„Szikrakisülés” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
6. sor:
Ha a [[negatív]] és [[pozitív]] [[elektromos]] [[töltés]]ek elég közel kerülnek <ref>[http://vili.pmmf.hu/jegyzet/elektrom/emt_1_20.htm PTE PMMK jegyzet]</ref> egymáshoz, a két töltés között [[vonzás]] alakul ki. Ilyenkor hirtelen egy (vagy több) [[elektromos ív]] jelenik meg. A '''szikrakisülés''' kialakulását azzal magyarázhatjuk, hogy a nagy [[térerősség]] hatására néhány semleges gázrészecskéből egy-egy ionpár képződik, azaz a [[gáz]] ionizálódik. A keletkezett [[pozitív]] ionok a [[gáz]]ban a [[katód]] felé, a [[negatív]] ionok az [[anód]] felé gyorsulnak. Mozgásuk közben semleges részecskékkel ütközve további ionok keletkezését váltják ki. Az így kialakuló [[láncreakció]]ban a töltéshordozók száma rohamosan növekszik, és rövid idő alatt jelentős mennyiségű [[töltés]] halad át a gázon.
A kisülés következtében a felhalmozott töltések mennyisége, és az általuk létrehozott térerősség csökken. Ennek következtében az ionok kevésbé gyorsulnak, így nem jön létre további [[ionizáció]]. Ezzel párhuzamosan egyre több pozitív és negatív ion semlegesíti egymást. Ezt az ionizációval ellentétes folyamatot rekombinációnak nevezzük. A térerősség csökkenése és a rekombináció végül a szikrakisülés megszűnéséhez vezet.
A szikrakisülésben a nagy [[sebesség]]ű részecskék miatt a gáz [[belső energiája]] megnő, a gáz felmelegszik. A hőmérséklet hirtelen emelkedése a gáz gyors tágulásával jár együtt. Ez okozza a szikrázáskor hallható sercegő hangot, de így jön létre a [[villám]]lást kísérő [[mennydörgés]] is. A nagy energiájú részecskék széles [[frekvencia]]sávban [[elektromágneses hullám]]okat bocsátanak ki (köztünk látható és [[Ultraibolya sugárzás|UV]] [[fény]]t).
 
=== Képekben ===