„Dragonyos” változatai közötti eltérés

A gyalogság gyors szállítását már korábban is lóháton oldották meg, ebből fejlődött ki az új harcmodor a 17. században. Több elmélet is létezik arra, hogy kitől származott az ötlet, hogy a harcmezőn az utolsó pillanatig lóháton maradjon a gyalogság. Egyik feltételezés szerint Parmai[[Alessandro Farnese (1520–1589)|Farnese Sándor pármai herceg]] ültetett több gyalogos ezredet lovakra [[1553]]-ban, hogy meglepje ellenfelét.<ref>Bismark 330.old</ref> Egy másik szerint az első dragonyosokat de Brisac tábornagy hozta létre 1600-ban.<ref>Bismark 331.old</ref>

A korai dragonyosok nem a lovasságra jellemző századokba vagy szakaszokba voltak osztva, hanem seregekbe, mint a gyalogság, és tisztjeik gyalogsági rangjelzést viseltek. Nem a lovasságra jellemző trombitást, hanem a gyalogságban használatos dobost alkalmaztak a parancsok továbbítására. A dragonyosokat olcsóbb volt fenntartani, mint a valódi lovasszázadokat, így jól alkalmazhatóak voltak rendfenntartó feladatokra is. Amikor a 17. században [[II. Gusztáv Adolf svéd király|II. Gusztáv Adolf király]] bevezette a dragonyosokat a [[Svédország|svéd]] hadseregben, [[Szablya|szablyával]], [[Balta|baltával]] és [[Kovakő|kovás]] [[Muskéta|muskétával]] szerelte fel őket. Ez a felszerelés vált később általánossá a legtöbb európai országban.