„Pereked” változatai közötti eltérés
| [nem ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
30. sor:
[[1333]]-ban papja 20, [[1335]]-ben 10 báni pápai tizedet fizetett.
A település története
Az államalapítás korában fontos hely volt, Szent István király adományozta a Pécsváradi Bencés Apátságnak, így először a Pécsváradi Apátság 1015-ös alapítólevelében az apátság birtokához tartozó jobbágyközségként említik a település nevét.
Temploma a török hódításig plébániaközpont volt, Pereked ekkor hiteles eljárásra szóló megbízással rendelkezett, ami abban az időben igen nagy elismerésnek számított.
1543-ban Péccsel és Pécsváraddal együtt elfoglalták a törökök.
A falu a török hódoltság alatt is folyamatosan lakott magyar falu volt, a török adójegyzékben 10 adózó portával szerepelt, s a falunak kb. 200 lakosa volt ekkor. A 150 éves török uralom alatt temploma elpusztult.
A XVIII. század elején a török hódoltság megszűnése után a szomszédos községekkel együtt a berkesdi plébániához csatolták.
A török előrenyomulást tulajdonképpen átvészelte, de tájszervező szerepkörét lassanként Berkesd vette át. Ekkor mindössze 9 jobbágycsalád élt a településen, mindnyájan földművesek.
A XVIII. század közepén már 28 házban 28 család lakta a falut. Noha a XVIII. század második felében megjelentek itt a német anyanyelvű családok is, népességének többsége azóta is magyar.
A következő században 1829-ben 455-re nőtt a lakosság létszáma, ekkor már iskolája, tanítója is volt a falunak. A történelem későbbi szakaszaiban jelentősebb szerepet már nem töltött be.
A "Tanácsrendszer időszakában "Berkesd Községi Közös Tanács"-hoz tartozó települések egyike volt, majd a rendszerváltást követően 2000-ig Szilággyal, Ellenddel és Berkesddel alkotott körjegyzőséget.
2000-től Bogáddal és Romonyával közös körjegyzőséget alkot, Romonya székhellyel.
== Nevezetességei ==
| |||