„Űrséta” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a Bot: következő módosítása: pt:Atividade extraveicular |
korr, kieg., elírás jav., átfogalmazás, link |
||
1. sor:
[[Fájl:WhiteEarthLimb.ws.jpg|jobbra|bélyegkép|250px|Edward White űrséta közben (Gemini-4)]]
Az '''űrséta''' ''(EVA, Extra-Vehicular Activity)'' a legáltalánosabb megfogalmazásban az [[űrhajó]]n kívüli, [[világűr]]ben végzett munka. Emellett azonban több értelmezése is létezik, amely elsősorban a korai űrhajók felépítésében rejlik. ▼
A szovjet/orosz megközelítésben azt nevezik űrsétának, ha az űrhajós teste kikerül a vákuumba. Az amerikaiak már azt is űrhajón kívüli tevékenységnek nevezik, ha az űrhajós teste részben az űrhajón kívül van (legalább a fejének kell vákuumban lenni).▼
▲Az '''űrséta''' ''(''angol rövidítéssel:'' EVA, Extra-Vehicular Activity)'' a legáltalánosabb megfogalmazásban az [[űrhajó]]n
Az űrsétát több műveletre is használják gyűjtőnéven. Ilyen speciális művelet még a [[holdséta]], vagy a ''felállva végzett űrhajón kívüli tevékenység (SEVA'' – Stand-up EVA). Előbbinél az űrhajós nemcsak az űrhajón kívül tevékenykedett, hanem egy másik égitest, a [[Hold]] felszínén. A SEVA keretében pedig az űrhajós csak kiemelkedik (legalább nyakig) űrhajója egyik külső nyílásán, ahonnan megfigyelést végezhet, vagy segíti, figyelemmel kíséri kinn dolgozó társa tevékenységét. ▼
▲Emellett azonban több értelmezése is létezik, amely elsősorban a korai űrhajók felépítésében rejlik. A szovjet/orosz megközelítésben azt nevezik űrsétának, ha az űrhajós teste kikerül a
Az űrséták attól függően is több csoportba oszthatók, hogy van-e fizikai kapcsolat az űrsétát végző űrhajós és az űrhajója között. Így megkülönböztetünk bekötött űrsétát, amelynél köldökzsinór köti az űrhajóst az űrhajóhoz, illetve bekötetlen tevékenységet. A bekötetlen tevékenységnél az űrhajós űrruhájának, vagy más csatlakoztatott eszköznek kell a létfenntartó berendezéseket magában foglalnia, a köldökzsinóros megoldásnál pedig az űrhajó életfenntartó rendszerére csatlakozik az űrsétát végző személy. A bekötetlen űrséta esetén is két speciális változat különböztethető meg, a már említett holdséta, amikor egy másik égitest felszínén mozgott/mozog az űrhajós, illetve, amikor valamilyen manőverező egység (rakétaszék) segítségével változtat pozícióján.▼
▲Az
▲Az űrséták attól függően is több csoportba oszthatók, hogy van-e fizikai kapcsolat az űrsétát végző űrhajós és az űrhajója között. Így megkülönböztetünk bekötött űrsétát, amelynél köldökzsinór köti az űrhajóst az űrhajóhoz, illetve bekötetlen tevékenységet. A bekötetlen tevékenységnél az űrhajós űrruhájának
==Történet==
11 ⟶ 13 sor:
*Az első űrsétára [[1965]]. [[március 18.|március 18-án]] került sor a [[Voszhod-2]] küldetésen. [[Alekszej Leonov]] szovjet űrhajós 12 percet töltött az űrben.
*Az első, több űrhajóssal végzett űrsétára [[1969]]. [[január 16.|január 16-án]] került sor, amikor Jevgenyij Hrunov és Alekszej Jeliszejev a Szojuz 4 és 5 között szállt át a világűrön keresztül.
*Az első ''holdséta'' – amely az első bekötetlen űrséta is volt egyben –, [[1969]]. [[július 21.|július 21-én]] zajlott le, amikor [[Neil Armstrong]], az [[Apollo-11]] parancsnoka kilépett a holdfelszínre az ''Eagle'' nevű
*A leghosszabb holdsétát az Apollo 17 repülésen hajtotta végre Gene Cernan parancsnok 1972. december 12–13-án 7 óra 36 perc 56 másodperc hosszan.
19 ⟶ 21 sor:
[[Fájl:Astronaut-EVA.jpg|bélyegkép|jobbra|Bruce McCandless űrhajós az első bekötetlen űrsétán]]
*Az első, nyílt űrben végzett bekötetlen űrsétát Bruce McCandless végezte el [[1984]]. [[február 7.|február 7-én]], a [[Challenger űrrepülőgép|Challenger]] [[űrrepülőgép]] STS-41 jelű repülésén. Az űrséta 5 óra 55 percig tartott.
