„Chorin Ferenc (politikus)” változatai közötti eltérés

Unokája volt [[Chorin Áron]] aradi hírneves [[Rabbi|főrabbinak]]. Jogi tanulmányait részint külföldön, részint Budapesten végezte, és az ügyvédi oklevél megszerzése után Aradon telepedett le, ahol az ellenzék megbízásából az „Alföld” című politikai napilapot szerkesztette, s ügyvédi gyakorlatot is folytatott. Mint a balközép hívét [[1867]]-ben képviselőnek választották meg, és mint ilyen élénken részt vett a Ház tárgyalásaiban, főleg az igazságügyi kérdéseknél; tagja volt az ipartörvény és a bűnvádi eljárás ideiglenes szabályozása tárgyában kiküldött bizottságoknak. [[1872]]-től megszakításokkal [[balközép]], [[szabadelvű párt]]i, [[mérsékelt ellenzék]]i, majd [[1884]]-től ismét szabadelvű párti országgyűlésii képviselő. [[1875]]-[[1881]] között az [[arad]]i, [[1881]]-ben pedig a [[baksa]]i kerület választotta meg, majd az [[aranyosmeggyes]]i kerületet képviselte. [[1884]]-től elnöke volt a mentelmi bizottságnak. [[1899]]-ben újfent kilépett, majd a [[Széll-kormány]] megalakulásakor visszatért a szabadelvű frakcióba. Később a főrendiházi örökös tagjává nevezték ki Chorint, aki ekkor már kikeresztelkedett.

[[File:Chorin Ferenc sírja.jpg|bélyegkép|jobbra|250px|Chorin Ferenc sírja [[Budapest]]en. [[Kerepesi temető]]: 26/1-1-14. [[Horvay János]] alkotása.]]

 

==Források==