„Láprét” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Nincs szerkesztési összefoglaló |
|||
38. sor:
==Egyéb jellemzői==
* Kaszálás nélkül a szukcesszió előrehaladásával [[láperdő]]vé alakulhat. A virágos növények mellett gyakori rajta a [[moha]].
* Mindig nedvességkedvelő és az anaerob viszonyokat elviselő növények jellemzőek rá.
==A láp fogalma==
A '''természet védelméről szóló törvény lápra vonatkozó definíciója''' egyaránt lápnak tekinti és a törvény erejénél fogva védeni rendeli azon tartósan [[víz]] által befolyásolt természeti területeket, amelyeken lápi jellegű [[élővilág]] figyelhető meg, és (ettől függetlenül) azokat is, amelyeken a talajban változatos kifejlődésű [[tőzeg]] van. Ezen védettségi fogalomhoz védett élőlények kimutatott jelenléte nem feltétel. Ennek egyik szakmai oka az, hogy a lápos jellegű területeken éppen a tőzegképződési folyamatok kapcsán olyan apró [[ízeltlábú]]akból álló élőlényközösség van jelen, amelyek között különleges ma még kevéssé ismert biológiájú élőlények (atkák, collembolák, apró rovarok) élnek, amelyek megőrzése [[biodiverzitás]]i szempontból rendkívül fontos, de amelyek [[faj]] szintű védelme önmagában értelmetlen és gyakorlati szempontból lehetetlen lenne. Ezek között nagy számban lehetnek még a [[tudomány]] számára is ismeretlen fajok.
Fontos felhívni a figyelmet arra, hogy az említett [[törvény (jogszabály)|törvény]]i definíció és az élővilág-védelem szempontjából releváns egyes szaktudományok (különösen a [[növénycönológia]] és a [[talajtan]]) szóhasználata bár átfedő, de sem ezzel sem egymással nem teljesen azonos. '''Növénytársulástani értelemben''' nagyon sokféle életközösség tekinthető lápnak (többek között sokféle forrásláp, tőzegmohás sík lápok és semlyéktársulások, láprétek, rétlápok, dagadólápok, a kékperjés vagy kiszáradó láprétek, különféle láperdők és lápcserjések stb.).
'''Talajtani értelemben''' a lápi vagy lápos jelleg mindkét előző fogalomtól eltér némileg, hiszen ez esetben a vízbőség révén kialakuló [[anaerob]] (oxigénszegény) viszonyok következtében a növényi törmelékek részlegesen lebomlott állapota (tőzeg, vagy tőzeg jellegű szervesanyag felhalmozódás) a döntő szempont.
'''Élővilág-védelmi szakmai szempontból''' valamennyi természetes vagy természetközeli állapotú élőhely (természeti terület) szigorú megóvása indokolt, lényegében függetlenül annak jellegétől és jogszabályi minősítésétől. A természet-védelméről szóló törvény láp definíciója azonban, fentiekkel ellentétben teljesen egyértelmű.
==A lápok helyzete hazánkban==
A lápok még a nagy lecsapolások előtti időszakban is hazánk területének mindössze 1,1%-át tették ki. Az európai kontinensen az egykori kb. 495 ezer négyzetkilométernyi lápvidék néhány évtized alatt 187 ezer négyzetkilométerre zsugorodott. Ez az európai átlagban is hatalmas (mintegy 62%-os veszteség) hazánkban még drámaibb arányokat mutat, hiszen hazánk lápterületeinek több mint 97%-a odaveszett.
