„Újvároska” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Nmate (vitalap | szerkesztései)
+ kép
bővítés
1. sor:
{{Szlovák település infobox
[[Kép:Estacao de trem em Leopoldov.jpg|260px|thumb|lipótvári vasútállomás]]'''Újvároska''' (más néven néha ''Lipótvár'', [[szlovák nyelv|szlovákul]] ''Leopoldov'', korábban csehül ''Městěčko'' / ''Leopold Mestičko'',[[német nyelv|németül]] ''Leopoldstadt'') város a mai [[Szlovákia|Szlovákiában]] a [[Nagyszombati kerület]]ben a [[Galgóci járás]]ban.
|név = Újvároska
|helyi név = Leopoldov
|kép = Estacao de trem em Leopoldov.jpg
|képméret =
|képaláírás = A vasútállomás épülete.
|címer =
|zászló =
|mottó =
|becenév =
|kerület = Nagyszombati
|járás = Galgóci
|turisztikai régió = Alsó-Vágmente
|rang = város
|kerületei =
|első írásos említés = 1664
|polgármester = Dr. Milan Gavorník
|irányítószám = 920 41
|körzethívószám = 033
|népsűrűség = 726
|népsűrűség forrás =
|tengerszint feletti magasság = 142
|terület = 5,65
|szélességi fok = 48
|szélességi ívperc = 26
|szélességi ívmásodperc = 40
|hosszúsági fok = 17
|hosszúsági ívperc = 45
|hosszúsági ívmásodperc = 50
|szöveg pozíciója =
|weboldal = www.leopoldov.sk
}}
[[Kép:Estacao de trem em Leopoldov.jpg|260px|thumb|lipótvári vasútállomás]]'''Újvároska''' (más néven néha ''Lipótvár'', [[szlovák nyelv|szlovákul]] ''Leopoldov'', korábban csehül ''Městěčko'' / ''Leopold Mestičko'',[[német nyelv|németül]] ''Leopoldstadt'') város a mai [[Szlovákia|Szlovákiában]] a [[Nagyszombati kerület]]ben a [[Galgóci járás]]ban.
 
==Fekvése==
[[Galgóc]]tól 4 km-re északnyugatra fekszik.
 
==Története==
Különböző neveinek egy részét a mellette fekvő ''Lipótvár'' erődről kapta.
A település régi nevét a mellette fekvő ''"Lipótvár"'' erődről kapta, mellyel története is szorosan összefügg. A vár keletkezése a [[17. század]] második felének súlyos katonai helyzetével kapcsolatos, mely sürgős intézkedéseket követelt [[I. Lipót]] császártól, hogy az egyre növekvő török terjeszkedést megállítsa és megvédje a falvakat a török pusztításaitól. A császár és a haditanács új, korszerű erődítmény építését határozta el azon a területen, melyet a kincstár [[galgóc]]i nemesektől vásárolt meg. Az építést a császár megbízásából [[Léva]] parancsnoka Louis De Souches generális irányította, a vár első parancsnokául pedig Johann N. Rith ezredest De Souches egyik tisztjét nevezte ki. Lipótvár 3000 ember megfeszített munkájával mindössze öt év alatt [[1665]] és [[1669]] között épült fel és ezzel Közép-Európa akkori legmodernebb és egyik legszilárdabb erődítménye jött létre. A várnak hadi szerepe azonban később mégsem a török ellen, hanem a kuruc háborúk során volt. Az 1848-49-es szabadságharc idején a magyarok kezére került, de [[1849]]. [[február 2]]-án őrsége kapitulált a túlerőben lévő császári csapatok előtt. Ezután komoly császári erők állomásoztak benne. Később jelentősége megszűnt és a [[19. század]] második felében előbb katonai raktárként szolgált, majd [[1855]]-ben a Bach-rendszer börtönné építtette át és a mai napig is börtönként működik.
 
