória:Kiskunfélegyháza]]