==A lápok ökológiai jelentősége==
A lápok az egyéb vizes élőhelyektől (például a mocsaraktól) főként abban különböznek, hogy bennük az elhalt növényi anyagok nem bomlanak le, hanem tőzeget képezve felhalmozódnak így szenet vonnak ki a biogeokémiai ciklusokból. Ennek ökológiai jelentősége azért óriási, mert a légkörből kivont szén-dioxid a legfontosabb üvegházhatású gáz, ami [[Föld]]ünk klímájának alakulásában meghatározó. A tőzegképződés a szénképződés első lépése. A lápok ezen ökológiailag rendkívül fontos tulajdonsága azáltal valósul meg, hogy a lápok vízszintje (természetes állapotában) nagyfokú állandóságot mutat és a víz felszíne alatt oxigéntől elzárt (ún. anaerob) viszonyokat teremt. A láp a lápi élővilágot és ezt a speciális lápi élőhelyet együttesen jelenti, hiszen ezek egymástól elválasztva nem képesek fennmaradni, egységes ökoszisztémát képeznek. A tőzeg porózus szerkezete és kémiai tulajdonságai révén nemcsak szén-rezervoár, hanem duzzadóképessége folytán nagyon sok vizet is képes megkötni, így meghatározó szerepe van a vízviszonyok szabályozásában és a csapadékvíz továbbözönlését megakadályozó ún. [[víz-retenció]]ban. Ezen víz-retencióhoz járul hozzá a lápi növényzet, különösen a lápokra jellemző nagymennyiségű [[moha]] is. Az életközösségek víz-retenciójának szabályozásban betöltött ökológiai jelentősége akkor válik nyilvánvalóvá, amikor a letarolt erdők következtében lezúduló árvizekre, majd az ár gyors levonulása utáni nyári aszályra gondolunk. Ezeknek az egész társadalomra gyakorolt hatását és gazdasági jelentőségét talán szükségtelen részletezni.
==A lápok élővilág-védelmi jelentősége==
A lápok élővilág-védelmi jelentőséget azonban nemcsak ökológiai szerepük, hanem döntően a biológiai sokféleség megőrzésében való jelentőségük adja. A láp élővilág-védelmi és növénytársulástani értelemben egyaránt nagyon tág gyűjtőfogalomként fogható fel. A fentiekben összefoglalt közös jellemző tulajdonságok mellett az egyes lápok fajkészletükben és habitusukban is nagyon sokfélék lehetnek. Ez az élőhelyi sokféleség és térbeli heterogenitás számos kis helyen előforduló ritka, különleges [[élőlény]] fennmaradását biztosítja. A lápok állatvilága számos még a tudomány előtt is ismeretlen apró élőlényt foglal magába. A lápok élővilágában sok esetben fedeztek fel olyan fajokat, amelyek régmúlt idők, máshol már kihalt tanui, ilyenek például hazánkban a lápokhoz kötődő ún. jégkori reliktumfajok, amelyek csak a speciális lápi körülmények között maradhattak fenn. A kis foltokban hosszú ideig elzártan megőrződő populációkban fajképződési folyamatok is történnek, ennek folyamán bennszülött lokális fajok, ún. [[endemizmus]]ok alakulnak ki. Ezen reliktum és endemikus fajok megőrzése gyakran egy egészen kis lápfolt megmaradásán múlik, hiszen esetleg a világon sehol máshol nem fordulnak elő.
==A lápok tudományos jelentősége==
A lápok tudományos jelentőségét az ökológiai és élővilág-védelmi értékükön felül, még további fontos szempontok is növelik. A tőzegképződéssel összefüggésben a lápok nemcsak saját élővilágukról hordoznak [[információ]]t, hanem a születésüket követő földtörténeti és kultúrtörténeti tényekről, korszakokról is árulkodnak. A lápok időrendi rétegekben megőrzik (fosszilizálják) a tágabb környékükről behulló virágporszemeket, növényi és állati maradványokat, vagy a történeti korokban a lápba menekült emberek nyomait és tárgyait is. A tőzegrétegekben sok ezer évre visszamenőleg megőrzött „feljegyzések” kiolvasása olyan tudományos információkat ad számunkra, amelyek semmilyen más módszerrel nem szerezhetők meg. Ezért is fontos, hogy ezek a „[[könyvtár]]ak” ne semmisüljenek meg még a tudományos feldolgozásukat megelőzően.