A vár építésével egyidejűleg a császár döntött egy a közelében építendő, a nevét viselő város megalapításáról is. Ennek felépítéséhez két korábbi falu, Veresvár és Újfalu területét használták fel. Az építés 1665-ben kezdődött, első lakói bajor és morva kézművesek voltak, akik a vár építésénél dolgoztak. A település magyarul az Újvároska, latinul a ''"Neistadtad penes Praesidium Leopoldopolienes"'' nevet kapta. Lakói szolgálataikért számos kiváltságban részesültek, melyeket a császár [[1712]]-ben megerősített. A kiváltságokat később vámmentességgel, valamint vásár és hetipiac tartási joggal bővítették. Az első országos vásárt [[1713]]. [[január 17]]-én tartották. A [[17. század]]tól a város többször szenvedett árvíz és tűzvész pusztításaitól. Az első nagyobb tűzvészt [[1683]]-ban szenvedte el a település, amikor Henrich Kielmansegg lipótvári kapitány gyújttatta fel katonáival, hogy az ne kerüljön a Bécs ellen vonuló török sereg kezére. Ebben megsemmisült a jezsuiták [[1671]]-ben épített temploma is. [[1693]]-ban helyette új katolikus templom épült, amely [[1813]]-ban az árvízben szenvedett súlyos károkat. A következő csapás [[1848]]-ban érte a várost, amikor a vár helyőrsége Hurban szabadcsapatai előtt gyújtotta fel azt. A város plébániáját [[1775]]-ben alapították, anyakönyveit [[1739]]-től vezetik. A Pozsony-Trencsén vasútvonal megépülése után a város jelentősége ismét megnőtt.
 
Fényes Elek szerint ''"Ujvároska (Leopold Mestitsko), Nyitra m. tót m.v. Leopoldvár mellett: 397 kath. lak. Kath. paroch. templom, sok urasági épületekkel, majorsággal és téglavetõvel. F. u. gróf Erdõdy Józsefné. Ut. p. Galgócz."'' <ref>{{Fényes}}</ref>
 
Nyitra vármegye monográfiája szerint ''"Ujvároska, tót község a Vág jobb partján, 577 r. kath. lakossal. Posta, táviró és vasuti állomása Lipótvár. A község 1664-ben II. Lipót alatt keletkezett és a lipótvári vár épitése körül alkalmazott munkások voltak első lakói. A községházán máig is őrzik azokat a szabadalmi leveleket, melyek Ujvároskát a mezővárosok, lakóit pedig a szabad polgárok közé emelik. Ez időből maradt fenna a község piaczán álló és 1669. évszámmal ellátott emlékoszlop is. Kath. temploma 1710-ben épült. Kegyura a gróf Erdődy-család. A község 1848-ban sokat szenvedett a közeli Lipótvár körüli harczok miatt, sőt ez alkalommal az egész falu porrá égett."'' <ref>{{Borovszky}} Nyitra vármegye.</ref>
 
[[1910]]-ben 1881, többségben magyar lakosa volt, jelentős szlovák kisebbséggel. A [[trianoni békeszerződés]]ig [[Nyitra vármegye]] [[Galgóci járás]]ához tartozott.
 
[[2001]]-ben 3999 lakosából 3939 szlovák volt.
 
==Nevezetességei==
*A várostól keletre található Lipótvár erődítménye, mely Palma Nouva olasz hadmérnök tervei alapján 1665 és 1669 között épült. A hat olaszbástyával megerősített vár korának egyik legkorszerűbb erődítménye volt. 1855-ben börtönné építették át és mai is akként szolgál.
*Loyolai Szent Ignác tiszteletére szentelt római katolikus temploma [[1693]]-ban épült a korábbi, 1671-ben épített és 1683-ban leégett jezsuita templom helyett. [[1728]]-ban tűzvész pusztította, de [[1803]]-ban újjáépítették. [[1813]]-ban a Vág árvize nagy károkat okozott benne. [[1848]]-ban a tornya égett le, amikor Lipótvár magyar helyőrsége felgyújtotta a várost. [[1863]]-ban új tornyot építettek hozzá.
*A templom előtt álló rokokó Mária-oszlop [[18. század]]i.
*A Vágon átívelő kőhidat a várral egyidőben 1665 és 1669 között építették.
*A három méter magas reneszánsz szégyenoszlop [[1678]]-ban készült. Itt hajtották végre a városi tanács által kiszabott kisebb büntetéseket.
 
==Külső hivatkozások==
*[http://www.leopoldov.sk/ Hivatalos oldal]
*[http://www.e-obce.sk/obec/leopoldov/leopoldov.html E-obce.sk]
*[http://www.obce.info/?make=mapa&id=4002&obec=2486&pl=obcesk Községinfó]
*[http://mapy.zoznam.sk/index.pl?zoom=6&pos_x=-522062&pos_y=-1252160&size=full&lang=sk&sipka=1&name=Leopoldov%2C%20Hlohovec Újvároska Szlovákia térképén]
 
==Jegyzetek==
<references/>
 
{{Galgóci járás}}