„Brüll Alfréd” változatai közötti eltérés
| [nem ellenőrzött változat] | [nem ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Nincs szerkesztési összefoglaló |
Nincs szerkesztési összefoglaló |
||
1. sor:
'''Brüll Alfréd''' ([[1876.]] [[dec. 10.]], Budapest – [[1944]]. [[Kecskemét]]? , sportmecénás
== A magyar sportban betöltött szerepe ==
1906-tól a Sport-Világ, 1908-tól a [[Nemzeti_Sport | Nemzeti Sport]] munkatársaként dolgozott. 1908-től a Nemzetközi Úszó Szövetség (FINA) alelnöke, majd 1909-től a Magyar Úszó Szövetség elnöke volt. 1920-24 között a Magyar Birkózók Országos Szövetségét irányította. 1924-ben a Nemzetközi Amatőr Birkózó Szövetség elnökévé választották, ezt a tisztséget négy évben keresztül töltötte. Az úszósport és a birkózás modern szabály- és versenyrendszerének egyik kialakítója.
== Az MTK elnöke és mecénása ==
1905-től 1940-es feloszlatásáig az [[MTK_Budapest | MTK]] elnöke és mecénása. Sportszerető elnökként sokszor saját magánvagyonát áldozta fel a kék-fehér klub sportsikerei érdekében. 1912-ben 155,000 koronával támogatta a Hungária körúti [[MTK_Budapest | MTK]]-pálya felújítását. Az ennek fejében kapott részvényeket a klubnak ajándékozta. 35 éves elnöksége alatt a kék- fehérek példátlan 15 bajnoki címet nyertek. A második zsidótörvény hatására Brüll Alfréd, Preiszman Lajos és Fodor Henrik az 1940. június 26-án megtartott klubértekezleten úgy döntöttek, hogy - mivel mást úgysem tehetnek - a csapat érdekében visszavonulnak. A játékosok és más érintettek azonban arra az álláspontra helyezkedtek, hogy elnökük és munkatársaik nélkül nem folytatják tovább. A Hungária FC (1926-tól 1940-ig ezen a néven szerepelt az MTK) kimondta teljes feloszlatását. Svájcba emigrált, majd 1943-ban, az üldöztetések megszüntetéséről kapott hamis értesülés nyomán hazatért Magyarországra, ahol a nyilasok elfogták és meggyilkolták.
| |||