==Ajánlott irodalom==
*[1.] Bándi, Gy. (szerk.) (2001): Környezetvédelmi jogesetek és a szakértői tevékenység (Környezetvédelmi Kiskönyvtár 10.) – KJK-Kerszöv Jogi és Üzleti Kiadó Kft., Budapest
*[2.] Borhidi, A, Sánta, A. (szerk.) (1999): Vörös könyv Magyarország növénytársulásairól 1.-2. – A KöM Természetvédelmi Hivatalának tanulmánykötetei 6., Természetbúvár Alapítvány Kiadó, Budapest
*[3.] Chichilnisky, G. (1996): The Economic value of Earth’s resources – Trends in Ecology and Evolution, 11: 135-140.
*[4.] Costanza, R., Segurea, O., Martinez-Alier, J., (1996): Getting down to Earth: Practical Applications of Ecological Economics – Island Press, Washington, D.C.
*[5.] Costanza, R., d’Arge, R., de Groot, R., Farber, S. (1997): The value of the word’s ecosystem services and natural capital. – Nature, 387:253-260.
*[6.] Degen Á., Gáyer GY., Scheffer J. (1923): Magyar láptanulmányok. Magyar Botanikai Lapok 22: 1–116.
*[7.] Dömsödi J. (1988): Lápképződés, lápmegsemmisülés. – MTA Földrajztudományi Kutató Intézet, Budapest.
*[8.] Érdiné Szekeres Rozália (szerk.) (2002): Nemzeti Ökológiai Hálózat 3 – Lápok – KöM Természetvédelmi Hivatala)
*[9.] Faragó, T. Kerényi, A. (2003): Nemzetközi együttműködés az éghajlatváltozás veszélyének, az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentésére – Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium, Debreceni Egyetem, Budapest-Debrecen
*[10.] Fekete, G., Molnár, Zs., Horváth, F. (szerk.) (1997): Nemzeti Biodiverzitás-monitorozó Rendszer II. A magyarországi élőhelyek leírása, határozója és a Nemzeti Élőhely-osztályozási Rendszer – MTM, Budapest.
*[11.] Kerekes, S., Szlávik, J. (1999): A környezeti menedzsment közgazdasági eszközei (2., javított kiadás) Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, Budapest
*[12.] Lájer K. (1998): Bevezetés a magyarországi lápok vegetáció-ökológiájába. Tilia 6: 84–238.
*[13.] Margóczi, K. (1998): Természetvédelmi biológia – egyetemi tankönyv, JATEPress, Szeged.
*[14.] Marx György (1993): Napfény, üvegház, éghajlat – Fizikai Szemle 1993/4: 132-139.
*[15.] Mendelsohn, R. (2001): Economic value of biodiversity, measurements of In: Encyclopedia of Biodiversity, Volume 2. pp. 285-304.
*[16.] Molnár, Zs., Horváth, F., Litkey, Zs., Walkovszky, A. (1997): A Duna-Tisza közi kőrises égerlápok története és mai állapota – Természetvédelmi Közlemények 5-6. Magyar Biológiai Társaság, Budapest.
*[17.] Pataki, Gy., Takács-Sánta, A. (szerk.): Természet és gazdaság, Ökológiai közgazdaságtan szöveggyűjtemény – Typotex Kiadó, Budapest
*[18.] Standovár, T., Primack, R.B. (2001): A természetvédelmi biológia alapjai – egyetemi tankönyv, Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest
*[19.] Vida Gábor (1995): Diverzitási stratégia és koevolúció a bioszférában – Természet Világa 1995/I. különszám: 51-56
*[20.] Zólyomi B. (1936): Tízezer év története virágporszemekben. Természettudományi Közlöny 68: 504–516.
==Források==
| |||