„Földrajzi köznév” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Új oldal, tartalma: „A '''földrajzi köznév''' a magyar nyelv földrajzi neveinek helyesírásában használt nyelvészeti fogalom. A több el…”
 
Alcím + hiba a mátrixban
1. sor:
A '''földrajzi köznév''' a [[magyar nyelv]] [[földrajzi név|földrajzi neveinek]] [[magyar helyesírás|helyesírásában]] használt nyelvészeti fogalom. A több elemre bontható földrajzi név azon utótagja, amely az adott földrajzinév-alakulat [[domborzat]]i ''(hegy, völgy, félsziget),'' [[vízrajz]]i ''(patak, tó, gázló, csurgó),'' [[földtan]]i-[[talajtan]]i ''(szikes, kőtenger, homokpuszta),'' [[növényföldrajz|növény-]] ''(rét, makkos, tőserdő)'' vagy [[állatföldrajz]]i jellegét ''(baglyos, rókalyuk, bíbicjárás)'' ragadja meg, esetleg [[emberföldrajz]]i szempontú, többnyire múltbéli funkcióját írja le ''(irtás, baromjárás, itató, határárok).''
 
== A földrajzi köznevek helyesírási sajátosságai ==
Az [[Akadémiai Kiadó]] gondozásában, [[Fábián Pál]], [[Földi Ervin]] és [[Hőnyi Ede]] szerkesztésében 1998-ban megjelent, ''[[A földrajzi nevek helyesírása]]'' című kiadvány egyes pontjai részletesen ismertetik a földrajzi köznévi utótagok helyesírását. Ezekre a pontokra szögletes zárójelek közé zárt utalószámokkal hivatkozunk a szócikk szövegében. Az említett kiadvány 4.315. sorszámú függeléke tartalmazza a leggyakoribb, kötőjellel kapcsolandó több száz földrajzi köznév és tájnyelvi változataik listáját.
 
A kis kezdőbetűvel írandó földrajzi köznevet az előtte álló taghoz mindig kötőjellel kapcsoljuk ''(Szár-hegy, Velencei-tó, Szentbékkállai-kőtenger, Alpári-rét, Abaligeti-rókalyuk, Bábolnai-határárok).'' Ez az elv olyan esetekben is érvényesül, amikor a közszói helyesírás szerint az alakulatot morfológiai szempontból összetételnek vagy jelzős szerkezetnek tekinthetjük, azaz ''fehér tó,'' de földrajzi névként ''Fehér-tó; keszthelyi hegység,'' de ''keszthelyiKeszthelyi-hegység; kőhegy,'' de ''Kő-hegy.'' [2.61., 3.8.–3.9.] A földrajzi köznévi utótag csak azokban az esetekben íródik külön, amikor a földrajzi név is különírt szavakból áll, például ''Pap tava hegy,'' és nem ''*Pap tava-hegy; Sárbogárd előtti rétek,'' és nem ''*Sárbogárd előtti-rétek.'' [3.20.] Amennyiben egy földrajzi köznév többes számú, határozóragos vagy ''-s'' képzős alakjában fordul elő egy földrajzi névben, a fenti szabályok ezekben az esetekben is érvényesülnek, azaz ''Fülöp-szigetek, Iványi-szurdokra, Szívós-kopolyás'' stb. [4.314.]
 
Amennyiben egy földrajzi köznév önmagában, előtag nélkül alkot önálló földrajzi nevet, nagybetűvel írandó: ''Rét, Baglyos, Csurgó.'' Az ilyen alakulat kötőjel nélkül írandó összetételnek minősül még abban az esetben is, ha egyébként második tagja önmagában is földrajzi köznév: azaz ''Tőserdő,'' és nem ''*Tős-erdő; Rókalyuk,'' és nem ''*Róka-lyuk.'' [2.62.]