*A világ első űrsétát tett női űrhajósa [[Szvetlana Szavickaja]] lett [[1984]]. [[július 25.|július 25-én]], amikor a [[Szaljut-7]] [[űrállomás]] fedélzetéről lépett ki az űrbe
*Az első európai űrséta Jean-Loup Chrétien nevéhez fűződik, aki [[1988]]. [[december 9.|december 9-én]] lépett ki a [[Mir]] űrállomás fedélzetéről az űrbe.
*A leghosszabb űrsétát James Voss és Susan Helms hajtotta végre a űrrepülőgépről [[2001]]. [[március 11.|március 11-én]], amikor az [[STS-102]] expedíció keretében a Leonardo szállítómodul számára a dokkolómodult készítették elő.
2006 szeptemberéig összesen 158 űrhajós – köztük 8 nő – tett űrsétát.
==Veszélyek==
Az űrséták során a
[[Fájl:Sts114 033.jpg|bélyegkép|250px|jobbra|Steve Robinson űrsétán a Canadarm robotkar végén]]
Az űrhajózás története során egyetlenegyszer fordult elő, hogy kilyukadt egy űrhajós ruhája. Az Atlantis űrrepülőgép STS-37 jelű küldetésén 1991 áprilisában az egyik űrséta során az egyik űrhajós kesztyűjét szúrta át egy apró huzaldarab. Az űrhajós szerencséjére a sérülést okozó tárgy bennmaradt a lyukban és csak utólag, az űrsétát követően fedezték fel a problémát. Az űrhajós nevét nem hozták nyilvánosságra, de az vagy Jerry L. Ross, vagy Jay Apt volt.▼
▲Egy másik veszélyforrás, ha a műveletek során az [[űrhajó]] külső felületének, vagy valamely kiálló résznek ütközve kilyukad az [[űrruha]]. Ez az űrruha robbanásszerű kihermetizálódásához és az űrhajós rendkívül gyors halálához vezethet. Az űrhajózás eddigi története során egyetlenegyszer fordult elő, hogy kilyukadt egy űrhajós ruhája. Az Atlantis űrrepülőgép [[STS-37]] jelű küldetésén 1991 áprilisában az egyik űrséta során az egyik űrhajós kesztyűjét szúrta át egy apró huzaldarab. Az űrhajós szerencséjére a sérülést okozó tárgy bennmaradt a lyukban és csak utólag, az űrsétát követően fedezték fel a problémát. Az űrhajós nevét nem hozták nyilvánosságra, de az vagy Jerry L. Ross, vagy Jay Apt volt.
A harmadik veszélyforrást az jelenti, ha az űrhajós elsodródik az űrhajótól. Ezt a köldökzsinór megakadályozhatja, ám, ha az elszakad, egyben az életfunkciókhoz szükséges anyagok (oxigén, hűtővíz) ellátása is megszűnik, kihermetizálódás történhet, amely mindenképpen az űrhajós halálához vezethet. ▼
▲A harmadik veszélyforrást az jelenti, ha az űrhajós elsodródik az űrhajótól. Ezt a köldökzsinór megakadályozhatja, ám, ha az elszakad, egyben az életfunkciókhoz szükséges anyagok (oxigén, hűtővíz) ellátása is megszűnik, kihermetizálódás történhet, amely mindenképpen az űrhajós halálához
Veszélyforrásként jelölik meg a szakemberek azt a tényt is, hogy a Földön semmilyen formában nem modellezhetőek hűen az űrbeli körülmények. Az űrbeli mozgás, munka sokkal nehezebb, mint azt az ember várná és ez váratlan szituációkhoz vezethet. A korai űrsétáknál [[Alekszej Leonov]] például csak többszöri kísérletre tudott visszabújni felfúvódott űrruhája miatt a légzsilipbe, de az amerikai űrhajósok is kis híján életüket vesztették a mozgásuk korlátozódása miatt. Ezekre a veszélyekre egyre felkészültebbek az űrszervezetek, sok technikát találtak a gyakorlásra (például speciális, vízzel teli medencében gyakorolnak az űrhajósok), de pontosan megfelelő körülményeket idelenn nem lehet teremteni, így bármikor érheti váratlan helyzet az űrséták résztvevőit.
Komoly veszélyt jelent az űrsétát végző űrhajósra a folyamatosan jelen lévő [[kozmikus sugárzás
==Külső hivatkozások==
| |||