Wikipédia

„Kállósemjén” változatai közötti eltérés

Laptörténet interaktív böngészése
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
← Régebbi szerkesztésÚjabb szerkesztés →
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
VizuálisWikiszöveges
a Visszaállítottam a lap korábbi változatát: Madura mate (vita) szerkesztéséről Hunyadym szerkesztésére
Nincs szerkesztési összefoglaló
10. sor:
| irányítószám = 4324
| körzethívószám = 42
| népsűrűség = 7367,0251
| terület = 54,52
| szélességi fok = 47.85878
16. sor:
| weboldal = www.kallosemjen.hu
}}
 
[[Kép:Kállósemjén2.jpg|thumb|right|200px|Régi magtár épülete]]
[[Kép:Kállósemjén3.jpg|thumb|right|200px|Katolikus templomok]]
30 ⟶ 29 sor:
A [[Balog-Semjén nemzetség]]-beli [[Kállay család]] ősi fészke. A faluban megtelepedett család itt építette ki birtokközpontját, s emelte az azóta nyomtalanul eltűnt várát.
 
Kálló környékén régen két '''Semjén''' állott: Kis- és Nagysemjén.
 
[[1471]]-ből származó oklevél szerint a két Semjén egyike '''Oppidum Semyen''' néven volt írva. Mindkét semjén a [[Kállay család]] birtoka volt. [[1446]]-ban a Sztrittey család tagjainak volt itt birtoka. [[1454]]-ben az ólnodi Czudar család volt birtokosa.
[[Kállay család]] birtoka volt.
 
A [[XVII17. század]]-ban, a török dúlás idején elnéptelenedett pusztára a [[XVIII18. század]] elején görög katolikus román jobbágyokat is telepítettek, akik azóta teljesen elmagyarosodtak.▼
[[1446]]-ban a '''Sztrittey család''' tagjainak volt itt birtoka.
 
A [[XVIII18. század]] második felében és a [[XIX. század]] első felében a Kállay család mellett még birtokos volt itt az Eördögh és a gróf Dessewffy család is. ▼
[[1454]]-ben az '''ólnodi Czudar család''' volt birtokosa.
 
A [[XX20. század]] elején a Kállay család tagjain kívül Kausay Tibor és Viktor, Kövér Gusztáv és Pálma, özv. Hegedűs Edéné, Mándy Ignácz, Leveleki Márton és Klein Mór is birtokos volt itt.▼
▲A [[XVII. század]]-ban, a török dúlás idején elnéptelenedett pusztára a [[XVIII. század]] elején görög katolikus román jobbágyokat is telepítettek, akik azóta teljesen elmagyarosodtak.
 
▲A [[XVIII. század]] második felében és a [[XIX. század]] első felében a Kállay család mellett még birtokos volt itt az Eördögh és a gróf Dessewffy család is.
 
▲A [[XX. század]] elején a Kállay család tagjain kívül Kausay Tibor és Viktor, Kövér Gusztáv és Pálma, özv. Hegedűs Edéné, Mándy Ignácz, Leveleki Márton és Klein Mór is birtokos volt itt.
 
Itt élt [[Kállay Miklós]] miniszterelnök is, akinek hamvait [[1993]]-ban hozták vissza a családi kriptába.
 
Jelenleg 41 hektár áll védelem alatt a '''Mohos-tó'''-náltónál.
 
A lápot a jégkorszak végén futóhomok alakította ki, s ma nagy homokbuckák közé ékelődött, suvadással keletkezett, 2-3 méter mély képződmény.
 
==Mohos-tó==
 
Ez az utolsó nagy kiterjedésű úszó lápi szigetek tőzegpáfránnyal, ritka ősi mocsári növényekkel, moszatfajtákkal.
Már [[Kitaibel Pál]], a neves botanikus is kutatott a Nyírség e részén a [[XVIII. század]] végén, de az első beszámolót Kiss Lajos, a nyíregyházi [[Jósa András]] Múzeum egykori igazgatója készítette a lápról [[1927]]-ben. Komolyabb feltárás [[Boros Ádám]], majd Soó Rezső nevéhez fűződik.
 
Mintegy 8000 évvel ezelőtt az éghajlat csapadékosabbá vált, a buckaközi mélyedés környezetében erdő települt meg. A [[XVIII18. század]] végén az erdőket kivágták, legelő alakult ki, s a szárazabbá váló éghajlat nyomán drámai változások következtek be: a homok ismét megindult, s vele együtt az erdő tápanyagtartalma a tóba került. Ez gyors mocsarasodást, majd úszóláp-képződést okozott. A környék vízrendezése, csatornázása miatt tovább csökkent a vízszint, ami miatt az úszólápok megvastagodott szőnyege "leült" és stabil rekettyefüzessé alakult. Ma kút látja el vízzel a lápot, hogy az eredeti állapot továbbra is fennálljon, s az időjárás változásai ne veszélyeztessék fennmaradását. Bár avatatlanoknak nem túl mutatós látvány a jórészt fűzlápos terület, a szakemberek annál többre értékelik.
 
Szabadon látogatható.
68 ⟶ 61 sor:
==Források==
* [[Borovszky Sámuel]]: Szabolcs vármegye.
==Jegyzetek==
 
{{források}}
==Külső hivatkozások==
<!--* [ Kállósemjén Önkormányzatának honlapja]-->
* [http://www.vendegvaro.hu/5-1167 Kállósemjén a Vendégvárón]
* [http://www.civertan.hu/legifoto/legifoto.php?page_level=273 Légifotók Kállósemjánről]
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/wiki/Kállósemjén”