„Endívia” változatai közötti eltérés

Vékony, finom [[gyökér|gyökerei]] függőlegesen, oldalra alig elágazva haladnak lefelé akár a 130-160  cm-es mélységig. A gyökérnyakból induló [[tőlevél|tőlevelek]] alakja és színe fajtától függően igen különböző lehet. Lehetnek szétterülők vagy alkothatnak fejet, a levélnyél és az erezet húsos, a levéllemez lehet keskeny vagy széles, kerek, kopasz vagy fehéren csíkozott, hullámos, szeldelt vagy karéjozott, széle fodrozott vagy csipkézett. Színük a zöld különböző árnyalataitól a sárgán és a vörösön keresztül a barnáig terjed. A kemény mag[[szár]] a tőlevélrózsából későn fejlődik ki, nyárra 80-100  cm magasságot ér el. [[Virág]]ai kékek vagy rózsaszínek, hímnősek, öntermékenyülésre képesek; a fészkek a [[szár]]végeken és a levélhónaljakon fejlődnek, a fészekpikkelyek két sorban állnak. [[Termés]]e kaszat, 2-3  mm hosszú és mintegy 1  mm vastag.

A szabadföldön termesztett endívia 100 grammja a következő mennyiségeket tartalmazza: [[kalória]]érték 14 kJ; 0,83% [[szénhidrát]], 1,35% [[fehérje]]; 12 &nbsp;mg [[vitamin#C|C-vitamin]], 1,0 &nbsp;mg [[karotin]], 0,02 &nbsp;mg [[B1-vitamin]], 0,15 &nbsp;mg [[B2-vitamin]], 0,4 &nbsp;mg [[P-vitamin]]; 20,0 &nbsp;mg [[kalcium]], 70,0 &nbsp;mg [[foszfor]], 1,0 &nbsp;mg [[vas]].<ref>[http://www.farmit.hu/rde/xbcr/farmit/images/AF-0806-TERBE.pdf Dr. Terbe István: Nagyobb figyelmet érdemelnének a salátafélék]</ref>