„France Prešeren” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Hladnikm (vitalap | szerkesztései)
Nincs szerkesztési összefoglaló
aNincs szerkesztési összefoglaló
1. sor:
'''France Prešeren''' ([[ Vrba na Gorenjskem]], [[1800]]. [[december 3.]] - [[Kranj]], [[1849]]. [[február 8.]]) [[szlovén]] költő és jogász. A szlovén irodalom egyik legnagyobb költőjének tartják. Egyik legfontosabb alkotása a [[Zdravljica]] (Pohárköszöntő, [[1844]]), mely a [[Szlovénia himnusza]] lett.
==Életpályája==
[[Fájl:preseren_arckep.jpg|thumb|200px|right|[['''France Prešeren]]''']]A paraszti származású Prešerent papi pályára szánták, ám ő, a [[Ljubljana |ljubljanai]] gimnázium elvégzése után a [[Bécs |bécsi]] jogikarra iratkozott be. Első verseit is itt írta, melyeket a [[nyelvész]] és [[cenzor]] [[Jernej Kopitar]] nem fogadott lelkesedéssel. Diploma után visszatért Ljubljanába, ahol ügyvédként dolgozott.
Irodalmi szövetségese az a [[Matija Čop]] volt (1797-1835), aki haláláig (a [[Száva |Szávába]] fulladt) tanácsokkal látta őt el a [[romantika |romantikus]] kibontakozás útján. Múzsája egy gazdag kereskedő leánya, Julija Primic, akit eltiltottak a költőtől. Neki szentelte - többek között - a Sonetni venec ([[szonett |Szonett koszorú]], [[1834]]) és a Gazele ([[gazel |Gázelék]], 1834) című köteteit.
A [[Kranjska čbelica]] (Krajnai méhecske, [[1830]]-[[1848]]) hat alkalommal megjelent [[almanach |almanachjának]] egyik legfontosabb, a szlovén nemzeti eposznak tekinthető [[Krst pri Savici]] (Keresztelő a Savicánál, [[1836]]) szerzője.