„Parasztkantáta” változatai közötti eltérés

A '''Mer Hahn en neue Oberkeet''' vagy népszerű nevén a '''Parasztkantáta''' [[Johann Sebastian Bach]] legismertebb világi kantátája (BWV 212). [[1742]]-ben keletkezett, szövegét ''Picander'' írta.

 

 

A zene 24 részből, többnyire táncos motívumokból áll, amelyek általában igen rövidek, csak hat időtartama haladja meg az 1 percet (függően természetesen az előadás tempójától). A bevezető zene a zenekaré, ami felidézi az egyik későbbi rész témáját, ugyanakkor előrevetíti a darab zenei stílusát: a humorral kezelt paraszti darabosságot, nyerseséget. Az ünneplés tárgyáról az első duettben van szó (''„Mer han en neue Oberkeet”''), miközben a falusi zenészek is hallatják hangjukat. Az ötödik részben az új földesúr jóságáról énekelnek, majd egy előkelőbb hangulatú szoprán-ária következik. A szerelemről van szó benne, de furcsa módon még hascsikarásra is panaszkodik szegény lány. Az egyik basszus ária földesúr vagyonáról szól, eszerint napi tízezer arany a bevétele (már ahogy a parasztok elképzelik uruk jómódját). Ez akkora túlzás, hogy nyilván a hallgatóság hangos derültségét váltotta ki. Legvégül nótázva, vidám dudaszó kíséretében a kocsma felé veszi útját a társaság. Ez a rész a darab egyik legismertebb és legnépszerűbb része, amit a hangverseny-látogatók legszívesebben együtt énekelnének a művészekkel. Van még egy ilyen népszerű rész a darab elejéről, amelyet – rövidsége ellenére – kórusok is műsorukon tartanak:

:''szívében, mint száz rózsatő, virul a halk remény.”''

 

 

==Hivatkozások==

 

==Források==

* Várnai Péter: Oratóriumok könyve. Zeneműkiadó, Budapest, 1972.

* Molnár Antal: Johann Sebastian Bach: Paraszt-kantáta. A hét zeneműve, 1974/3. Zeneműkiadó, Budapest, 1974.

 

{{Portál|zene}}

 

[[de:Mer hahn en neue Oberkeet]]