„III. Amenhotep emlékszkarabeuszai” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
→Külső hivatkozások: megszűnt ez az oldal :((( |
Bot: <references /> cseréje {{források}}-ra |
||
2. sor:
[[III. Amenhotep]] [[Ókori Egyiptom|egyiptomi]] [[fáraó]] uralkodása alatt számos [[szkarabeusz]] készült, melyek felirata a fáraó valamely tettének állít emléket. Ilyen emlékszkarabeuszok több közel-keleti lelőhelyen is előkerültek, [[Szíria|Szíriától]] egészen [[Szudán]]ig, a világ múzeumaiban több mint kétszázat őriznek belőlük.
A szkarabeuszok nagy részének anyaga kékre vagy zöldre festett [[szteatit]]. Hosszuk 4,7 és 11
# az ún. „oroszlánvadászat-szkarabeuszok”, ezekből 123 maradt fenn;
# az ún. „házasság-szkarabeuszok”, ezekből 56-ot találtak;
12. sor:
===Oroszlánvadászat===
Az oroszlánvadászattal foglalkozó szkarabeuszok a fáraó erejét és bátorságát hangsúlyozzák: feliratuk arról számol be, hogy Amenhotep uralkodásánal első tíz évében hány oroszlánt terített le saját nyilaival (102-t, egyes feliratokon 110-et). Ezek szövege a legrövidebb (7 sor), átlagos méretük 7,7
===Házasság===
A házasság-szkarabeuszok tulajdonképpen nem magának a házasságkötésnek állítanak emléket, és dátum sem szerepel rajtuk, hanem a király főfelesége, [[Tije]] nevét és származását jegyzik fel: a fáraó neve és címe után következik a királynéé, majd az, hogy ''„az ő apja neve [[Juja]], az anyja neve [[Tuja (XVIII. dinasztia)|Tuja]]; felesége ő a hatalmas királynak, akinek birodalmának déli határa Karoinál, északi határa [[Naharin]]nál van.”'' A királyné szüleinek említése és az, hogy országa határait a királynéval kapcsolatban említik, mutatja Tije jelentőségét. A szkarabeuszok szövege 9-10 sor, átlagos hosszuk 8,5
===Tó===
A tóval foglalkozó szkarabeuszok felirata annak állít emléket, hogy a fáraó uralkodása 11. évében egy tavat ásatott Tije királyné számára. Ezeken szintén a fáraó címei, valamint a királyné címe és származása áll, ezt követi a szöveg a 3700×700 könyök méretű tóról, ami Tije városában, Dzsaruhában készült, és megnyitásán a királyi pár személyesen vett részt. Amenhotep és Tije az ''Aton-tjehen'' (Ragyogó Napkorong) nevű hajón hajóztak a tavon; ez a név, ami később a fáraó egyik jelzője lett, itt jelenik meg először. A tóval kapcsolatos szkarabeuszok szövegében mutatkozik a legnagyobb variáció, de ezek csak kisebb, a szöveg tartalmát nem befolyásoló eltérések. A szöveg hossza 11 sor, a szkarabeuszok átlagos hossza 8,4
===Bikavadászat===
A bikavadászattal kapcsolatos szkarabeuszok szövege a leghosszabb. A hieroglifák arról számolnak be, hogy uralkodása 2. évében Amenhotep katonái és hivatalnokai kíséretében Setep vidékére (valószínűleg a Vádi el-Natrún környéke) utazott ''Haemmaat'' („Felragyog/Megjelenik az igazságban”) nevű hajóján, majd harci kocsiján a vad bikákra támadt, akiket előzőleg mély árokkal kerítettek el, és lemészárolta őket. Első nap 56 bikát ejtett el, négy nappal később pedig 40-et. A vadászat nemcsak a fáraók egyik kedvenc időtöltése volt, hanem jelképezte azt is, hogy az uralkodó legyőzi a káosz erőit; ebből a szempontból egyenértékű volt a csatatéren aratott győzelemmel. Ennek a szövegnek az elején is felsorolják a fáraó címeit és megemlítik Tije királynét. Ezek közt a szkarabeuszok közt található az egyetlen olyan példány, amelyiknek hátára tulajdonképpen nem faragták rá a szkarabeuszbogarat, domború hátán csak a felfüggesztésre szolgáló lyukak láthatók; érdekes módon nem egy, hanem két helyen fúrták át. A bikavadászatos szkarabeuszok átlagos hossza 9,9
===Giluhepa===
A Giluhepa-szkarabeuszok [[II. Suttarna]], [[Mitanni]] királya leányának, [[Giluhepa]] hercegnőnek és 317 tagból álló kíséretének az érkezését jegyzik fel; a hercegnő Amenhotep egyik felesége lett a 10. uralkodási évben. A szkarabeuszon szintén megemlítik Tijét a fáraó címei után. A szöveg hossza 10 sor, a szkarabeuszok átlagos hosszmérete 7,2
A szkarabeuszok valószínűleg egyidőben készültek, a 11. uralkodási évben vagy utána. A bogár [[Heper]] napisten szimbóluma volt, a fényes bevonatú tárgyak egyiptomi neve, a ''tjehenet'' pedig a „fényes, ragyogó” jelentésű ''tjehen'' szóból eredt, így a szkarabeuszok utaltak a fáraóra, a „ragyogó Napra”.
65. sor:
==Forrás==
{{források}}
* Arielle P. Kozloff & Betsy M. Bryan: ''Egypt’s Dazzling Sun: Amenhotep III and His World'' (The Cleveland Museum of Art, 1992) ISBN 0-940717-17-4, pp.
==Külső hivatkozások==
| |||