„France Prešeren” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [nem ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
aNincs szerkesztési összefoglaló |
Nincs szerkesztési összefoglaló |
||
2. sor:
==Életpályája==
[[Fájl:preseren_arckep.jpg|thumb|200px|right|'''France Prešeren''']]A paraszti származású Prešerent papi pályára szánták, ám ő, a [[Ljubljana |ljubljanai]] gimnázium elvégzése után a [[Bécs |bécsi]] jogikarra iratkozott be. Első verseit is itt írta, melyeket a [[nyelvész]] és [[cenzor]] [[Jernej Kopitar]] nem fogadott lelkesedéssel. Diploma után visszatért Ljubljanába, ahol ügyvédként dolgozott.
Irodalmi szövetségese az a [[Matija Čop]] volt (1797-1835), aki haláláig (a [[Száva |Szávába]] fulladt) tanácsokkal látta őt el a [[romantika |romantikus]] kibontakozás útján. Múzsája egy gazdag kereskedő leánya, Julija Primic, akit eltiltottak a költőtől. Neki szentelte - többek között - a Sonetni venec ([[szonett |Szonett koszorú]], [[1834]]) és a Gazele ([[
A [[Kranjska čbelica]] (Krajnai méhecske, [[1830]]-[[1848]]) hat alkalommal megjelent [[almanach |almanachjának]] egyik legfontosabb, a szlovén nemzeti eposznak tekinthető [[Krst pri Savici]] (Keresztelő a Savicánál, [[1836]]) szerzője.
A már 1844-ben megírt Zdravljicáját csak az [[1848]]-as márciusi forradalmi hullám után tudta kiadni a [[Bleiweis]]-féle [[Novice]] (Hírek) című lapban. Élete végén Kranjba húzódott vissza.
| |||