„Diszperziós kölcsönhatás” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][nem ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
szubcsonk
MaárM (vitalap | szerkesztései)
Nincs szerkesztési összefoglaló
1. sor:
{{szubcsonk|2009. június 2225., 1513:4030 (CEST)}}
A molekulák közötti (intermolekuláris) kötéstípusok között a diszperziós a leggyengébb. Ezt a kötéstípust, illetve kölcsönhatást felfedezőjéről van der Waals-féle kötésnek is nevezik.
Gyenge másodrendű intermolekuláris kötés mely az elektronfelhő pillatnyi átmeneti torzulásának köszönhetően létrejött gyenge dipolus mulekulák között kialakuló elektrosztatikus vonzás.Az elsőrendű kötéseknél jóval gyengébb.
A nemesgázok molekularácsban kristályosodnak, ezért egy atomos molekuláknak tekintjük őket. Az elektronok számának növekedésével az atomok mérete nő és így nagyobb térrészben mozoghatnak, jelentősebb lehet a töltéselkülönülés, polarizáció. Ennek erősebb diszperziós kölcsönhatás az eredménye. Kevésbé kell hűteni az ilyen anyagot a cseppfolyósításhoz.
 
Johannes Diderik van der Waals
(Leiden, 1837. január I3. - Amszterdam, 1923. március 9.) holland fizikus. A fizikai Nobel-díjat 1910-ben kapta "a gázok és folyadékok állapotegyenletével kapcsolatos munkásságáért".
[[Fájl:Egyszerikép.jpg]]