„Moábi nyelv” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
ELVe (vitalap | szerkesztései) |
ELVe (vitalap | szerkesztései) |
||
36. sor:
==A moábi nyelv jellegzetességei==
A moábi nyelv nagyfokú hasonlóságot mutat a [[Bibliai héber nyelv|bibliai héberrel]], attól való eltérései
===Ortográfia===
A moábi írás legfőbb jellegzetessége a [[magánhangzóbetűk]] szinte teljes hiánya. (A [[kvadrát írás]]ban meglévő [[végbetűk]] az [[óhéber írás]]ból eleve hiányoznak.)
A fennmaradt szövegek jellegzetessége a szóelválasztó pont és a nagyobb egységeket elválasztó szóközi vonal jelenléte. A szavak írása a sorok végén folyamatos, ami nem fér ki, átkerül a következő sor elejére.<ref>Ez szinte minden sorvégen megfigyelhető.</ref>
===Mássalhangzók===
A mássalhangzók kiejtése valószínűleg a hébernek megfelelően történhetett, ez a szókészletbeli egyezések és a vonatkozó bibliai szövegrész (2 Királyok 3:4-27) alapján nagy biztonsággal állítható. A [[begadkefat]]ok kiejtése még minden bizonnyal plozív (''b, g, d, k, p, t''), mivel a spirantizáció (''β (v), γ, δ, χ (ch), φ (f), θ'') csak későbbi fejlemény (a hébernél a babiloni fogság utántól számítható). A kettőzésekről azonban nem tájékoztat a szöveg.
===Magánhangzók===
A szövegek vokalizációja erősen kérdéses, a magánhangzóbetűk hiánya pedig méginkább megnehezít mindenféle rekonstrukciót, ugyanakkor itt is feltételezhető a bibliai héberhez való hasonlóság, mindenképpen számolhatunk a szokásos sémi ''ă/ā-i/ī-u/ū'' hármassal, valamint feltételezhető az ''e/ē, o/ō'' megléte is. Nem adatolható azonban a héberben és és arámban nagy szerepet játszó [[svá]] (ə) és azok [[allofón]]jainak (<sup>ă, ĕ, ŏ</sup>) megléte.
Nem tudható, létezett-e az arabból ismert hármas esetvégződésrendszer (''-u, -a, -i'', az alany-, tárgy- és függő esetekre), mely a héberben csak nyomokban maradt fenn.
Szintén nem adatolható a szegoláták megléte: ''melek'' vagy ''mal(a)k(u) király''.<ref>(e-kötőhangzóval feloldott mássalhangzótorlódás, majd visszamenőleges hasonulás: *malk > *malek > melek)</ref>
A fennmaradt szövegek vokalizációjára tett kísérletek tehát igen tág határok között mozognak. Alábbiakban két példa két eltérő megközelítésű rendszerre. Az első a bibliai hébernek megfelelő, míg a második a feltételezett korabeli nyugati sémi nyelvállapot rekontsrukciója szerinti:<ref>Az átírás fonetikus, az ''ă'' rövid ''á''-t jelez, a svá (ə) kiejtése ''e'' és '' ''ö'' közötti félhang.</ref>
#<sup>1</sup>Ănók Mésă ben Kəmós[melek], melek Móáb, hădd<sup>2</sup>íbóní. | Ăbí melek ăl Móáb sălsín sátt, văănók málăk<sup>3</sup>tí ăchăr ăbí | váăăsz hăbbámăt zót liKəmós bəQorchá | bəme[s]ă [Mé]<sup>4</sup>să, kí hissíăní mikkól hămmălkín wəkí herăní bəkol szónáj |
#<sup>1</sup>Ănăku Mesă bin Kámós[măl(ă)k], măl(ă)k Moáb, hădd<sup>2</sup>íbání. | Ăbí mal(a)ku ăl Moáb sălsán sátt, văănăku mălăk<sup>3</sup>tí ăchăru ăbí | văăăsz hăbbámăt zót liKámós biQárchá | bime[s]ă [Me]<sup>4</sup>să, kí hissíăní mikkul hămmăl(ă)kán wăkí hirăní bikul szánáj |
===Szókészlet===
===Névszók===
| |||